"Titkaim, nem �rzi senki meg
De a sz�vemben a dal
Megmarad Nekem
�jra �t�lem �r�k hangjait
Ha sz�l az �nek, �lmodom
A vil�got Veled...
�lmodtam egy vil�got magamnak
Itt �llok a kapui el�tt
Adj er�t, hogy be tudjak l�pni
Van hitem a magas falak el�tt"

Az �lmot, mint k�zponti mot�vumot, sokan haszn�lt�k m�r fel. Zen�szek, k�lt�k, �r�k bizony�tott�k fontoss�g�t m�veikkel, melyeket err�l �rtak, m�g miel�tt b�rki is tudom�nyosan kezdett volna foglalkozni e t�m�val. Az �lom nem m�s, mint egy m�dosult tudat �llapot, amelyben eml�kezeti �s k�pzeleti k�pek keverednek �ssze egy id�re, a k�ls� val�s�ggal. Ahogy Jung fogalmazta meg:" az �lom az �lmod� bels� k�rnyezet�t ecseteli, azt, aminek igaz �s val�s volt�t a tudat egy�ltal�n nem ismeri el, vagy csak berzenkedve". A kutat�k, akik e t�m�val foglalkoznak, biztosat ma sem tudnak mondani, mi�rt is �lmodik az ember, de egyben tal�n megegyeznek, hogy az �lom igen is fontos az ember sz�m�ra, sz�ks�ges a norm�lis szellemi m�k�d�shez, s elengedhetetlen a lelki egyens�lyhoz, azaz a h�tk�znapi �let�nkh�z. Figyelmen k�v�l semmi k�pen nem szabad hagynunk, hanem ink�bb odafigyelve re�, ki kell haszn�lnunk, a benne rejl� er�ket, �s figyelmeztet�seket, melyeket a tudattalan sug�roz fel�nk.

Sokan tal�n k�ts�gbe vonj�k, hogy ilyen fontos szerepe lenne, e szerint�k jelent�ktelen esem�nynek, f�leg azok, akik azt �ll�tj�k, hogy nem, vagy csak nagyon ritk�n szoktak �lmodni. Pedig mindenki �lmodik, minden �jjel, s�t t�bbsz�r is, de ezekre az �lmokra �ltal�ban nem eml�kszik, csak ha �ppen a k�zben, vagy r�vid id�vel az ut�n �bresztett�k fel, hogy e val�s�gh� k�pek el�rasztott�k tudat�t. Igazolt t�ny, hogy m�g a legprimit�vebb t�rzsek is �lmodnak, azaz megjelenik mindenhol e kedves �jjeli t�rs, ahol a gondolkod�s, tanul�s legprimit�vebb form�ja fenn �ll. Ide kapcsolhat� az a k�rd�s, hogy vajon az �llatok �lmodnak-e? Erre is t�bb elm�let l�tezik, de �n szem�ly szerint azzal szimpatiz�lok, ami szerint a magasabb rend� �llatok, mondjuk a kuty�kt�l felfel� igenis rendelkeznek ezzel a k�pess�ggel, viszont az m�r kev�sb� hihet� sz�momra, hogy ha az �lmot �gy hat�rozzuk meg, mint a tudattalan tudatos megnyilv�nul�s�t, ezek szerint azt kellene mondanunk, hogy ezen �llatok rendelkeznek tudattalannal.

Az 1930-as �vekt�l kezdve kutat�sok folytak az alv�s m�lys�g�vel kapcsolatban, melyeknek c�lja az volt, hogy felt�rk�pezz�k vajon mikor �lmodunk, vagy �lmodunk-e egy�ltal�n minden �jjel. A v�lasz e k�rd�sre egy�rtelm�en az lett, hogy igen �lmodunk minden �jjel, azaz m�g akkor sem alszik �gy az ember, mint egy fatusk�, ha hulla f�radt (igaz ekkor az alv�s k�zbeni helyv�ltoztat�sok sz�ma az �tlagon 40 per �jszak�r�l jelent�sen lecs�kken). Erre a feladatra olyan m�szereket haszn�ltak fel, mely az agyi elektromos aktivit�st m�rte a fej b�r�n kereszt�l, valamint regisztr�lta a szemmozg�sok m�rt�k�t is. Ez volt az elektroencefalogr�f. Ennek seg�ts�g�vel az alv�snak 5 szakasz�t k�l�nb�ztett�k meg, amik k�z�l egyet furcsa saj�ts�gok jellemeztek. Itt az EEG nagyon akt�v lett, s olyan hull�mokat mutatott, mintha a szem�ly �bren lenne (az els� ilyen regisztr�l�sakor meg is n�zt�k, hogy val�ban �bren van-e a k�s�rleti szem�ly, de azt tal�lt�k, hogy alszik, s az �bers�gnek, amit a hull�mok mutattak semmi jele). Ezt a szakaszt nagyon gyors, sz�les szemmozg�sok jellemezt�k, amik szabad szemmel is l�that�ak voltak. Ezt nevezt�k el REM szakasznak, azaz gyors szemmozg�sok szakasz�nak. Jellemz�je volt, hogy a sz�vver�s is gyorsabb lett, az agy anyagcser�je felgyorsult, azaz REM f�zisban l�tsz�lagos �brenl�t van a b�nult testben. Az alv�s t�bbi r�sz�re ezek a jellemz�k nem illettek r�, �gy a m�sik 4 szakaszt �sszefoglal�an non REM f�zisk�nt emlegett�k, amit �gy is c�mk�ztek, hogy �res agy az ellazult testben. Siker�lt bizony�tani, hogy e REM f�zisban t�rt�nik az �lmod�s. A REM f�zisnak azonban vannak m�g m�s velej�r�i is, pl. sz�vver�s gyorsul, l�gz�s gyorsul, esetenk�nt a h�mvessz� megmerevedik (ez m�g csecsem�kn�l is elkezd�dik). Ilyen szakasz nem csak egy van egy �jszaka alatt, hanem mint azt a kutat�sok kimutatt�k, egy 8 �r�s alv�s alatt 4-5 ilyen peri�dus tal�lhat�. Ezek �ltal�ban 15-45 percig tartanak. Az alv�si szakasz elej�n r�videbbek, majd folyamatosan hosszabbodnak ezek a szakaszok. Az �jsz�l�ttek alv�suk fel�t ilyen f�zisban t�ltik, m�g ez az ar�ny id�s korra mind�ssze 18 sz�zal�kra cs�kken.

Igaz t�bb ilyen szakasz volt regisztr�lhat� egy �jjelen, m�gsem volt egyik sem pontosan ugyan olyan, ami ahhoz a k�vetkeztet�s vezethet, hogy minden egyes ilyen f�zisban �lom j�tt l�tre, de ezek az �lmok nem (felt�tlen�l) voltak azonosak, azaz t�bb �lom is lehet egy �jjel.

Teh�t �gy n�z ki egy norm�l alv�si peri�dus, de mi van akkor, ha ezt valahogy megzavarjuk? Meddig b�rjuk ki alv�s n�lk�l? Mit tesz a szervezet, ha v�gre pihenhet? Ezekre a k�rd�sekre kap�sb�l is lehetne v�laszolni, legal�bb is azt, amit mi gondolunk err�l, vagy egy�rtelm�nek tartan�nk, hogy csakis ez lehet a v�lasz, de n�zz�k mi s�lt ki azokb�l a tudom�nyos k�s�rletekb�l, amiket ebben a t�m�ban v�geztek.

Ezekre a k�rd�sekre megkapjuk a v�laszt egy k�s�rletsorozatb�l, amit az Egyes�lt �llamokban v�geztek, ’�bren marad�si verseny’ c�msz� alatt. Itt a c�l az volt val�j�ban, hogy ki tud legtov�bb �bren maradni. De a fontos a kutat�knak nem ez volt, hanem az, hogy az alv�s n�lk�lis�gnek milyen eredm�nyei vannak. A cs�cs 201 �ra �s 13 perc lett, de milyen k�vetkezm�nyekkel j�rt mindez?

Egy ideig mindenki j�l b�rta, de a 3. nap ut�n a szellemi m�k�d�sekben kisebb, nagyobb zavarok l�ptek fel, k�pzel�d�sek, t�veszm�k, �rz�kcsal�d�sok, valamint mozg�si zavarok is jelentkeztek, mint p�ld�ul a kezek remeg�se, vagy a finom mozg�sok koordin�ci�j�nak gyeng�l�se. Azt tal�lt�k, hogy az �rz�kcsal�d�sok m�sf�l �r�nk�nt jelentkeztek, hasonl�an a REM f�zisok ciklikuss�g�hoz norm�lis alv�s eset�ben. Mintha az agy a norm�lis ciklust akarta volna fenntartani mindenk�ppen, m�g annak ellen�re is, hogy alv�sra nem volt lehet�s�g.

A verseny v�gezt�vel a gy�ztes miut�n annyit aludhatott volna, amennyit csak akart, a t�bb mint egy hetes alv�s ut�n mind�ssze 13 �r�t �s 13 percet aludt k�r�lbel�l norm�lisan. Igaz egy kiss� behozta a lemarad�st, de kor�nt sem volt ar�nyban a felhaszn�lt id� az addig �lmatlans�gban t�lt�tt napok sz�m�val (csak mintha egy kiad�s buli ut�n lefek�dtem volna, hogy kipihenjem a f�radalmaimat). Ez a t�ny bizony�tani latszik azt a meg�llap�t�st, miszerint nem az�rt alszunk, hogy test�nket helyre�ll�tsuk, hanem ennek f�leg pszichol�giai szerepe van. (mint ahogy egy nehezen eld�nthet� k�rd�sn�l mondjuk: "aludjunk r� egyet"...azaz tal�n majd �lmunk k�zben megvil�gosodunk). Erre j� p�lda Edison, aki a feljegyz�sek szerint szinte soha nem aludt. Ennek az �r�k�s aktivit�snak k�sz�nhet� rengeteg tal�lm�nya. Mindezeket szint�n bizony�tja maga a REM f�zis is, amikor a szervezet egy�ltal�n nincs inakt�v �llapotban, ink�bb tal�n m�g fokozottabb az agyi m�k�d�se, mint �ber �llapotban. Valamint �lettani ismereteink �s az egyes szervek alv�s alatti m�k�d�s�r�l sz�l� feljegyz�sek, melyek mutatj�k, hogy egyes szervek aktivit�sa nem hogy cs�kken, de fokoz�dik az alv�si peri�dus alatt.

Alv�s megvon�skor alv�s ad�ss�g alakul ki. De enn�l sokkal fontosabb az, hogy milyen az alv�sunk min�s�ge, milyen �sszetev�kkel rendelkezik, ezek ar�nya hogyan oszlik el. Azaz milyen nagy jelent�s�ge van a REM f�zisok megl�t�nek, hogy az egy�n norm�lisnak �t�lje alv�s�t.

Kiv�telek ez al�l az inszomnia nev� betegs�gben szenved� egy�nek, akikn�l ezek a f�zisok optim�lis ar�nyban vannak, vagyis csak minim�lis elt�r�s tal�lhat� benn�k, a betegek m�g sincsenek megel�gedve alv�sukkal, �s folyamatos panaszokr�l sz�molnak be: alv�skies�sekr�l, felsz�nes, nyugtalan alv�sr�l. De sokan vannak, akik csak az �bren t�lt�tt id�kre eml�keznek, mag�r�l az alv�sr�l nincsenek eml�keik. K�z�s jellemz�je ezeknek a betegeknek, hogy t�lbecs�lik a nem alv�ssal t�lt�tt id�ket. Az inszomnia szubjekt�v meg�t�l�st�l f�gg, azaz nem lehet valakir�l azt mondani, hogy � ebben a betegs�gben szenved. Ezt mindenki maga "d�nti el", hogy vannak e ilyen panaszai vagy sem. K�l�nf�le magyar�zatok sz�lettek eddig e betegs�gre, ezek k�z�l 3 jelent�sebbet eml�ten�k meg:

1. Az �breszt�rendszer egyens�lyzavara ... �lettani megk�zel�t�sben, vagy e rendszer pszich�s eredet� t�lm�k�d�se

2. A j� agym�k�d�s felt�tele az, hogy j� viszony alakuljon ki a k�rnyezettel, s ennek hi�nya is okozhat hasonl� t�neteket

3. Oka lehet m�g a biol�giai ritmus v�ltoz�sa. Bels� ritmusv�ltoz�s, ha pl. bels� �r�ja k�sik a val�sid�h�z k�pest, vagy a k�ls� ritmusv�ltoz�sra lehet j� p�lda, az interkontinent�lis rep�l�s, amikor is m�s id�z�n�ba ker�l az egy�n. (Bels� ritmusv�ltoz�sra lehet megold�s, ha az alv�s idej�t eltolj�k, m�g a bels� �r�ja utol nem �ri a val�s id�t)

A REM f�zis �s ezzel egy�tt az �lmod�s fontoss�g�t bizony�t� k�s�rleteket v�geztek 1960-ban. Az alv� egy�neket mindannyiszor fel�bresztett�k, amikor �gy t�nt elkezd�dik n�luk a REM f�zis, azaz az �lmod� peri�dus. Miut�n az EEG-n megjelentek a megfelel� hull�mok fel�bresztett�k a szem�lyt, majd azonnal hagyt�k tov�bb aludni. De ez a visszaalv�s m�r m�s volt, mint ahol megszak�tott�k a folyamatot, mert nem a REM f�zisban folytat�dott, hanem a szemmozg�sok n�lk�li nonREM f�zis t�rt vissza. Azaz az �breszt�sekkel sikeresen kik�sz�b�lt�k az agym�k�d�s ezen speci�lis helyzet�t. Majd t�bb ilyen �jszaka eltelte ut�n enged�lyeztek nekik 5 nyugalomban elt�lt�tt �jszak�t.

A k�vetkez� dolgokat figyelt�k meg a vizsgalat alatt:

- A REM f�zisok miatti �breszt�sek sz�ma az id� eltelt�vel megsokszoroz�dott, a kezdeti p�r alkalomb�l a v�g�re t�bb, mint 20-szor kellett fel�breszteni a k�s�rleti szem�lyeket.

- A nyugalomban t�lt�tt 5 �jszak�n a REM f�zisban elt�lt�tt id� megk�tszerez�d�tt, azaz a szervezet igyekezett az addig felhalmozott lemarad�st min�l hamarabb bep�tolni.

- Valamint, b�r az �breszt�sek m�sodpercnyiek voltak csup�n, s �gy a k�s�rletben r�sztvev� szem�lyek legal�bb 7 �r�t aludtak �jszak�nk�nt, m�gis m�sk�pp viselkedtek nappal, mint az norm�lisan elv�rhat� lett volna, ha a REM f�zisoknak nincs jelent�s�ge. �bren t�lt�tt �r�ik alatt sokkal ingerl�kenyebbek voltak, sokkal idegesebben viselkedtek.

A bizony�t�k egy�rtelm�, sz�ks�g�nk van olyan alv�sra is, amit �lom k�s�r, nem csak arra a f�zisra, amelyben test�nk �s agyunk egyar�nt teljesen ellazul.

Igaz az �lmok norm�lis esetben �ltal�ban a REM f�zisban k�vetkeznek be, �s vizu�lisan jelennek meg, ez m�gsem mondhat� ki t�rv�nyszer�en. Erre bizony�t�kok a megfigyel�sek sz�letett vakokn�l, akik mivel sohasem l�ttak, azaz sosem haszn�lt�k szem�ket, nem is tanult�k meg azt mozgatni, hiszen semmilyen funkci�ja nem lett volna. N�luk az �lmod�s kicsit m�sk�pp van. Az � �lmaik �ltal�ban audit�v jelleg�ek, s n�luk ezt a peri�dust nem k�s�rik akt�v szemmozg�sok.

De az alv�st �s azon bel�l is az �lmokat nem csak ilyen szempontb�l lehet megk�zel�teni, hanem egy kicsit m�sk�pp is. Most n�zz�k tal�n ezeket az aspektusokat. Ahogy Freud mondta, az �lom nem v�letlen m�k�d�se a szervezet�nknek, hanem konkr�t funkci�ja van. Ezen kijelent�s�t Pierre Janet megfigyel�seib�l sz�rmaz� k�vetkeztet�seire alapozta. Freud vezet�s�vel a pszichoanalitikusok �gy gondolt�k, hogy az �lom a tudattalan megnyilv�nul�sa, egy m�s form�ban. Ennek az �lruh�ban megjelen�snek t�bb el�nye is van, m�gpedig:

- Ezen tudatb�l kiszor�tott tartalmak leleplez�d�se minim�lisra cs�kken.

- �ntudatlan marad, azaz v�dve lesz az esetleges �jb�li elfojt�st�l

�gy az �lmoknak szerep�k van az �nismeret fejleszt�s�ben is. Az �lom nem m�s, mint az �ber tudatban megmaradt eml�knyomai egy pszich�s folyamatnak, amire hatnak a tudattalan tartalmak is. �gy az �lom nem m�s, mint egy ablak, melyen kereszt�l betekinthet�nk a tudattalanba.

Ezt a felt�telez�st haszn�lta fel Freud is gy�gy�t�si technik�j�ban, amikor is arra k�rte betegeit, mes�lj�k el �lmaikat, �gy ahogy eml�keikben �lnek, mindenf�le torz�t�s �s cenz�ra n�lk�l (a szabad asszoci�ci� m�dszere). S �gy az �lom szimbolik�j�n kereszt�l vil�gosodjon meg el�tte az eddig rejtve maradt ok, ami a betegs�get, rosszull�tet, okozhatta a paciens�nek. Freud rengeteg az �lmokban szerepl� szimb�lumot t�rt fel �s magyar�zott. K�zt�k minden egy�nre jellemz�eket, valamint speci�lisakat is. � �s tan�tv�nyai mindig odafigyeltek arra, hogy az �lmokat ne elszigetelten, k�l�n-k�l�n vizsg�lj�k, hanem sorozatokat elemezzenek, �s azokat is �gy, hogy az egy�n �let�tj�hoz viszony�ts�k, s �gy kik�sz�b�lj�k az �ltal�nos s�m�k r�h�z�s�t egy-egy speci�lis esetre. Hiszen minden ember m�s, mindenki tudatalattija is m�s, s ez�rt az �lmok sem ugyan azt jelentik egyes embereknek, m�g akkor sem ha nagyon hasonl�ak, vagy ak�r pontosan meg is egyeznek. Az �lmoknak mindig val�s alapjuk van, de ezt nagyon �rnyaltan sz�nezhetik a tudattalan mot�vumok befoly�sai is.

Jung kiss� megv�ltoztatta el�dje Freud m�dszereit az �lomfejt�ssel kapcsolatban. � nem a szabad asszoci�ci� m�dszer�t h�vta seg�ts�g�l, hanem k�t l�pesben k�v�nta megoldani az �lomban rejl� tal�nyokat. Szerinte Freud t�vesen gondolta, hogy az �lom csup�n homlokzat mely elrejti a val�di �rtelmet (Freud - ’ �lomhomlokzat ’) Mert ez a homlokzat szerinte nem m�s, mint maga a h�z. Mi is az a k�t l�p�s amit eml�tettem?

El�sz�r is gondosan �ssze kell hoznunk a kontextus�t, nem az a feladatunk, hogy egyb�l meg�rts�k �s �rtelmezz�k �ket Gondosan, odafigyelve v�gig kell vil�g�tani azokat a k�pzelett�rs�t�si kapcsol�d�sokat, amelyek t�rgyilag egy �lom k�r� csoportosulnak. Jung ekkor arra k�rte betegeit:" nos vegye �gy, mintha nekem fogalmam sem lenne r�la, mi az a t�lgyfa asztal, s �gy �rja le nekem a t�rgyat �s term�szetrajz�t, hogy v�g�l felfoghassam mir�l van sz� "Ezzel kik�sz�b�lte azt, hogy f�lre�rtelmezze a paciens k�peit, s �lomt�rgyait. S csak mindezek ut�n fogott neki annak, hogy mag�t az �lmot �rtelmezze, de ekkor sem egy �lmot mag�ban izol�lva vizsg�lt, hanem �rnyaltan az eddigi �lmok viszony�ban. Mert Jung �ltal�ban �lomsorozatokban gondolkodott. A visszat�r� �lmokr�l pedig a k�vetkez�ket vallotta. Azok nem m�sok, mint egy m�g mindig megl�v� lelki szitu�ci� visszat�r� megnyilv�nul�sai. S a szitu�ci� csak akkor dolgoz�dott fel, ha majd az �lom elt�nt.

M�g Freud az �lmokat, mint az elfojtott v�gyak beteljes�l�s�t vizsg�lta, addig Jung mindezt m�r r�gen t�lhaladottnak �t�lte meg a maga kor�ban. � m�r azt �ll�totta, hogy nem csak ilyen �lmok l�teznek, hanem igenis vannak olyanok is, amelyek megval�sult �hajokat, f�lelmeket mutatnak be. De szerinte m�sok is lehetnek m�g az �lmok, pl.:

- K�rlelhetetlen igazs�gok

- B�lcseleti szentenci�k

- Ill�zi�k

- Vad fant�zi�k

- Eml�kek

- Tervek

- Anticip�ci�k

- Telepatikus v�zi�k

- Irracion�lis �lm�nyek

Szerinte, ahogy a l�leknek van nappali oldala, a tudat, ugyan�gy van �jszakai oldala is, a tudattalan. Ami legal�bb annyira �rnyalt �s differenci�lt, mint nappali t�rsa.

M�s megk�zel�t�sek szerint az �lom nem m�s, mint az aznap t�rt�ntek feldolgoz�sa, rendszerbe szervez�se. Ily m�don azok t�k�letesebb rakt�roz�sa �s k�nnyebb felhaszn�lhat�s�ga az elk�vetkez� alkalmakra. Kapcsolat mutathat� ki az �lomf�zis �s a tanul�s k�z�tt, egyr�szt �gy, hogy az alv�smegvon�s rontja a tanul�st, m�sr�szt pedig abban, hogy a tanul�si folyamatok ut�n meghosszabbodik az �lomf�zis, vagy annak gyakoris�ga. Ezen meg�llap�t�sokat t�mogatj�k azok a megfigyel�sek is, melyek szerint �lomf�zis hosszabbod�s mutathat� ki fokozott inform�ci�feldolgoz�st ig�nyl� feladatok ut�n, p�ld�ul akkor, ha a megfigyelt szem�lynek egy olyan szem�veget kellet viselnie, ami megford�tja sz�m�ra a k�lvil�got. Valamint ezen feltev�ssel hozhat� �sszhangba az a t�ny is, hogy az �jsz�l�ttek sz�let�s�k ut�n a napnak kb. k�tharmad�t alv�ssal t�ltik, �s ezen bel�l is az id�tartam �tven sz�zal�k�t REM, azaz �lmod� f�zisban.

B�rmennyire is k�l�nb�znek az �lmok �s azok jelent�sei, m�gis vannak olyan jellemz�k, melyek szinte mindegyikre r�illenek, �gy �ltal�nos jellemz�k�nt mondhat�, hogy:

- S�r�tenek, azaz minden egyes elem egy nagyobb sokas�got kell jelk�pezzen.

- Eltol�s jellemz� sokszor r�juk, azaz a hangs�lyok felcser�l�dhetnek, a bizonyos tartalmak k�z�tt.

- K�pi besz�d jellemzi, �gy nem gondolatok, hanem konkr�t k�pek tal�lhat�k az egyes �lmokban. Jelenetek, amiknek szeml�l�i vagy szerepl�i vagyunk.

- Saj�tos �sszef�gg�seket tal�lhatunk benn�k, mert az �lmokban minden csak viszonylagos. �sszecser�lhet� fent �s lent, el�bb �s k�s�bb.

- Szimb�lumokb�l �ll, ott minden csak jelk�pes, amik lehetnek egyediek, vagy egy eg�sz csoportra, t�rsadalomra jellemz�ek (archet�pusok).

- Hi�ny p�tl�s�ra is sokszor haszn�ljuk az �lmainkat.

- K�tes erk�lcs jellemzi �ket.

- A logika hi�nya is fellelhet� benn�k.

Az �lmokban megjelen� k�pek �lesebbek lehetnek, mint a val�s�gban, mert akkor �rnyalja �ket a tudattalanban l�v� jelent�s�k is. �m ennek ellen�re is megt�rt�nhet az, hogy �lmaink egy�rtelm�ek, de ennek ellen�re nem �rtj�k �ket, vagy csak nem akarjuk meg�rteni, mert a szimb�lumok val�di jelent�s�nek tudatosul�sa olyan megr�z� lenne, amit nem k�v�nunk �t�lni. Ahogy ezt Jung meg is fogalmazta: "az �lom az �lmod� bels� k�rnyezet�t ecseteli, azt, aminek igaz �s val�s volt�t a tudat egy�ltal�n nem ismeri el, vagy csak berzenkedve."

Az �lmok �ltal�nos funkci�ja, hogy mik�zben bek�vetkeznek, valamilyen sz�vev�nyes m�don vissza�ll�ts�k a pszichikus egyens�lyunkat. R�gen fontosabbak voltak az �lmok, mint ahogy manaps�g �t�lj�k �ket. A r�gi primit�vebb embert sokkal ink�bb ir�ny�totta �szt�ne, mint a mai modern ut�dj�t. Mert a civiliz�ci�nk fokozatosan elszak�tja tudatos r�sz�nket a tudattalant�l. �m �szt�n�s r�szeinket nem vesz�tj�k el, de manaps�g csak �lmok form�j�ban jelenhetnek meg �s csak �gy seg�thetnek benn�nket.

Ennek ellen�re vannak, akik k�ts�gbe vonj�k az �lmok funkci�j�t. A h�tk�znapi �letben feleslegesnek �t�lik azt, hogy vel�k foglalkozzanak. Egy Kelet Afrikai t�rzsn�l tapasztalta Jung, hogy egy bizonyos t�rzsben l�v� emberek tagadt�k, hogy �k valaha is �lmodn�nak. B�r v�g�l is siker�lt kider�tenie, hogy ez nem �gy van, �k is olyanok, mint m�sok, csak arr�l voltak meggy�z�dve, hogy �lmaiknak nincs jelent�s�ge, jelent�se. "A k�z�ns�ges ember �lmai nem jelentenek semmit" -mondt�k, " csak a vezet�k �s gy�gy�t�k �lmai fontosak. De a legfurcs�bb m�gis csak az lett, amikor a t�rzsf�n�k is �gy nyilatkozott, hogy nem fontosak �lmai. �lljon itt e kis t�rt�net ellen p�ldak�nt a primit�vebb emberek gondolkod�s�r�l, �s az �lmokhoz val� viszonyukr�l.

Jung szerint minden �lomnak k�zlend�je van a rejtett bels� �letr�l, �s f�llebbenti a f�tyolt olyan szem�lyis�gjegyekr�l, amik a norm�lis napi �letben csak neurotikus t�netek form�j�ban mutatkozn�nak meg. �gy a beteget nem csak tudati oldalr�l, de tudattalanj�n�l fogva is lehet kezelni. Aminek l�nyege nem m�s, mint hogy tudattalan tartalmait asszimil�lni kell a tudatihoz, annyira amennyire ez csak lehets�ges. Azaz e k�tf�le tartalom igenis hassa �t egym�st. Mert a tudattalan nem egy sz�rny, amit�l �vakodni kell, hogy kiszabadul egyszer.

H�t r�viden tal�n ennyit az �lomr�l �s annak fontoss�g�r�l a mindennapi �let�nkben, norm�lis lelki m�k�d�s�nkben. A dolgozatom t�m�j�nak az�rt v�lasztottam �ppen az alv�st, s benne az �lmot, mert �let�nk egyharmad�t ilyen �llapotban t�ltj�k, �rdekes lehet mindezekr�l egy ilyen r�vid �ttekint�s. Bizony�tva, hogy az alv� ember nem csak biol�giai, de szoci�lis l�ny is. Felt�rva egy kicsit azt, hogy milyen folyamatok mennek benn�nk v�gbe, amikor �ppen az igazak �lm�t alusszuk, vagy egy�ltal�n milyen hat�sai lehetnek annak, ha erre nincs lehet�s�g�nk. E dolgozat c�lja volt bemutatni, hogy milyen fontos meg�rten�nk �s foglalkoznunk �lmainkkal, mert hat�sos indik�torai lehetnek a tudatunkban, vagy azon k�v�l v�gbemen� v�ltoz�soknak.

Tudom e dolgozat sok szempontb�l hi�nyos lehet, hiszen a t�ma sz�mos aspektus�t nem �rintettem, de nem is volt c�lom e komplex k�r r�szletes, kimer�t� elemz�se, hiszen sem tud�som, sem e dolgozat terjedelme nem lett volna r� alkalmas. Sz�mos k�nyvet �rtak m�r ezekr�l �s m�g t�bbet lehetne, hiszen e gy�ny�r� �s roppant bonyolult r�sze az �let�nknek m�g j�r�szt ismeretlen, m�g az �lom kutat�k sz�m�ra is.