Nagyon a hat�sa al� ker�ltem az apokalipsziseknek, nagyon belem�lyedtem a k�t apokalipszis (H�noch �s J�nos) p�rhuzam�ba, �s alv�s el�tt azt k�rdeztem - van-e vajon valami, ami a k�zelj�v�ben �rdekes lehet sz�munkra az apokalipszisben? Ezzel a k�rd�ssel aludtam el, �s erre j�tt az �lom.

Odahaza voltam, este, valami �sszej�vetel volt a falu k�zpontj�ban. K�t ismer�ssel besz�lgettem - el�sz�r Antival, a volt k�z�piskol�s oszt�lyt�rsammal. Anti �rtelmes volt m�r gyerekkor�ban is, ez mellett hat�rozott egy�nis�g�, magabiztos. Ez a magabiztoss�ga nekem mindig nagyon tetszett benne. - �lmomban is m�g olyan 17-18 �ves volt, de lehetetlen�l magas. Ilyen magas ember nincs is, mint amilyen magas volt �. Amilyen �rtelmes, az�rt „nagy valaki” nem lett bel�le, ma is k�nyvel� - teh�t a „magass�ga” ink�bb arra utal, hogy mennyire feln�ztem r� a magabiztoss�ga miatt.

P�r sz�t eltr�f�lkoztunk egym�ssal, �s akkor odasz�lt egy m�sik ismer�s, Lali - volt munkat�rs, szint�n k�nyvel�, egy �vvel fiatalabb t�lem. Megk�rt, menj�nk ki az utc�ra, valamit szeretne t�lem k�rdezni. Lali is �rtelmes, csak r� a naiv j�s�g a jellemz�, amelyb�l hi�nyzik m�g az �nv�delem is.

� el�rement, �s mire �n ki�rtem, sehol nem l�ttam. S�t�t volt, keresg�lni kezdtem Lalit, t�bben voltak az utc�n, alakokat v�ltem l�tni itt is, ott is, hangokat is hallottam, ahogy besz�lgetnek, de mikor k�zel �rtem az alakokhoz, m�gsem volt ott senki megfoghat� - megfoghatatlan alakok, �s hangok voltak. Azt gondolom, szelleml�nyek. Mivel nem tal�ltam Lalit, �t akartam menni az utca t�loldal�ra, hogy ott is megn�zzem. Az utols� pillanatban vettem �szre - olyan m�ly, iszapos mocs�r van a k�t h�zsor k�z�tt, hogy ha nem veszem �szre, biztos belef�lok. De �gy, hogy tudtam r�la, m�r �tjutottam, b�r az �lom nem r�szletezte, hogyan. Ott ugyanaz t�rt�nt, mint emitt - voltak alakok, hangok, csak Lali nem volt. J�tt viszont egy vonat (a faluban!) az el�z� oldalon, �n gyorsan visszamentem, �s felsz�lltam a vonatra, hogy elmenjek egy �llom�st, �s ott pr�b�lkozzam a Lalival. Kis alacsony, nyitott, tehersz�ll�t� vagonok voltak, abba �ltem le valami fapadra, �s rajtam k�v�l nem is volt csak egy utas, aki viszont a padl�n egy pokr�c alatt kuporgott. A vonat elindult, �s abban a pillanatban hallom a Lali r�m�lt sikoly�t. Hossz�, hal�los sikoly volt. Odasz�ltam az �tit�rsnak, akib�l ugyan csak egy kupac pokr�cot l�ttam, �s megk�rdeztem - hallja ezt, vajon mi lehet Lalival? Az illet� mocorgott, de nem v�laszolt, �n mondtam m�g - na, ezt elint�zt�k.

Abban a pillanatban �reztem - ez az alak meg fog t�madni, beh�z a pokr�c al�. Hal�lf�lelem j�rt �t, nem tudtam, meger�szakolni akar, vagy meg�lni. A k�vetkez� pillanatban vil�gos volt - dehogy, egyiket sem, „csak” a lelkemet akarja, azaz a lelkemet akarja megsz�llni. R�gt�n le is nyugodtam, elm�lt minden f�lelmem, �s az illet� sem adott tov�bb semmif�le jelt mag�r�l.

K�zben m�r j�l elhaladt a vonat, �tgondoltam, most m�r Lalit nem kell keresnem, visszamenn�k a t�bbiekhez, de gyalog m�r messze van, jobb, ha elmegyek a v�g�llom�sig, �s onnan j�v�k vissza, vonattal.

Reggel azzal a gondolattal �bredtem - na, a k�zelj�v�ben megint lesznek megsz�llott emberek, mint r�gen. Egyes szellemek megsz�llnak olyan embereket, akiket meg lehet sz�llni (mint Lalit az �jjel). Mert a szellemek csak akkor tudnak r�d hatni, ha hagyod. K�l�nben nem.

Ez h�t a v�lasz a k�rd�semre - mi v�rhat� r�nk, emberekre a k�zelj�v�ben az apokalipszis r�m hat� hangulata alapj�n.