A Wicca sz� jelent�se megv�ltoztatni, meghajl�tani, �s azokra emberekre utal, akik rendelkeznek a val�s�g megv�ltoztat�s�nak k�pess�g�vel. A Wicca a l�that� �s l�thatatlan term�szet tisztelet�n alapul� t�bb ezer �ves m�gikus term�kenys�gkultusz folytat�sa, a term�szet, a b�ke �s a m�gia vall�sa. Hitvall�s�nak l�nyege a term�szet m�r eml�tett tisztelete �s szeretete mellett az �r�k k�rforg�s elfogad�sa �s az isteni p�r tisztelete, azaz a f�rfi �s n�i aspektus egyenrang�s�g�nak elfogad�sa isteni �s emberi szinten egyar�nt. Legf�bb etikai szab�lya �s tan�t�sa pedig csup�n annyi, hogy azt teszel, amit akarsz, csak ne �rts vele m�soknak. Eur�p�ban az 1940-es '50-es �vekben sz�letett �jj�. A Boszork�nys�g meg�j�t�sa Gerald B. Gardner (1884-1964) nev�hez f�z�dik, aki 1939-ben csatlakozott egy d�l-angliai, akkor m�g titokban l�tez� boszork�nycsoporthoz, majd k�s�bb saj�t coveneket alap�tott, s �r�sban is lefektette a modern Wicca alapjait. Ma m�r f�leg a vil�gnak a feh�r ember lakta r�szein t�bb sz�zezer k�vet�je van, akik a covenekben, hivatalos egyh�z keretein bel�l v�gzik munk�jukat. A coven sz� a latin conventus - gy�l�s, gy�lekez�s sz�b�l sz�rmazik. Titkos tan�t�sikat az �rnyak k�nyve tartalmazza, amelyben az �si tud�st �rzik, saj�t tapasztalataikkal kieg�sz�tve. A Wicca szabad vall�s, nem t�r�t, nincsenek dogm�i, parancsolatai. A csoportok vezet�i sem uralkodnak a coven tagjai felett, csak tud�sszintj�k k�l�nb�zteti meg �ket a t�bbiekt�l. A boszork�nyok legfontosabb tev�kenys�gei a term�szet, a F�ld v�delme, �s a gy�gy�t�s. Minden okkult, metafizikai, filoz�fiai �s vall�si rendszert - ha megfelel c�ljainak - mag�ba olvaszt. Tan�t�sai k�z�tt megtal�lhat�k az �kori miszt�riumok ugyan �gy, ahogy a s�m�nizmus egyes elemei, a keleti filoz�fi�k vagy az okkultizmus �s a ritu�lis m�gia. A vall�snak t�bb ir�nyzata �l egym�s mellett, melyek alapjaikban �s hitvall�sukban megegyeznek, de mitol�giai h�tter�k �s szertart�saik rendje elt�rhet egym�st�l. Van olyan vonal, ami a term�szet k�zels�g�nek fontoss�g�t hangs�lyozza, az ilyen covenekben p�ld�ul meztelen�l v�gzik a r�tusokat. M�sok a csal�di hagyom�nyokat �polj�k, �s azon bel�l adj�k �t egym�snak a tud�st. Sok helyen az �si, s�m�nisztikus, p�ld�ul sz�sz, germ�n nemzeti szok�sokat �lesztik �jra, de l�teznek feminista, s�t kifejezetten leszbikus csoportok is. Nyolc f� �nnepe van, ezek a k�vetkez�k: a t�li �s a ny�ri napfordul�, a tavaszi �s az �szi nap�jegyenl�s�g, valamint ezek felez�pontjai, a sabbatok. Ezekben mind a term�szet v�ltoz�sainak, rendj�nek tisztelegnek. Magyarorsz�gon �prilis 24. Szent Gy�rgy napja �s december 13. Luca napja sz�m�tanak m�g fontos �nnepeknek. A kisebb �nnepek, p�ld�ul a telihold �nnepek, vagy a nemzetenk�nt v�ltoz� �nnepeket esbatoknak nevezik. A Wicc�nak h�rom fokozat�t k�l�nb�ztetik meg, melyek k�z�l az els� a m�gikus hit �s a hagyom�nyok meg�rz�se, a m�sodik a misztikus tud�s megszerz�se, a harmadik pedig a m�gikus er� haszn�lata. A hit alapvet� eleme a m�gia, amit b�rki szabadon gyakorolhat. A boszork�nyok szerint nincs k�l�n fekete vagy feh�r m�gia, csakis a c�l d�nti el, hogy miv� v�lik. Ahogyan mindenf�le tud�st lehet j� vagy rossz �gy �rdek�ben alkalmazni, �gy ezt is. A Wicca k�vet�i soha nem haszn�lj�k �rt� sz�nd�kkal tud�sukat, mert az ellenkezne a term�szet rendj�vel.