Utaz�sunk 25.000 �vvel ezel�tt kezd�dik, amikor is az emberek Eur�p�ban k�t istent tiszteltek: a Szarvas Istent (a vad�szat istene) �s a Term�kenys�gi Istent. Az �si emberek a vad�szat el�tt ritu�l�kat tartottak, aminek szerepe az �llat lelk�nek elpuszt�t�sa volt. A Term�kenys�gi Istent, akit n� k�p�ben �br�zoltak, fontosabbnak tartott�k, l�v�n � jelentette sz�mukra az emberis�g fennmarad�s�t �s az �llatok, illetve a F�ld term�kenys�g�t is. Az emberis�g fejl�d�se sor�n egyre nagyobb szerepet kapott a paps�g. A legnagyobb �tem� fejl�d�s Eur�p�ban tapasztalhat�, ahol napjainkban is fellelhetj�k eredeti �si form�j�ban azt, amit ma boszork�nys�gnak nevez�nk. Angli�ban e k�z�ss�gek vezet�it Wicca-nak h�vt�k, amely magyarul annyit tesz: a B�lcsek B�lcse. A Wicca csak m�velt ember lehetett. Az �si magyarokn�l s�m�nnak, t�ltosnak nevezt�k. A kereszt�nys�g el�ret�r�se azonban h�tt�rbe szor�totta ezeket a csoportokat, akik nem akart�k elfogadni ezt az �j vall�st. M�rpedig az �j vall�s bevezet�se neh�z feladatnak bizonyult, m�g i.sz. 1000 k�r�l is j�csk�n �ltek pog�nyok, f�leg a falvakban. A pog�ny sz� azt jelenti, hogy puszt�k embere. Ha valakit pog�nynak neveztek, az akkoriban egyet jelentett azzal, hogy nem v�rosi szem�ly, ugyanakkor nem is kereszt�ny. A t�r�t�s eszk�ze volt a lelki feny�t�s. A r�gi hagyom�nyok, ritu�l�k elt�rl�s�vel pr�b�lt�k r�b�rni az embereket a kereszt�ny hit felv�tel�re. Az egyh�z p�ld�ul azt gondolta, hogy az �st�t a gyermekek megf�z�s�re haszn�lj�k, melyhez f�szerk�nt k�gy�t, b�k�t, macsk�t kevernek. Term�szetesen err�l sz� sem volt. Az inkviz�ci� rosszindulata miatt terjedt el ez a t�vhit �s a gy�gyn�v�nyek n�pi nevei miatt, mint p�ld�ul macskaszem, ami a csillagvir�g elnevez�s�re szolg�lt. Az egyh�z parancs�ra ezut�n el kellett �getni a r�gi b�lv�nyokat jelk�pez� szobrokat, �j templomokat kezdtek �p�teni. A kereszt�nyek szerint a pog�nyok istenei �rd�g�k voltak, hiszen �ltal�ban agancsot viseltek. A r�gi vall�s hirdet�i m�gsem hittek az �rd�gben. Az emberek elfordultak az istent�l, mivel az korl�tozta �ket p�ld�ul a szexu�lis �let�kben. Elv�rt�k az emberekt�l, hogy csak a fajfenntart�s miatt �ljenek nemi �letet. Szerd�n, p�nteken �s vas�rnap h�dolhattak eme "rossz szok�snak". Kar�csony �s h�sv�t el�tt negyven nappal sem �lhettek szexu�lis �letet, �s a terhess�g ideje alatt sem. K�r�lbel�l k�t h�nap �llt rendelkez�s�kre �r�meik kiel�g�t�s�re. A Bibli�ban nincs sz� a boszork�nyokr�l, a kereszt�nyek m�gis egy cs�nya n�r�l besz�lnek. A boszork�ny�ld�z�sek a k�z�pkorban v�ltak intenz�vv�. Majdnem h�rom �vsz�zadon kereszt�l tartott a megpr�b�ltat�s, melynek eredm�nye 11 milli� �ldozat. A XII-XIV. sz�zadban el�gett�k az eretnekeket. Spencer Jakab �s Institor Henrik azonban �gy gondolta, hogy kev�s a munka, �gy R�m�ba mentek, hogy besz�ljenek a p�p�val, aki 1484. december 5-�n kiadta az �gynevezett boszork�nybull�t. 1487-ben ez a k�t ember meg�rta a Boszork�nyp�r�ly c�m� f� m�v�t. Magyarorsz�gon 1565-ben volt az els�, 1756-ban az utols� boszork�nyper. Ezen id�szak alatt 554 b�r�i �t�let sz�letett, melyb�l 192 hal�los volt. Az utols� nagyszab�s� boszork�nyperre Szegeden ker�lt sor 1728-ban, amikor is 13 embert �gettek el a Boszork�ny-szigeten. Azzal v�dolt�k a "boszork�nyokat", hogy miattuk nem volt el�g es�, csak j�ges�, amely elverte az �sszes term�st. �gy gondolt�k, hogy ez nem lehetett Isten tette. Azt k�v�nt�k bebizony�tani, hogy a 13 v�dlott a t�r�k�knek adta el az es�t. M�ria Ter�zia 1755-ben betiltotta a boszork�ny�ld�z�st, amely egyre nagyobb kereteket �lt�tt. Ak�r eg�sz falvakat is elpuszt�tottak egy-k�t boszork�ny miatt. Sokszor n�h�ny gyerek v�dja alapj�n �t�ltek el ak�r kereszt�ny embereket is. A perek t�bbs�ge politikailag is motiv�lva volt. Ezut�n a boszork�nyok bujk�lni kezdtek, titokban tartottak gy�l�seket egy-egy tiszt�son. Pr�b�lt�k �polni a hagyom�nyokat, �gy v�g�l tov�bb �lhetett eme vall�s.