Agykontroll - Gondolatok gy�gy�t� ereje

Az agykontrollr�l

a) Relax�ci� - Laz�t�s:

A relax�ci� �lettani hat�sa Els�sorban a Harvard Egyetemen dolgoz� Herbert Benson professzor �s munkat�rsai kutat�sai r�v�n tudjuk, hogy a relax�ci� hat�s�ra:

• jelent�sen javul a szervek, f�leg az agy oxig�nell�totts�ga, r�ad�sul nagyobb m�rt�kben, mint ak�r m�ly alv�s k�zben,
• 18-20%-kal cs�kken az anyagcsere temp�ja /alv�s k�zben csak 8-10%-kal/,
• cs�kken v�r�nk tejsavtartalma, - kit�gulnak az erek, �gy javul szerveink v�rell�t�sa,
• szignifik�ns m�rt�kben (ak�r 30%-kal is) cs�kken a v�r koleszterinszintje,
• a j�t�kony, ill. k�rt�kony hat�s� koleszterinfrakci�k (HDL-, ill. LDL- �s VLDL-koleszterin) ar�nya kedvez�en v�ltozik,
• megn� a v�r endorfinszintje, ami magasabb f�jdalomk�sz�bbel �s kellemes k�z�rzettel j�r,
• s agyunk t�bb alfaagyhull�mot termel, r�ad�sul szinkroniz�lt, "j� min�s�g�" alfahull�mokat, ami vizsg�latok szerint el�seg�ti a test sejtjeinek gyorsabb regener�ci�j�t. Benson �s munkat�rsai azt tal�lt�k, hogy 20 perc relax�ci� kb. annyi stresszt vezet le a szervezetb�l, mint 3-4 �r�nyi alv�s.

Laz�t�s: helyezkedj el k�nyelmesen, lassan �s egyenletesen l�legezz, tet�t�l talpig laz�tsd el izmaidat, gondolj valami kellemes dologra.

b) Programoz�s - pozit�v �ll�t�sok:

Az agynak ism�telten adott eg�szs�gjav�t� utas�t�sok A 40 �r�s kurzus alatt, m�lyen ellazult, az �tlagosn�l teh�t sokkal fog�konyabb �llapotban a r�sztvev�k 20-szor hallj�k, ill. n�h�ny alkalommal magukban el is ism�tlik a k�vetkez� szavakat: "Sosem tanulok meg kifejleszteni magamban, testi vagy lelki m�dszerekkel, elmebajt, pszichoszomatikus betegs�get vagy neur�zist. ... Negat�v gondolatok, negat�v utal�sok semmilyen tudatszinten sincsenek r�m hat�ssal. Testemet �s lelkemet mindig t�k�letes eg�szs�gben fogom tartani. Mindennap �s mindenhogyan, egyre jobban, jobban �s jobban vagyok."

�let�nk hat�konyabb ir�ny�t�sa Pilar Usanos Tamayo, a Madridi Egyetem munkat�rsa, hosszasan kutatta a Silva-f�le agykontroll hat�s�t, s arr�l k�tk�tetes k�nyvet irt . Arra a v�gk�vetkeztet�sre jutott, hogy a jelent�s hangulati javul�s els�sorban annak a k�vetkezm�nye, hogy a tanfolyamot v�gzettek m�r sokkal kev�sb� �rzik magukat az �let sodr�d� �ldozatainak, �s sokkal nagyobb m�rt�kben tudj�k uralni �let�k esem�nyeit.

c) Agykontroll: programoz�s relax�ci� k�zben

A Stanfordi Egyetem kutat�i szerint elm�nk k�pess�geinek csup�n mintegy 2%-�t haszn�ljuk ki. A Silva-f�le Agykontroll egy tudom�nyosan megalapozott, egyszer�, praktikus, k�nnyen elsaj�t�that� �nfejleszt� m�dszer, ami lehet�v� teszi, hogy enn�l l�nyegesen nagyobb m�rt�kben haszn�ljuk ki istenadta lehet�s�geinket, s �gy sikeresebben oldjunk meg mindenfajta probl�m�t. Egyik fontos eszk�ze a relax�ci� avagy laz�t�s, ami egy�ttal a bizony�tottan megbeteg�t� hat�s� stresszt is levezeti.

Az Agykontroll nem vall�s. Ateista ember ugyan�gy megtanulhatja elm�je hat�konyabb haszn�lat�t, mint az istenh�v�, ahogy vil�gn�zet�t�l f�ggetlen�l mindenki megtanulhat p�ld�ul �szni is. Technik�i, tartalmi elemei alapj�n szok�s nyugati j�g�nak is nevezni.

Szepes M�ria: Gondolatok gy�gy�t� ereje

Meg kell �rten�nk v�gre teljes s�ly�ban, hogy minden testet oltott dolgunk nemz�je a gondolat, nemz�je betegs�geinknek, kudarcainknak, balsorsunknak is. Eg�szs�ges, konstrukt�v, harmonikus gondolatok egyens�lyt hoznak l�tre szervezet�nkben �pp�gy, mint k�r�lm�nyeinkben.

A gondolatok m�g�tt erjed�, a gondolatokat inspir�l� terhel�sek, a szervezet �s a pszichikum determin�lt alkata csak l�tsz�lag teszik kezdet �s v�g n�lk�l val� circulus vitiosussz� a d�moni impulzusok �s az azokb�l kialakul� gondolatok egym�sra hat�s�t. Val�j�ban addig tart ez a g�rcs�s �sszefon�d�s, m�g a kezdem�nyez�st �s az uralmat a d�moni elemek birtok�ban hagyjuk. M�g elt�rj�k, hogy a k�tes gy�ker�, szubjekt�v �rt�kek �s �t�letek gazk�nt burj�nozzanak agyunkban, minden rendszer �s ir�ny�t�s h�j�n olyan ir�nyba sodr�djanak, ahov� a m�lys�g vonz�sa vezeti �ket.

Abban a pillanatban, amint krist�lyosan vil�gos, val�di pszichikai �s erk�lcsi �rdekeinket szolg�l� gondolatokat helyez�nk a destrukt�v formul�k hely�be, oly m�don, hogy azok kiszor�tj�k a negat�v hat�sokat, gy�keres v�ltoz�s �ll be �let�nk minden tendenci�j�ban. Akkor is, ha b�n�t� hajlamokkal sz�lett�nk, felt�ve, hogy szervezet�nkb�l m�g �ps�gben hagytunk valamit.

Az old�, gy�gy�t� gondolatok megtal�l�sa az�rt neh�z, mivel a szem�lyis�g d�moni fert�z�st�l kikezdett r�szei v�dekeznek a f�nybe helyez�s minden k�s�rlete ellen. A legintelligensebb embern�l is szinte �rtelemzavar mutatkozik e pontokon. �gy t�nik, a diagn�zis b�rmilyen pontos meghat�roz�sa sem k�pes �sszekapcsolni az egy�n tudat�t a benne v�gbemen� folyamatok val�di term�szet�vel, m�rpedig az ellensz�rumot e felismer�sb�l neki mag�nak kell kitermelnie. Err�l az �llapotr�l b�rmelyik pszichoanal�tikus orvos �s a l�lek minden gy�gy�t�ja �rdekes t�nyeket k�z�lhet. Nyilv�nval� persze, hogy e r�vidz�rlatot, �pp�gy, mint az �rz�keny tiltakoz�sok, riadt elz�rk�z�s, s�rt�d�tt ellent�mad�s �s �n�ltat� fed�-t�rt�netek �radat�t is a v�dekez� �szt�n�l�sdiek hozz�k l�tre a gy�gyszer hat�stalan�t�s�ra, amely l�t�ket fenyegeti.

Mindazon�ltal addig is, m�g gyarapod� ismereteink, seg�t�t�rsaink, v�g�l az �nanal�zis t�mogat�s�val r�tal�lunk egy�nis�g�nk minden betegs�gg�c�nak saj�tos szellemi ellensz�rum�ra, vannak bizonyos �ltal�nos t�rv�nyek, amelyeket bels� �s k�ls� magatart�sunkban sem szabad t�bb� figyelmen k�v�l hagynunk. A l�lek eg�szs�g�nek olyan t�rv�nyei ezek, mint a test elemi higi�niai szab�lyai. E t�rv�nyeket n�gy pontban foglaljuk �ssze.

1. A bar�ts�gtalan l�gk�rt �raszt� embert tasz�t�, l�thatatlan �rv�ny z�rja k�r�l.

2. A panaszkod� ember a legjobb sz�nd�kot is kimer�ti. A panaszkod�s v�mpiriz�l, teh�t �szt�n�sen elz�rk�znak t�le.

3. A f�lelem �s elkesered�s betegs�get okoz, �s balsorsot id�z fel.

4. A s�relmeit, f�jdalm�t, rossz �llapot�t mar� szavakkal megfogalmaz�, el�gedetlen, t�relmetlen ember folytonosan ism�telt, szuggeszt�v d�hkit�r�seivel saj�t helyzet�t teszi elviselhetetlenn�, s el�bb-ut�bb v�gzetes bajokat z�d�t mag�ra.

...

Most n�zz�k meg, mi a kivezet� �t ebb�l a m�r el�gg� kr�nikus �llapotb�l!

Mindenekel�tt az, hogy megv�ltoztatjuk szeml�let�nk alapj�t. Nem a k�ls� jelens�geket, hanem saj�t bels� magatart�sunkat ismerj�k fel a benn�nket �rt s�relmek kiv�lt� okak�nt. Az �let rejtett, legm�lyebb t�rv�nye gyan�nt �ll�tjuk vil�gk�p�nk k�z�ppontj�ba a t�telt, hogy a k�ls� esem�nyek mindig m�sodlagosak. Az ember szellem�nek �s jellem�nek a t�rt�n�sekhez val� viszonylata hat�rozza meg j� vagy rossz sors�t. Ez az �tcsoportos�t�s r�gt�n �s d�nt� m�don megv�ltoztatja a bel�l uralkod� el��llapotokat. ...

A m�dszer l�nyege, hogy er�s �rz�seket �s zsarnoki gondolatokat m�g er�sebb hat�sokkal semleges�ts�nk! Egyenl� erej� k�v�ns�g vagy passz�v �haj, hogy k�z�rzet�nk megjavuljon, mag�ban nem hoz eredm�nyt. Kellemetlen komplexumok �thangol�s�nak m�velete abban �ll, hogy az �rzeteket frekvenciaemel�ssel cs�sztatjuk �t egy magasabb s�kba.

Olyan esetben persze, ahol a depresszi� oka �vtizedes autoszuggeszti� �s helytelen �letm�d, csak fokozatosan lehet javul�st el�rni. Senki se v�rhatja azt, hogy h�sz-harminc �v alatt beidegzett rossz szok�sait�l k�t nap alatt megszabadulhat. A helytelen ir�nyba vezet� medrek felt�lt�se sok �nmegtagad�ssal j�r, s m�g a gondolat�ramok �j, eg�szs�gesebb medreket v�jnak maguknak, az is id�be telik. Mindenesetre ez a gondolatokon kereszt�l v�ghezvitt m�gikus tendenciacsere �ppen kr�nikus �llapotokn�l produk�l meglep� v�ltoz�sokat. Fontos, hogy a fell�p� kedvetlens�gi �rzetekkel er�s elleningereket �ll�tsunk szembe, valah�nyszor fell�pnek. Nem szabad megengedn�nk, hogy ak�r egyetlenegyszer is rem�nytelen keserg�s legyen �rr� rajtunk.

V�gc�lunk az, hogy gondolkod�sunk villamos kapcsol�t�bl�v� v�lj�k, melynek foganty�it akaratunk ir�ny�tja.

Gondolataink determin�lj�k k�r�lm�nyeinket. Az ember szellemi tev�kenys�ge, fizikum�nak m�k�d�se �s sorsa k�z�tt szoros kapcsolat �ll fenn. Az idea ebben az �sszef�gg�sben nemz� szerep�t t�lti be, �s automatikus vonz�s �tj�n szab�lyozza a k�r�lm�nyeket. Aki sors�n, depresszi�in, d�moni k�t�sein �rr� akar lenni, annak �rr� kell lennie gondolatain. Szelleme eg�sz mechanik�j�t meg v�ltoztatnia, v�g�rv�nyesen sz�m�zve onnan a f�lelmet �s cs�gged�st.

A konstrukt�v, pozit�v ember tudja, hogy �tja k�l�nf�le k�zdelmeken, akad�lyokon �t az �nmegv�lt�s c�lja fel� vezet. Kitart�s �s akarat seg�tik el�re, de megismer�se �s intu�ci�ja ir�ny�tja.

Vigy�zzunk ez�rt a szavakra, amelyek agyunkban elhangzanak!

Gondolkodni annyi, mint m�gi�t gyakorolni!