Az �lc�zott v�gy beteljes�l�se

"B�lcs dolog az, ha az ember hanyatt fekszik, sokkal t�bb �s csud�latosabb dolgok forognak el�tte, mint mikor oldalt fekszik. S�t, az id�n is �ll: mert ha az ember vacsora ut�n mindj�rt elnyugszik, j�l �s er�sen aluszik, �lmodik is, de az ember nem v�sheti esz�be az �lmot, hogy megfejtse, mert az �lom kimegy a fej�b�l." - olvashat� az 1756-iki "�lmos K�nyvetske" �r�j�t�l.

Az emberis�g t�rt�nelme az �lmok sorozat�val egyenl�. A Bibli�ban �brah�m, M�zes �s a pr�f�t�k sorra jelent �s j�v�t �lmodnak, mint ahogy az egykori Egyiptom, Sz�ria, India, K�na n�peinek t�rt�nelme is tele van titokzatos �lmokkal. Nem v�letlen, hogy az �lmoknak k�nyvt�rnyi az irodalma. Cicer�, az antik R�ma egyik legnevezetesebb sz�noka �rta: "Az embereknek, akik m�rt�kletesen �s j�zanon �lnek, �lmuk rendszerint beteljesedik, amikor annak ideje el�rkezett."

A morvaorsz�gi Freiburgban 1856. m�jus 6-�n sz�letett Sigmund Freud 1900-ban jelentette meg az "�lomfejt�s" c�m�, korszakalkot� m�v�t, melyben egyebek k�z�tt a pszichoanal�zis eszmerendszer�t fejti ki. Az ideggy�gy�sz saj�t �lmaib�l azt a k�vetkeztet�st vonta le, hogy "az �lomnak val�ban van �rtelme, �s kor�ntsem a sz�tmorzsol�dott agyi tev�kenys�g kifejez�d�se". Az �lom "egy teljes �rv�ny� pszichikai jelens�g, �spedig egy �lc�zott v�gy beteljes�t�se".

A pszichoanal�zis tudattalan pszich�s folyamatok felder�t�s�vel foglalkoz�, a szabad asszoci�ci�k �s a pszichoanalitikus �rtelmez�sek seg�ts�g�vel alkalmazott ter�pi�s ir�nyzat. A p�ciens a pszichoter�pia sor�n v�logat�s n�lk�l mes�l a v�gyair�l, az �lmair�l, az eml�keir�l, mik�zben a terapeuta "lebeg� figyelemmel" hallgatja, �s l�p�sr�l l�p�sre vil�g�tja meg tudat alatti k�v�ns�gait. Freud a "Bevezet�s a pszichoanal�zisbe" c�m� alapm�v�ben a tudattalan folyamatokat a k�vetkez�k�ppen k�l�n�tette el: "Az elhib�zott cselekv�sek", mint a felejt�s, az elsz�l�sok, a mell�fog�sok stb. a "mindennapi �let pszichopatol�gi�j�nak" t�netei. Olyan lelki konfliktus kifejez�d�sei, amelyek ugyanakkor kimutathat� betegs�ghez nem t�rsulnak.

Freud szerint az �lom az alv�s k�zben v�gbemen� pszichopatol�giai folyamatk�nt �rtelmezhet�, �s l�nyeg�ben k�ls� megnyilv�nul�s n�lk�li neur�zis, m�g akkor is, ha �ber �llapotban az illet� nem is beteg. Infantilis v�gyak - libid�, illetve szexualit�s - elfojt�s�r�l van sz�, amelyek a megfelel� tudattalan cselekv�sekbe �s az �lomba szorulnak vissza.

Kr�dy Gyula, a nagy mes�l� �ri�si sikerrel adta ki "�lomsk�nyv"-�t. Ennek el�szav�ban azt �rja, hogy nincs rossz �lom, hiszen amikor �lmodunk, az azt jelenti, hogy m�g �l�nk. "Teh�t a legrosszabb �lom sem jelenthet egyebet, mint azt, hogy m�g nem l�pt�k �t a hal�l n�ma kapuj�t: tennival�nk elfoglalts�gunk van a f�ld�n... A legrosszabb �lomban is van valamely j�."

Ma, a szorong�ssal teli, neur�zisos vil�gunkban mind gy�tr�bb �lmok k�noznak. Sz�nes, nyugtalan, k�zdelmekkel, csat�kkal teli r�m-, horror �lmok k�s�rtenek benn�nket, hogy azut�n az �bred�s maga a megv�lt�s legyen. Pedig �lmodhatn�nk mez�kr�l, s annak vir�gair�l, ragyog� k�k �gboltr�l, csivitel� madarakr�l, kedves�nk �lel�s�r�l... De nem! Komor sz�nekkel, durva szagokkal, kellemetlen zajokkal teli �lomb�l vizesen, lucskosan, kisz�radt sz�jjal, remeg� sz�vvel kel�nk.

Kevesen tudj�k, hogy csak a neurotikus ember �lmodik sz�nes k�pekkel, az a n�h�ny, kiegyens�lyozott, aki k�z�tt�nk �l, fekete-feh�r �lomb�l �bred. �s milyen �rdekes, a sz�letett vak, akinek tapint�sos "k�pi" �lm�nyei vannak, tapint�sos �lmot "l�t", �m aki l�t�nak sz�letett, s nagyobbacska kor�ban lett vak, az is sz�nes �lommal t�lti �jszak�it. Az persze m�s k�rd�s, hogy milyen az alv�sa..

Ha nem fojtunk el annyi fesz�lts�get, stresszt, mint ahogy val�j�ban tessz�k, ha a vil�ghoz val� viszonyunkat �t�rt�kelj�k, s megpr�b�ljuk az �letet jelenlegin�l pozit�vabban meg�lni, nos, akkor nek�nk is lehetnek sz�p �lmaink. Az persze m�s k�rd�s, hogy ez hogyan, milyen technik�val siker�l....

www.pharmanet.hu