Drakula vajda histrija
Farkas Jen 2006.03.18. 11:02
-
"Mindannyiunk kpzeletben Drakula elegns, frakkos r, akinek hideg kzfogsa, elugr szemfogai, parzsl szemei borzongst keltenek nemcsak a Drakula-regnyek - s filmek szerepliben, hanem bennnk, olvaskban s nzkben egyarnt. Ezt a Drakult egy r regnyr, Bram Stoker teremtette kzel szz vvel ezeltt. A Drakula cm regny csekly irodalmi rtke ellenre is a "pszicholgiai horror" egyik jelents alapmve lett. Stoker vmpr-Drakulja mgtt neves trtnelmi szemlyisg ll, aki a XV. szzad msodik felben, Havasalfldn uralkodott, s mr letben eurpai hrnvre tett szert kegyetlen tetteivel s trkellenes harcval. gy ht Stoker regnye igen bonyolult trtnelmi s nprajzi hagyomnyokon alapul, hiszen a vmprhit is tbb szz ves kelet-eurpai hagyomnyra vezethet vissza. A Drakula-trtneteknek szmos magyar vonatkozsa is van. Maga a Drakula nv eredete Luxemburgi Zsigmond korba nylik vissza. Dra kula apja, a havasalfldi uralkod csald sarja, Vlad, tagja lesz a Srknyos Trsasgnak, s felveszi a Vlad Drakul ("draco", mint srknyos) nevet, mely tszll fira is. A fiatal Drakult Hunyadi Jnos veszi vdelme al, s maga segti trnra. Ksbb Mtys kirly prtfogoltja egszen 1462-ig, amikor a magyar kirly elfogatja s tizenkt ves budai s visegrdi fogsgra tli. Ezutn ismt Havasalfld trnjn talljuk, majd nhny hnap mlva ellensgei meggyilkoljk. Kegyetlensgeirl mr a XV. szzad msodik felben a nagy nmet kereskedvrosokban, Nrnbergben, Lbeckben, Bambergben, Ausburgban, Lipcsben 6-8 oldalas brosrk, azaz jsglapok jelennek meg. Pldul a lbecki kiads egyetlen pldnyt az Orszgos Szchenyi Knyvtrban rzik.(...)"
Sz. Farkas Jen: Drakula vajda histrija, Budapest, 1989
|