Az elk�vetkezõkben arra teszek k�s�rletet, hogy felt�rjam a var�zsl�snak, a m�gi�nak azt az elsõdleges strukt�r�j�t, ami minden trad�ci�ra egyar�nt �rv�nyes. Ehhez kezdtenek a var�zslat lefoly�s�t kell megvizsg�lni a kezdet�tõl a v�g�ig.

Egy var�zslat mind�g egy c�lra ir�nyul� elhat�roz�ssal kezdõdik. A c�l a vil�g egy olyan �llapota, amit a m�gus el k�v�n �rni, �s ennek megval�s�t�s�hoz haszn�lja fel a m�gi�t.
Az elhat�roz�st k�veti a tett, vagyis a var�zsl�s. Ez szellemi �s n�mely esetben fizikai tev�kenys�gek �sszess�ge. A var�zsl�s felt�telez egy bizonyos tud�st �s k�pess�get, amiket a m�gus megszerezhet tanul�ssal, kaphatja m�sik entit�st�l vagy lehet vele sz�letett is. A tud�s �s k�pess�g nagym�rt�kben befoly�solja a var�zsl�s siker�t. A m�gusnak saj�t elm�j�n k�v�l n�ha m�s eszk�z�ket is ig�nybe kell vennie. Ezek lehetnek t�rgyak, szavak, anyagok �s m�g sok minden m�s. Sok esetben egy m�sik var�zslattal kell elõ�ll�tani a sz�ks�ges eszk�zt. Ezeket az ezk�z�ket �ltal�ban komponenseknek vagy f�kuszoknak h�vj�k. Vannak m�gi�k ahol a komponenesek haszn�lata felt�tlen�l sz�ks�ges, de vannak olyanok is, ahol a komponensek csak seg�tik a var�zsl�st, de elm�letileg nem k�telezõ haszn�latuk.
Amennyiben a m�gus helyesen alkalmazza a tud�s�t, l�trej�n a var�zslat. Az, hogy pontosan hogy j�n l�tre a var�zslat, vagy m�sk�pp foglamazva, mire hat a m�gus a var�zsl�ssal, nagym�rt�kben f�gg a trad�ci�t�l. A var�zslat alapja lehet valamilyen energia, az Isten, szellemek, a kvintesszencia, az anyag, a m�gus belsõ energi�i vagy akaratereje. A m�gus ezzel az alappal ker�l k�zvetlen kontaktusba, erre hat a var�zsl�ssal. Fontos, hogy �gyelj�nk a var�zsl�s komponenseinek �s a m�gia alapj�nak a meg�l�nb�ztet�s�re. Az elõbbi az ami a var�zsl�sban szerepet j�tszik, az ut�bbi az, amire a var�zsl�s k�zvetlen�l hat.
A l�trej�tt var�zslat lesz az, ami (vagy aki), hat a vil�gra, �s megv�ltoztatja azt. Ha a m�gus j�l var�zslot, akkor ez a v�ltoz�s olyan lesz, amilyet az elhat�roz�skor mint c�lt kijel�lt mag�nak. Azonban ehhez m�r a var�zsl�s megkezd�sekor figyelembe kell venni a k�rnyezetnek azokat a jellemzõit, ami v�g�l a var�zslat hat�s�t befoly�solhatj�k. T�bbek k�z�tt ilyen lehet a csillagok �ll�sa, a hely m�gikus be�ll�totts�ga �s nem utols� sorban a k�rnyezetben l�võ emberek gondolkod�sa.

Ez az elm�let a k�vetkezõ �br�val szeml�ltethetõ:

elhat�roz�s       -             var�zsl�s      -              var�zslat     -          hat�s
                          /a m�gus tev�kenys�ge/   /a m�gia mûk�d�se/   /a vil�g v�ltoz�sa/ 
                                         I                                 I                          I
                               a m�gus k�pess�gei       a m�gia alapja        a vil�g szerkezete

                           a var�zsl�s komponenesei

Ezt a folyamatot elm�letileg minden var�zsl�sn�l v�gig lehet k�vetni. Vannak esetek, amikor egyes r�szletek hom�lyban maradnak, sõt maga a m�gus sincs tiszt�ban vel�k, de minden estben fel kell t�telezni ezeknek a r�szleteknek a megl�t�t. Most vizsg�ljuk meg, hogy a fent le�rt folyamat, hogyan jelenik megy egyes trad�ci�kban. Vegy�k azt az esetet, amikor a m�gusnak egy beteg embert kell meggy�gy�tania, �s n�zz�k meg, hogy a m�gia haszn�lat�nak egyes l�p�sei hogyan mutatkoznak meg.

Egy szent ember, Isten kiv�lasztottja, odat�rdel a beteg mell�, r�helyezi a kez�t a homlok�ra, felemeli a fej�t �s foh�szt mond az �rhoz, arra k�rve õt, hogy k�ny�r�lj�n ezen a beteg emberen, �s gy�gy�tsa meg õt. Az �r ekkor megmutatja hatalm�t, �s a beteg ember meggy�gyul. A szentnek ahhoz, hogy ezt v�grehajtsa, �gy kellett �lni, ahogy Isten parancsolja, sokat kellet im�tkoznia, hogy k�zel ker�lj�n hozz�, �s meg kellett tanulnia a tan�t�sokat �s a szertart�sokat. Sz�ks�g volt arra is, hogy Isten mag�hoz fogadja, szentt� tegye õt. Teh�t egyr�szt a m�gus tanul�sa �s f�radoz�sa, m�sr�szt Isten kegye volt az elõfelt�tele a var�zsl�snak. A gy�gy�t�skor a szent ezeket haszn�lta fel c�lja el�r�se �rdek�ben. A k�zmozdulatok, im�k, szertart�sok k�pezik a var�zsl�s komponenseit. A var�zsl�ssal a szent tov�bb�totta a k�r�st Istenhez, aki az eddigi �rdemeire val� tekintettel teljes�tette azt. Ez estben Istennek ez a gy�gy�t�sa a var�zslat. A var�zslat hat�sa pedig a beteg gy�gyul�sa.

Egy technokrata orvos k�l�mf�le eszk�z�k, mûszerek �s anyagok seg�ts�g�vel diagnosztiz�lja a betegs�get, majd a megfelelõ gy�gyszeres vagy m�sfajta kezel�st alkalmazza, �gy a beteg hamarosan felgy�gyul. Ennek a var�zslatnak az elõf�lt�tele az orvos tud�sa amit az iskol�kban tanult, a vele sz�letett inteligenci�ja �s megfigyelõk�pess�ge, �s azoknak az embereknek a tud�sa akik l�trehozt�k a kezel�shez sz�ks�ges szereket �s eszk�z�ket. A var�zsl�s komponensei a k�l�nf�le mûszerek �s eszk�z�k. A var�zsl�s az anyagra hat, �s a var�zslat a gy�gyszerekben l�võ hat�anyagokban �s a k�sz�l�kek �ltal l�trehozott hat�sokban j�n l�tre. Ezek az anyagi dolgok gy�gy�tj�k meg v�g�l a beteget.

A mester l�tusz �l�sbe �lt, �s elkezdet �sszpontos�tani. Felid�zte mag�ban azokat az erõket, amik az eg�szs�ggel �llnak kapcsolatban. Mikor el�rte a megfelelõ ment�lis �llapotot, betegre koncentr�lva �tadta neki a benne felgy�lemlett energi�t. A beteg nemsok�ra felgy�gyult. Itt a var�zsl�s elõfelt�tele az a k�pesseg, amit a mester a medit�ci� ter�n el�rt, �s az a tud�s amivel helyes k�pet tud kapni errõl a vil�gr�l. A var�zsl�st a megfelelõ pozici�ba �l�s �s a koncentr�ci� jelenti. A var�zslat a ment�lis energi�n alapul, es ezek az energi�k okozz�k a beteg gyogyul�s�t.

El lehet gondolkozni azon, hogy nem lehet-e kihagyni vagy hozz�tenni r�szeket ehhez a folyamathoz. V�lem�nyem szerint, kibõv�t�sre nincs m�d an�lk�l, hogy ne k�vetn�nk el azt a hib�t, hogy leszûk�tj�k az elm�letet a m�gia egy bizonyos mûvel�s�re. De a kibõv�t�sre nincs is sz�ks�g, hisz elm�let�nk �gy is mûk�dõk�pes. A leszûk�t�s k�rd�se j�val problematikusabb. A var�zsl�st mindenk�ppen felt�telezn�nk kell. Az elhat�roz�st felt�tlen�l k�vetnie kell valamilyen tov�bbi tev�kenys�gnek, m�g ha az puszt�n egy kisebb koncentr�ci� vagy akar�s is az. A var�zslat mûk�d�s�nek l�p�s�t is tal�n sokan feleslegesnek �rzik azon az alapon, hogy a var�zsl�s k�zvetlen�l is hathat a vil�gra. Ha a m�gia fogalm�t el�gg� t�gan �rtelmezz�k, tal�n m�d lehet erre, de azt hiszem ez csak t�vutakra vezetne. Az olyan cselekv�st, amikor valaki puszt�n a teste felhaszn�l�s�val �r el valamit, teszem azt felemel egy kavicsot, �n nem tartom var�zsl�snak. Amikor viszont nem ilyen cselekv�srõl van sz�, akkor mindenk�ppen fel kell t�telezz�nk valami k�ztes dolgot, ami a m�gus cselekedeteinek hat�s�ra v�g�l is kiv�ltja a vil�g k�v�n v�ltoz�s�t. Teh�t az itt le�rt folyamat teljes abb�l a szempontb�l, hogy sem hozz�tenni, sem elvenni nem �rdemes belõle. Tal�n a felemelkedett m�gusok �ltal mûvelt var�zsl�s t�ll�p ezeken a kereteken, de az �gyis annyira megfoghatatlan a sz�munkra, hogy nincs �rtelme, hogy itt foglalkozzunk vele.

A folyamatban h�rom t�nyezõnek van kit�ntetett szerepe. Egyr�szt a m�gus k�pess�g�nek �s tud�s�nak, m�sr�szt a m�gia alapj�nak, v�g�l mag�nak a vil�gnak. Az utols�, vagyis annak a k�rnyezetnek az �llapota, amiben a var�zslat hat�sa l�trej�n, f�ggetlen az egyes trad�ci�kt�l. Annak jellegzetess�geit a m�gusnak figyelembe kell vennie a var�zsl�sn�l, de erre most nem k�v�nok kit�rni. Az elsõ k�t t�nyezõt viszont nagyr�szt a m�gus �ltal k�vetett trad�ci� hat�rozza meg. Annak �ltal�nos elm�let�bõl, paradigm�j�b�l k�vetkezik az, hogy egy m�gusnak milyen k�pess�gekkel kell rendelkeznie, mit kell elsaj�t�tania, �s a var�zslat�val mire hat, mi az ami a hatalm�t biztos�tja. A h�rom fontos pontot k�t hat�s kapcsolja �ssze. Az egyik amikor a m�gus hat a m�gi�ra, a m�sik mikor a m�gia hat a vil�gra.

A legfontosabb trad�ci�k eset�ben megpr�b�lom meghat�rozni ezeket a szempontokat:

Mennyei K�rus. A m�gi�t Isten adja a h�veinek. Minden hatalom tõle sz�rmazik. A m�gus legfontosabb k�pess�ge a hit. A t�bbi mozdulat, im�ds�g, elm�lked�s puszt�n a hit erõs�t�s�t szolg�lja. A var�zsl�s sor�n a m�gus k�r�s�vel Istenhez fordul, aki a m�gus hit�nek erõss�g�tõl f�ggõen viszonyul a k�r�shez. A m�gia mûk�d�se pedig az, amikor Isten teljes�ti a k�r�st, �s megv�ltoztatja a teremtett vil�got. A m�gia hat�s�t �ltal�ban csod�nak h�vj�k.
S�m�nok. A m�gus a szellemeket haszn�lja c�ljai el�r�s�hez. A m�gia gyakorl�sa elsõsorban kiv�lasztotts�gt�l f�gg, csak az lehet s�m�n akit a szellemek v�lasztanak. E mellett sz�ks�g van a hagyom�nyok ismeret�re, �s n�h�ny szertart�si tev�kenys�g (pl. dobol�s, �nekl�s) elsaj�t�t�s�ra. A var�zsl�s sor�n a s�m�n kapcsolatot l�tes�t a szellemekkel, �s megk�ri õket arra, hogy teljes�ts�k k�v�ns�g�t. A var�zslat mûk�d�se sor�n a szellemek hatnak a vil�gra.
�ter fiai. K�l�nf�le anyagokat �s energi�kat haszn�lnak var�zsl�sra. Ezeket az �ltaluk k�sz�tett eszk�z�kkel alak�tj�k vagy ir�ny�tj�k. A legfontosabb k�pess�gek a j� inteligencia, felfog�k�pess�g, �gyess�g. A var�zsl�shoz sz�ks�ges egy vagy t�bb tudom�nyos elm�let alapos ismerete. A var�zsl�s sor�n k�l�nb�zõ szerkezeteket, mûszereket, vegy�leteket, stb. �ll�tanak elõ, �s a var�zslat az, amikor ezek a dolgok hatnak a vil�gra.
Boszork�nyok. M�gi�juk t�bb k�l�nb�zõ forr�sb�l t�pl�lkozik. Haszn�lnak anyagot, �rzelmi energi�kat, t�lvil�gi seg�ts�get. A var�zsl�shoz sz�ks�g van �r�kl�tt k�pess�gekre, �s a hagyom�nyok pontos ismeret�re. Var�zsl�skor felhaszn�lnak n�v�nyeket vagy �llatokat, szexu�lis vagy m�s erõs �rzelmi erõt, �s n�ha az istenek seg�ts�g�t.
Herm�sz Rendje. A var�zslat alapja a kvintesszencia vagy m�s m�gikus energia. Haszn�lat�hoz sz�ks�g van egy vel�nk sz�letett k�pess�gre, ezen k�v�l sok elm�leti tud�sra, gyakorl�sra, j� �rz�kre �s inteligenci�ra. A var�zsl�s sor�n a m�gus ezt a m�gikus energi�t form�lja, ir�ny�tja, kezeli, �s a m�gia az ami elõid�zi a v�ltoz�st.
Ekszt�zis Kultusza. A m�gi�juk az ekszt�zis sor�n felszabadul� belsõ energi�kra �p�l. A var�zsl�shoz sz�ks�g van egyfajta �rz�kenys�gre, �s sok gyakorlati tapasztalatra. A var�zsl�s sor�n a felszabadul� eksztatikus erõkkel b�nik a m�gus, �s azokkal �ri el c�lj�t.
Akashic Testv�ris�g. A m�gi�juk a tudat, az akarat erej�re �p�t. A m�gusnak a megvil�gosod�s fel� vezetõ �ton kell min�l t�bbet megtenni. Ehhez nincsenek lefektetett m�dszerek, hanem a m�gusnak �n�ll�an kell megtal�lni a v�laszokat a k�rd�seire. A k�nyvek �s a tan�t�k csak ir�nyt tudnak mutatni, de nem tudnak vezetni. A var�zsl�sn�l a megvil�gosod�s fel� val� t�rekv�s sor�n megszerzett nagy akaraterõt koncentr�lja a m�gus egy bizonyos c�l �rdek�ben. Az akaratnak ez a k�l�n�s ki�rad� energi�ja hozza l�tre a v�ltoz�sokat.
Euthanatos. A buddhist�khoz hasonl�an a j�gik is egyfajta akaraterõre �p�tenek, de n�luk nem annyira a puszta erõ sz�m�t, hanem a vil�g val�di term�szet�nek a felismer�se, �s ezt felhaszn�lva tudnak k�l�nleges tetteket v�grehajtani. A m�gusnak egy meghat�rozott utat kell v�gigj�rni, ami aszk�zisbõl, medit�c�b�l �s m�s hasonl�kb�l �ll, aminek sor�n egyre t�bb var�zsl�i k�pess�gre tesznek szert. A var�zsl�s sor�n a m�gus, aki m�r kezdi megismerni a vil�g val�di term�szet�t, vagyis azt, hogy az csup�n ill�zi�, az akarat�val meg tudja v�ltoztatni azt. Ebben az esetben az el�gg� fel�bredt elme ereje az, ami a v�ltoz�st k�zvetlen�l v�gbeviszi.

Ezzel be is fejezn�m ennek az elm�letnek az ismertet�s�t. Rem�lem, hogy ezekre az alapokra �p�tkezve egy nap siker�l megalkotnunk egy egys�ges var�zsl�si elm�letet, hogy a m�gusok v�gre egym�st seg�tve, k�z�s erõvel l�phessenek fel c�ljaink el�r�s�re. V�gezet�l szeretn�k k�sz�netet mondani mindazon m�gusoknak, akik seg�ts�gemre voltak a k�l�nb�zõ m�gia filoz�fi�k megismer�s�ben. N�lk�l�k nem siker�lt volna megalkotnom mindezt.