A v�riv�s

A v�riv�s tulajdonk�ppen nem is csak a v�mp�rokra jellemzo, illetve a v�mp�rs�g sokkal t�gabb fogalom azokn�l a s�patag arc� mozg� szemfogas hull�kn�l, amelyekre az ember kap�sb�l gondol. Mivel a v�r az �let alapja, k�zenfekvo, hogy a szellemeknek is ez kell, hogy �jra az �lok vil�g�nak r�sz�v� v�lhassanak. Az, hogy a szellemek k�pesek e feldolgozni ak�rmilyen "nem l�tezo" �rz�kszerv�kkel a v�rt is, mint anyagot, ez a tulajdons�guk t�rt�netenk�nt v�ltoz�.

�st�rt�netek

Kezdj�k a Bibli�val, mi m�ssal. �seink felt�telezt�k, hogy a v�r az �let hordoz�ja. "Mivel minden testnek a v�r az �lete, �s �n azt mondtam Izrael fiainak: Me egy�tek meg a v�r�t egyetlen testnek sem, mivel minden testnek a v�r az �lete, aki eszik belole, azt ki kell irtani."

Azt�n az Od�sszei�ban az �ldozati g�d�r mell� vadul gyulnek a t�lvil�g lak�i, melybe Od�sszeusz v�rt csorgatott, hogy elocsalogassa Teir�szi�sz lelk�t, a j�s�t, akitol �tmutat�st kap a k�sobbiekben. A csalit fegyverrel kell v�denie a t�bbi halott�l, mert azok is szomjaznak r�.

A g�r�g�kn�l volt t�bb m�tosz is, az egyik volt Lamia, aki Zeusz szeretoje �s tal�n egy ost�pus-v�mp�r lehetett. �jjelente gyermekekre f�jt a foga �s �tv�ltozni is k�pes volt. R�la lehet olvasni Diodoros, Strabhon �s Plinius muveiben.

A r�maiak gyakran �t�ltek ki horrorisztikus mes�ket, a R�mai napt�rban Ovidius (tal�n nem v�letlen, hogy Pandor�nak o a kedvenc k�ltoje ;) strig�r�l �r, aki egy v�rszomjas karvaly szeru l�ny �s gyermeket t�madott.

A V�d�kban eloker�lnek v�rszomjas, par�zna szellemek, a gandharv�k, akik noket �lmuk k�zben t�madnak meg. Ilyesmik a pais�ch�k, akik or�lt noket �lnek.

A Dasnavar szellem az �rm�nyekn�l tal�lhat�, aki a hegyre menetelo emberek talp�b�l sz�vja a v�rt.

A finnekn�l a t�lvil�g hercege karmokkal t�pi az embereket, hogy ihasson a v�r�kbol.

A magyarokn�l elofordul m�g a lid�rc, aki toj�sb�l kel ki �s ha v�rt adnak neki aranyat hoz a h�zhoz.

A guineai camma t�rzsn�l legfobb megront� gonosz szellem a v�mp�r, vagy ovengua.

Borne�ban buaur�l van sz�, melyben az ellens�g �led fel �s ugyancsak v�rrel t�pl�lkozik.

A balk�ni n�pekn�l l�tezik a vukodlak sz�, amely v�mp�rt �s farkasbort jelent. �gy hitt�k, hogy a gonosz ember, aki �let�ben olyan, mint a farkas, hal�la ut�n visszat�r �s emberh�ssal fog �lni. Emiatt el kellett �getni.

Az egyiptomiakn�l megtal�lhat� az "�lo tetem" k�pzete, vagyis hogy a halott ugyan�gy akar �lni tov�bb, mint a f�ldi �let�ben. A k�z�pkor v�g�ig egy�tt temett�k el a harcost �s a lov�t, a fegyvereit vagy a pappal a Bibli�j�t. Ezt tiszteletbol �s f�lelembol is: nem akart�k, hogy a halott visszat�rjen, azt szerett�k volna, hogy az �loket b�k�nhagyva j�l �rzi mag�t ott, ahol van.

Alb�ni�ban A l�ny �s a v�mp�r mes�je �l, b�r itt a v�mp�r voleg�nyk�nt jelenik meg �s h�st eszik. Elvezeti a barlangj�ba a l�nyt, �s mivel az nem akar enni vele, ez�rt meg�li �s megeszi. A nov�reit is odacsalogatja, de a harmadik megmenek�l. Nem egy nagy t�rt�net, de biztos mindenki f�lt barlangokba menni. :)

Vil�gszerte rengeteg ilyen t�rt�net lehetett, melyek a t�rt�nelem foly�n �talakultak, egym�sba fon�dtak �s feleros�dtek, olyannyira, hogy az apr� �s �rtatlan t�rt�netecsk�kbol egy eg�sz falu retteghetett �vekig, vagy tov�bb. Emberek adt�k �t egym�snak az eg�sz vil�gban, sz�jr�l-sz�jra, mind-mind m�s form�ban �s tartalommal, az emberek egym�st r�misztgett�k. Nem meglepo, mindig szerett�k a borzalmakat hallgatni, ... foleg, ha m�g v�letlen�l sincs hozz� semmi, de semmi k�z�nk. De h�t mi�rt lenne? }:)

A k�z�pkor

A striga, mint az �korban eloker�l K�nyves K�lm�n kir�lyunk t�rv�nyeiben is: "Strig�k ellen semmi vizsg�lat ne legyen, mert ilyenek nincsenek" Ezt val�sz�nuleg a d�moni boszork�nyokra �rtette, nem pedig azokra a szerencs�tlenekre, akiket k�sobb az egyh�z �ld�z �s el�get. Abban a korban a v�mp�rokat is boszork�nyoknak mondt�k.

K�sobb el�gg� eldurvult a helyzet, a boszork�ny, var�zsl� �s v�mp�r azonos�t�sokat �ssze-vissza kavart�k, lassan m�r a boszork�nyok sz�vt�k egym�s v�r�t. A boszork�nynak titul�lt szerencs�tlen asszonyokat, ha gyermek�gyon haltak meg, egyszerre v�rt�k vissza �s egyszerre rettegtek tole, nehogy elrabolja �s megegye a gyereket, a f�rj�t pedig meg�lje.

18. sz�zad

A 18. sz�zadb�l fennmaradtak feljegyz�sek holttestekrol, melyek sok ido m�lva sem bomlottak el �s a v�r is friss volt. Ebben a sz�zadban el�gg� elterjedt �s �ltal�noss� v�lt a v�mp�r kifejez�s haszn�lata. V�mp�rist�k: Michael Ranft, aki racion�lisan k�zel�ti meg a t�m�t, szerinte nem isten vagy �rd�g muvei, hanem term�szeti dolgok.

J. von G�rres-sel egy�tt Ranft is elv�lasztja a test �s a l�lek hal�l�t, sszerint�k az egyik nem vonja k�zvetlen�l maga ut�n a m�sikat.

1746-ban Dom Calmet kimondja, hogy a halottakat csak isten t�maszthatja fel. A v�mp�rizmust a balk�niak rossz t�pl�lkoz�si szok�saival nyugt�zza, �s hogy az �pium k�pes l�trehozni fantasztikus �lmokat, melyeket a s�t�n felhaszn�lhat c�ljaira.

XIV. Benedek felsz�l�totta az �rseket a babonas�g elleni k�zdelemre, de k�rte, hogy vigy�zzon, nehogy az egyh�zot belekeverj�k a v�mp�r�gyekbe.

Voltaire a v�mp�rokr�l �rt cikk�ben elsok�nt haszn�lta ezt a sz�t �tvitt �rtelemben, a jezsuit�kra �s a szerzetesekre, akik a "n�p v�r�t sz�vj�k".

Hogy ennek mi lett a k�vetkezm�nye?

Lassan v�mp�rnak neveztek mindenkit, aki egyszer v�mp�rt l�togatott meg, aki t�rv�nytelen�l sz�letett, ellenszeg�lt az egyh�znak, aki bet�ro volt, akik sokat foglalkoztak az okkult dolgokkal �let�kben. Azok a h�vok, akik �tt�rtek az iszl�mra, ugyancsak ilyen sorsra jutottak. A papok is �gy v�gezt�k, akik hal�los bunt k�vettek el, akiket kik�z�s�tettek �s akik nem kapt�k meg az utols� kenetet. �gy teh�t siker�lt az egyh�znak ezt is a saj�t malm�ra hajtani.

1760 k�r�l, a felvil�gosod�sr�l elnevezett korszakban is voltak babon�s elk�pzel�sek. Ekkor sz�letett a g�tikus reg�ny, ami minden r�mt�rt�netnek az alapja. 12 �v alatt majdnem f�lezer ilyen reg�nyt adtak ki, melyek borzalmakr�l sz�ltak. N�met-, Francia- �s Olaszorsz�gban rejt�lyekkel, s�t�t kast�lyokkal, megromlott papokkal, gyilkos gr�fokkal, elvetem�lt bandit�kkal, k�s�rtetekkel �s ki tudja m�g mivel voltak tele ezek a reg�nyek. A v�mp�rok is itt jelentek meg �jra.
Eleinte �gy l�tszott, hogy a g�tikus reg�ny a polg�rs�g gyozelm�t h�rdeti, �s elrettent�s�l mutatja be a kora k�z�pkor feud�lis rendszer�t, az egyh�z �s a fourak vil�g�t. K�sobb viszont saj�t ellent�t�v� v�lt, a polg�rs�g ellen vallott. A politikai vit�k �s harcok sz�kincs�ben a "v�mp�r" az elnyom� r�teg megfeleloje.

Azt�n el�rkezett az a kor, amelyben a v�mp�rt holdt�ltekor elomer�szkedo, s�rj�ban nyitott szemmel nyugv� halottnak hiszik, mely �t tud v�ltozni mindenf�le �szakai �llatt�
(vagy ak�r sz�nakazall� is :DD), fok�nt denev�rr�. Ez persze v�rsz�v� vagy gy�m�lcsnedvbol �lo denev�rekre vezetheto vissza.

Errol persze sokat tudunk. A Genfi-t�n�l Diodati villa vend�gei 1816-ban egy hossz� vitasorozatot �lhettek �t. Ott volt Byron, Mary Shelley �s Polidori. Politika, spiritizmus, jelenkori k�s�rtett�rt�netekrol besz�lgettek, a fizik�r�l, Darwinr�l, aki a halott anyag �jra�leszt�s�t tuzte ki c�lj�ul. A l�nyeg az, hogy vita-vita ut�n mindannyian megfogadt�k, hogy �rni fognak egy-egy r�mt�rt�netet. Shelley �s Byron nem fejezt�k be, Byron-� T�red�k c�men jelent meg. :) Mary Shelley term�szetesen l�trehozta Frankensteint �s az enyh�n amugy s�t�ni arc Polidori pedig a V�mp�rt. A l�nyege az, hogy Lord Ruthven, aki term�szetesen megnyero �s s�rmos, mag�hoz �desgetni Aubrey-t �s elutaznak G�r�gorsz�gba. Ott Aubrey beleszeret egy Ianthe nevu g�r�g l�nyba. Feles�g�l szeretn� venni, de egy v�mp�r �ldozat�v� v�lik. A fi� lassan r�d�bben, hogy Ruthven kicsoda. Tov�bb utazva bandit�k lel�vik Ruthvent, �s Aubrey megesk�szik, hogy senkinek sem �rulja el a lord titk�t. Egy �v m�lva legnagyobb meglepet�s�re egy elokelo �sszej�vetelen ott �ll Ruthven �s Aubrey hug�t fogja elvenni feles�g�l. Aubrey nem tud semmit sem tenni, belepottyan a v�mp�rcsal�dba, ot is k�rbeh�l�zza a lord �s v�g�l meghal. A "gonosz" gyoz, tov�bb bolyong a vil�gban.
�gy a v�mp�r lett a megform�lt gonosz, forradalmas�totta azt az elk�pzel�st, hogy a "rossz" �lland�. 1819-ben megjelent n�met�l, 1825-ben franci�ul, 1820-ban j�tszott�k melodramazit�lt v�ltozat�t Franciaorsz�gban. T�bben �rtak sz�ndarabot belole. Pantomim �s operaeload�sok is k�sz�ltek. A n�meteket megh�d�totta a v�mp�rdivat, 1922-ig k�vett�k egym�st a reg�nyek, amikor Murnau Nosferatuja megjelent.

A 19. sz�zad k�zep�tol megint csak �talakul�son ment kereszt�l a v�mp�r, eloker�l Lamia, a korintusi-menyasszonyb�l, a noi v�riv�. Gy�ny�ru, s�padt, fekete haja, ajkai v�r�sek. Tov�bbra is elokelo, megnyero, hipnotikus. Kisz�vja a f�rfiak v�r�t, a 20. sz�zadban megel�kszik a p�nz�kkel. :)
Ez a forradalom kora, melyben t�bbek k�z�tt kialakulnak �j noide�lok, egyr�szt a csal�danya �va, m�sik v�glet pedig Lilithnek megfelelo cs�b�t� szereto. A f�rfiak �v�t veszik feles�g�l, de Lilith ut�n v�gyakoznak. K�sobb persze kider�l, hogy �va nem szent �s Lilith nem boszork�ny. :)

A 19. sz�zadban elofordultak m�g olyan perek, melyekben emberek forgattak fel s�rokat, gyal�ztak meg holtakat, mert v�mp�rnak hitt�k oket.

Angli�ban �s Amerik�ban felsorolni sem lehet, milyen �radat indult meg, Thomas Prest Varney, a v�mp�rja, ami 200 fejezetbol �llt, Poe n�h�ny novell�ja. 1983-ban m�g mindig megjelent egy magazin Vampirella c�mmel.

A kripta, mint a v�mp�r pihenohelye a Camilla c�mu novell�ban ker�l elo legelosz�r, melyben a no �jultan fekszik ott. Minden v�ltoz�s, ami valaha l�tezett, minden kialakult jellemvon�s v�gleges form�t �lt�tt a Bram Stoker �ltal �rt Drakul�ban.