MIÉRT FÉLÜNK A HALÁLTÓL?
Szabados Norbert 2006.01.15. 22:59
-
Komoly és alapos okunk van arra, hogy féljünk a haláltól. Amikor a lélek megérzi, hogy a testi funkciók hanyatlásba vannak, kezdenek leállni, akkor egyben megérzi és felismeri a tehetetlenség állapotát is. Mert a lélek test nélkül élet- és cselekvésképtelen, és ez egy nagyon rossz állapot - a lélek ekkor kiszolgáltatott, tehetetlen, másra utalt. És ez az állapot az Édenre emlékezteti a lelket - ezért van az a leírhatatlan félelem és rettegés az emberben a haláltól.
De nem muszáj ennek így lenni, és ezen a tudatosság segít. Ha tudomásul vesszük a tényeket, az átmenetileg tehetetlen állapotot, ha tudjuk hogy test nélkül is „jó kezekben” vagyunk, hogy közben sem esik bántódásunk, akkor nyugodtabban megyünk el, hogy majd visszajöjjünk új esélyekkel.
A lélek tehetetlensége különben is a fejlettségi fokától függ. Testi funkciók nélkül annyira élet- és cselekvőképes egy lélek, amennyit már elért, amennyit már megvalósított magának. Cselekvés alatt a tudat cselekvőképességét is értjük.
Akkor hát azon túl, hogy sajnáljuk itt hagyni szeretteinket, vagy megszerzett javainkat - ne féljünk a haláltól. Nem esik bántódásunk. Nem szűnünk meg, és nem sajátíthatják ki a lelkünket. A lelkünk a miénk marad, és visszajövünk vele egy újabb leszületéssel. Isten engem úgy segéljen....
|