AZ NNEP S A SZERTARTSOK RTELME
2006.01.28. 19:02
-Az elõbbiekben mr volt sz arrl, hogy a nyelv, amelyen beszlnk, az anyanyelvnk, amelyen keresztl megformldnak gondolataink s amelynek szerkezete irnyt szab folysuknak, lehetõsget teremt arra, hogy kibontsuk a rajta tsejlõ õsi vilgkpet s nap mint nap hasznlt szavaink jrazlelsvel a rgiek tudsnak kzelbe frkõzznk. Nzzk meg ht most, hogy mit jelenthet ez a bizonyos szertarts, mit jelent “szert tartani”?
Szer szavunk nmagban mr nemigen hasznlatos, egyedl Erdlyben s a havasokon tl, a csngknl, ahol a telepls, illetve a kzssg egy-egy rszt jellik vele. Annl nagyobb szbokor sarjadt viszont belõle, hiszen tbbek kztt a kvetkezõ szavak gykszavt adja: szeretet, szerelem, szerez, szerzõds, szerzet s szerzetes, vagy szerv, szervez, szervezet illetve szerkeszt s szerkezet. Lehet valaki szerfelett szerencss is vagy - netn ppen a szrûn – szertelen nem csak tarthatja a szert, hanem egyszer-ktszer szert is tehet valamire, sõt ppen szert is ejtheti, hogy valami szerint cselekedjk. De sszetett szavakban is szerepel a szer, mint pldul szerszm, gygyszer, mdszer, rendszer - s ha mr nem knyszerûsgbõl szerepel valaki, akkor j, ha a npszerûsge mellett megmarad szernynek, egyszerûnek s korszerûnek... - m ezek tbbnyire mr nyelvjts korabeli szavak.
Nehz dolgunk van, ha ebbõl akarjuk kihmozni a szer sz eredeti jelentst, amit egy szban megragadni mr csak azrt is lehetetlen, mert arra trtnetesen pp a szert talltk ki. De sejthetõ, hogy kapcsolata kell legyen azzal, hogy egytt, ssze, s sszetevõ, md s rend, mrtk s sor, mert az elmlt szzadokban olyan jelents sszefggsekben fordult elõ, mint megfelelõ md, (idõbeli) sor, elrendezs, mrtktarts, rendtarts, teremts, megõrzs, szvetsg s kzssg. ”(10.) A szer jelentst teht mindezekbõl egytt kell keresnnk, de kell mg valami tbb is. Mert a szer minden bizonnyal nagyon õsi sz, mint ahogy az a tett, amit jelent, nagyon õsi tette az embernek.
A szertarts mindig kiemelkeds a htkznapokbl, visszakapcsolds az egysghez s a teremtshez. Ahol egysgre trekednek, ott gyakran szertarts trtnik - s ahol szertarts trtnik, ott megjelenik az egysg. Az egysg a vilggal, a kapcsolat azzal, ami tlmutat az emberen, az egyszeri emberi ltezsen. A szertarts lnyege az lmny, az tlnyegls, a meghalads, a tudatossg, a klsõ s belsõ elõkszletek, esetleg prbattelek, az idõ megszentelse s az let megszentelse - amikor az idõ puszta mennyisgbõl egycsapsra minõsgg vltozik t.
A hagyomnyos kzssgek letben nagyon fontos szerepe van az egytt meglt nnepeknek. Az nnepek segtenek strukturlni az idõt, hiszen az “nnep a kznapok sorbl kiemelkedõ, kitntetett idõtartam, “szent” “vidm idõ”, esemny, mely ltalban szertartsos... egyttlte kisebb (pl. csald) vagy nagyobb (pl. trzs, falu, llam) embercsoportnak”.(11.) Az nnep teht periodikusan ismtlõdõ alkalom, amelynek sorn meg lehet jelenteni s t lehet lni a kzssg legfontosabb rtkeit, az sszetartozst, a megjulst, tovbb az erõvel teltõdst s felszabadulst, mint szellemi clt.
Az nnep esemnyeit akkor tekinthetjk szertartsnak, rtusnak, ha azok szimbolikus tettek. Egszen pontosan: attl lesznek az nnep tettei szertartsok, mert szimblumokra plnek. A rtus szimbolikus jelkprendszer alapjn vgzett cselekmnysorozat. A szimblumok az egysgben lts s egy magasabb megismers lehetõsgt hordozzk, gy az nnep az idõben legmegfelelõbb trsas alkalom a tudattalannal val szembeslsre, az integrldsra, vgsõ soron az egysg megvalstsra, az sszhang megteremtsre az egyes ember tudatban s a kzssgi tudatban.
A mai kor embernek nnepeibõl hinyoznak a szertartsok. A modern ember ha nem is tudja, de sejti ezt s tudattalanul szenved a hinytl. Hinyzik letbõl az egysg meglsnek lehetõsge trsas alkalmak sorn, rzi, mintegy eredendõ bûnknt a hasadst nmaga s a vilg kztt. Az “den”, ahonnan kiûzetett az ember, az “elveszett paradicsom” megtapasztalsa szertartsokkal, rtusokkal lehetsges. “Hagyomnyos rtusnak tartjuk azokat a szoksokat, melyeknl nincs hasads a jelen vagyis a tartalom (ahogyan tlik) s a mlt, vagyis a hagyomnyos forma (ahogyan lik a szertartst) kztt. Ahol egybeesik tartalom s forma, teht tlik s rtik azt, amit lnek, cselekednek, ott beszlnk rtusrl.”(12.)
Meggyõzõdsem, hogy ez a hasads a szertartsokkal megszûntethetõ s hogy a szertartsok ma is fontos rszei, esemnyei lehetnnek az ember letnek. Ahhoz azonban, hogy ez megtrtnjen, jra kell rtelmezni a hagyomnyos nnepeket, mert azok mr nem lhetõek gy, mint rgen. Vissza kell adni eredeti rtelmket, amelyek egyetemes zenetet hordoznak s erre kell felpteni egy olyan rendszert, amely minden kor embernek segthet a harmnia megteremtsben.
A hagyomnyos nnepek kztt ktfle nnep ltezik: az gynevezett tmeneti rtushoz s az vkrhz kapcsold. Az tmeneti rtusokhoz hasonlan, amelyeket letben csak egyszer l t fõszereplõknt az ember, az vkr szertartsai is - mint rszben az egsz - az let folyamatt segtik vgigvezrelni. Ezek a szertartsok keretet adnak a mindennapoknak, biztonsgot a ltezsnek, belegyazdst a teremtett vilg egszbe.
|