K�pzelje el, tisztelt olvas�, hogy valahol a F�ld �s a Mars k�z�tt sz�guld� urhaj�nak meghib�sodik a t�vk�zl�si rendszere. A f�ldi ir�ny�t� k�zpont utas�t�sai sorra v�lasz n�lk�l maradnak. Milyen lehetos�g marad a kapcsolatfelv�tel�re az urj�rmuvel, �s az ott �lo kozmonaut�kkal? Milyen utas�t�sokat �s hogyan lehet k�zvet�teni vesz�ly eset�n? Az egyetlen lehetos�g erre a telepatikus kapcsolatfelv�tel marad. Val�sz�nuleg ennek felismer�se ir�ny�totta az amerikai �s az orosz urkutat�si szakemberek figyelm�t a telep�ti�ra.

A d�nto k�rd�s az, hogy vajon kiv�lthat�-e a telepatikus kapcsolatteremt�s akaratlagosan, elore elhat�rozott sz�nd�kkal. �s ha igen, mennyire megb�zhat�ak az ily m�don tov�bb�tott �zenetek? A k�s�rletek m�r az urhaj�z�st megelozo korszakban elkezdodtek �s t�bbnyire a spont�n telep�ti�n�l �szlelt megnyilv�nul�sok akaratlagos eloid�z�s�t kutatt�k.

Mielott a r�szletekre kit�rn�nk, k�rem a ny�jas olvas�t, ne galopp�rozzon el t�ls�gosan a fant�zi�ja s�kj�n, �s ne k�pzelje azt, hogy t�bb-kevesebb gyakorlattal olyan szintre jut, hogy megsp�rolhatja egy mobiltelefon k�lts�geit, mert b�rmikor �zeneteket tud k�ldeni telepatikus �ton. A dolog ily m�don sem most, sem a j�voben nem fog muk�dni.

A k�s�rletek sor�n az "ad�" mindig tragikus tartalm� k�peket pr�b�lt k�zvet�teni a "vevonek". Telepatikus k�zl�s csak akkor j�tt l�tre, ha a "vevok�nt" szereplo k�s�rleti szem�lynek olyan k�pet tov�bb�tottak, amelyek annak eg�sz l�ny�t megr�zt�k. A k�s�rletekben fuldokl� ember, kiv�gz�s, v�res gyermekgyilkoss�g k�pei szerepeltek a sikeresen tov�bb�tott �zenetekben. Az elso �rdekes eredm�ny az volt, hogy a "vevo" pontosan jelezni tudta azt az idopontot, amikor az "ad�" dolgozni kezdett. �gy 35 perces idok�zben az "ad�" tizenk�tszer kezdett el dolgozni. A szab�lytalanul ism�tlodo "�zenetek" ellen�re a "vevo" mind a tizenk�t alkalommal pontosan jelezte, hogy �rzi, az "ad�" dolgozik. Kisz�m�tott�k, hogy a v�letlen es�lye 1 a 355 billi�hoz, azaz 355 billi�val val�sz�nubb a "vevo" pontos �rz�kel�se, mint az, hogy v�letlen egybees�srol van sz�.

A kutat�k r�szletesen kik�rdezt�k �lm�nyeikrol a k�s�rletben r�sztvevo szem�lyeket. Ez lehetos�get adott, n�h�ny �ltal�nosan jellemzo saj�toss�g meg�llap�t�s�ra.

Ezek a k�vetkezok:

- az "ad�" szinte minden esetben �rezte, hogy a "vevo" felfogta az �zenetet, ezt siker�lm�nyk�nt �lte meg,

- az "ad�" csak akkor tudott sikeresen k�z�lni, ha figyelm�t teljes koncentr�ci�val a k�zvet�tendo k�pre ir�ny�totta, �s azt k�pzelet�vel min�l r�szletesebben kidolgozta. Amikor �gy �rezte, hogy a k�p t�k�letesen kimunk�lt, akkor hirtelen t�r�lte elm�j�bol.

Azt, hogy milyen fiziol�giai folyamatok j�tsz�dnak le az "ad�" �s a"vevo" szervezet�ben, nem tudjuk. A kutat�k felt�telezik, hogy ilyenkor �rzeteink �s az ebbol sz�leto k�pzetek nem haladnak �t az agyk�reg (vagyis a tudat) ellenorz�s�n, hanem az agy eloszob�j�ban a thalamuszba �rve onnan k�zvetlen�l hatnak a szervezetre.

Sok mindenre f�ny der�lt a k�s�rletek sor�n, de m�g t�bb r�szletk�rd�s mer�lt fel �s maradt hom�lyban. Ak�r a hipn�zis eset�ben, itt sem tudjuk biztosan, mik�nt k�vetkeznek be ezek a jelens�gek �s mi a pontos mechanizmusuk. Csak azt �ll�thatjuk biztosan, hogy mindez nem valamif�le s�t�t, m�gikus erok hatalm�t jelenti, hanem m�lyen emberi, az embernek legosibb, legbensobb l�ny�bol fakad.