Ha meg akarjuk magyar�zni, mit jelent a m�gia ezoterikus felfog�sban, akkor egy olyan univerz�lis rendszerben kell elhelyezn�nk, amely a hagyom�nnyal - vagyis az emberis�g "k�l�nb�zõ szent hagyom�nyaival" - foglalkozik: a hermetika rendszer�ben. A hermetika vall�si-filoz�fiai rendszer, amely az emberis�g �ssz-szellemi hagyom�ny�t vizsg�lja �s analitikus, �sszehasonl�t� m�dszerekkel gyûjti a hasonl� elemeket �s gondolatokat. Saj�t rendszer�nek alapjait hagyom�nyok k�pezik. A hagyom�ny viszont abszol�t princ�pium, mely egy mindenek felett �ll�, minden tov�bbi t�rt�nelmi, vall�si, mûv�szeti vagy ak�r tudom�nyos jelens�g abszol�t alapj�ul szolg�l� �s annak h�tter�ben megb�v� univerz�lis rendezõ elv. �gy nincsenek megfoghat� hat�rai, mivel �thatja az eg�sz vil�g �sszes jelens�g�t. Mint ilyen p�rhuzamban �ll�that� Augustinus "Vestigia Dei" gondolat�val, vagyis hogy a Hagyom�ny nem m�s mint Isten l�t�nek nyomai, melyeken kereszt�l eljuthatunk Isten l�t�hez. A hermetika az �sszkult�r�k ezoterikus tan�t�sainak komplex rendszere, mely a t�rben �s idõben egym�st�l t�vol esõ tan�t�sok k�z�s elemeit vizsg�lja, �s ebbõl k�vetkeztet egy abszol�t rendszerre.
Azt mondhatjuk, hogy a hermetika fel�lei az eur�pai hermetizmust, misztik�t, ezoteri�t, m�gi�t �s trad�ci�t, tov�bb� a nem eur�pai ezoterikus hagyom�nyokat is (mint pl.: az iszl�m szufi, a hindu tantra, a k�nai Ji-Csing, a taoista alk�mia, stb.) �s a k�l�nb�zõ kult�r�k vall�si, mitikus hagyom�nyait (pl.: kezdve az egyiptomi m�gi�t�l a sum�r-akk�d vall�son �t a g�r�g m�toszokig stb.). Meghat�roz� eleme azonban az eur�pai hagyom�ny, ezen bel�l is a hermetizmus. Term�szetesen a hermetika nemcsak a hermetizmus nagy alakjainak gondolatait tekinti mag��nak, hanem (kor�bbi �s) k�sõbbi szerzõk munk�ss�g�t is. A hermetizmus a Corpus Hermeticum gyûjtem�nyben tal�lhat� Hermes Trismegistosnak tulajdon�tott tan�t�sok elemz�s�bõl �s �rtelmez�s�bõl alakult ki, majd azonos eszm�i miatt beemelte rendszer�be kor�nak nagyobb ezoterikus gondolati rendszereit (pl.: a neoplatonizmust, a neognoszticizmust az alk�mi�t, a kabbal�t, a tarotot, az asztrol�gi�t �s a m�gi�t), ez�rt nevezik okkultizmusnak is. Ez�rt azt mondhatjuk, hogy a hermetika b�r egyiptomi eredetre vezeti vissza mag�t - Herm�sz Triszmegisztosz tan�t�sait veszi alapul, de mag�ba olvasztja az olyan �n�ll� filoz�fi�val �s praxissal rendelkezõ ezoterikus rendszereket, mint a kabbala, a tarot, az alk�mia, a m�gia, az asztrol�gia, a szufi, a tantra, a ji-csing stb. Ezekben a hermetikus rendszerekben az a k�z�s, hogy mindegyik elfogadja a vil�g mikro-makrokozmikus azonoss�g�t, vagyis hogy az ember �s a kozmosz val�j�ban egyazon princ�pium, anal�gi�ba hozhat� l�tsz�lagos k�l�nb�zõs�g. Ezt mondja ki Hermes Triszmegisztos Tabula smaragdin�ja:
"Verum est, certum et verissium, quod est, superius, naturam habet inferioram et ascendens naturam descendentis." "K�ts�g n�lk�l val�, biztos �s igaz, hogy ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, �s ami fent van, az megfelel annak, ami lent van."
A m�gia ennek a bizonyos megfelel�sekre �s "szimp�ti�kra" alapozott vil�gk�pnek �t�ltet�se a gyakorlatba. B�r racion�lisan felfoghat� kauz�lis �sszef�gg�s �ltal�ban nem �ll fenn a m�gikus mûvelet �s a befoly�soland� t�rgy k�z�tt, ugyanakkor minden m�gikus mûvelet �gy hat, hogy alkalmazza azokat a hagyom�nyban r�gz�tett k�nyszer�tõ cselekv�seket, melyek felt�telezett "term�szetfeletti" erõket vesznek ig�nybe a k�v�nt c�l el�r�s�nek �rdek�ben. A m�gikus erõk alkalmaz�sa a h�tk�znapi �letre fundament�lisan kett�v�lasztja a m�gia gyakorlat�t: radik�lisan k�l�nv�lasztja a "felsõ m�gi�t" vagy Magia divin�t (isteni m�gia) �s az "alacsony m�gi�t" vagy Magia Homin�t (emberi m�gia). A felsõ m�gia olyan m�gikus mûveleteket takar, amelyek a vil�g rendj�nek megerõs�t�s�t eredm�nyezik, �gy az isteni akarattal egys�gben mûk�dnek. Az alacsony m�gia ezzel szemben a var�zsl�s, azaz a t�lvil�gi erõk hasznoss� t�tele v�gletesen szem�lyes �rdekeknek al�vetve (gyakran az embert�rsakat megk�ros�t� sz�nd�kkal). A m�gia fogalm�t ezzel szemben �rt�kel�smentesen haszn�ljuk. A m�gia val�j�ban olyan gyakorlati, m�dszertani "tudom�nyok" gyûjtõfogalma, amelyek bizonyos c�lok el�r�se �rdek�ben kialak�tott m�dszerek �s szab�lyok �sszef�ggõ rendszereit jelentik.
A Magia Divina kateg�ri�j�ba tartozik p�ld�ul a teurgia (angyal- vagy szellemid�z�s), melyet "feh�r m�gi�"-nak is nevez�nk. Ez azt a tud�st jelenti, hogy hogyan lehet az isteni szf�r�khoz k�zel �ll� szellemi l�nyekkel misztikus-m�gikus �ton kontaktusba ker�lni �s megszerezni a seg�ts�g�ket, vagyis olyan m�gikus mûvelet, amelyet j� szellemek vagy angyalok seg�ts�g�vel hajt v�gre a m�gus. Az id�z�sek sor�n a m�gus intelligenci�kkal �s d�monokkal ker�l kapcsolatba. A term�szetf�l�tti l�nyek titkos nev�nek, a megid�z�s alkalmas idõpontj�nak, a ruh�zat, a f�st�lõszer helyes kiv�laszt�s�nak, a megsz�l�t�s m�dj�nak ismeret�n, valamint annak tud�s�n alapszik, hogy mik�ppen lehetnek a megid�zett szellemek a m�gus szolg�lat�ra. Fontos teurgist�k voltak Petrus Aponensis, Valentin Weigel, Giordano Bruno, John Dee, Jean Belot, Giuseppe Francesco Borri, Pszellosz Mih�ly, Agrippa von Nettesheim, Paracelsus �s Trithemius.
A Magia Homine kateg�ri�j�ba tartozik p�ld�ul a doetia (id�z�s), melyet "fekete m�gi�"-nak is nevez�nk. Tiltott, term�szetellenes m�giak�nt (magia innaturalis prohibita) is ismert tudom�ny. Olyan var�zslatot jelent, mely t�lnyom�an a nekromanti�t, halottid�z�st, vagy migromanti�t, d�moni l�nyek megid�z�s�t jelenti blaszf�mikus szertart�sok seg�ts�g�vel. A mekromantia (halottid�z�s) olyan m�gikus mûvelet, mely sor�n egy holt szem�ly vagy egy "flaga" (szem�lyi �s csal�di v�dõszellem) jelenik meg valamilyen form�ban. �ltal�ban var�zsmond�k�k (inkant�ci�), r�tusok (cerem�nia) �s �ldozatok seg�ts�g�vel h�vj�k elõ a halott szellemet. A nekromanti�n bel�l megk�l�nb�ztet�nk scromanti�t - amikor csak a halott �rnyk�pe jelenik meg; - �s nekromanti�t - amikor a halott teste �jra felegyenesedik, de ehhez v�r�ldozatra is sz�ks�g van.
(Folytatjuk)