Az asztrol�gi�ban val� hit rohamos terjed�s�nek ismert szoci�lpszichol�giai okai vannak. Vess�nk azonban most egy pillant�st mag�ra az asztrol�gi�ra: igaz-e, amit az asztrol�gia �ll�t, vagyis hogy az emberi jellemek �s a sorsok �sszef�gg�sben �llnak az �gitestek j�r�s�val? Szerencs�s helyzetben vagyunk, ugyanis az asztrol�gia ellen�rizhet� �ll�t�sokat tesz; semmif�le m�dszertani akad�lya nincsen, hogy ezen �ll�t�sok igazs�gtartalm�t tudom�nyos m�dszerrel megvizsg�ljuk -- ha m�r az asztrol�gusok nem veszik a f�rads�got arra, hogy �ll�t�saik mell� bizony�t�kokat sorakoztassanak fel. K�v�ncsi kutat�k az elm�lt �vtizedek sor�n ezt meg is tett�k. T�bb mint 30 tudom�nyos vizsg�latot v�geztek az asztrol�gia �ll�t�saival kapcsolatban, s a vizsg�latok t�bbs�ge refer�lt tudom�nyos foly�iratokban jelent meg (legink�bb a Journal of Psychology-ban). Az al�bbiakban ezekr�l adok r�vid �sszefoglal�st, az irodalomjegyz�k a cikk v�g�n tal�lhat�.

Hogyan vizsg�lhat� az asztrol�gia tudom�nyosan? Bizony�ra sokan arra gondolnak, hogy a tudom�ny mind�ssze arra k�pes, hogy az �gitesteknek a f�ldi �l�l�nyekre gyakorolt hat�s�t valamelyes pontoss�ggal kisz�m�tsa. Term�szetesen adhat� megalapozott becsl�s ennek a hat�snak a nagys�g�ra, s ekkor azt kapjuk, hogy a hat�s elt�rp�l az embereket �r� ezerf�le m�s k�rnyezeti hat�s mellett, �gy az �gitestek j�r�sa v�rhat�an nem lesz �rz�kelhet� hat�ssal az emberekre. Fel lehet azt�n vetni olyasmit, hogy pl. a horoszk�pok csillag�szatilag nem korrektek, stb., de ez nem igaz�n �rdekes. Az asztrol�gusok jelent�s r�sze azonban egy�ltal�n nem gondolja azt, hogy a bolyg�k hatnak az emberekre; �k az "amint fent, �gy lent" ezoterikus alapelvre hivatkoznak, �s azt �ll�tj�k, hogy valamif�le szinkronicit�s van az �gitestek vil�g�nak esem�nyei �s az emberi vil�g esem�nyei k�z�tt, an�lk�l, hogy a kett� k�z�tt ok-okozati �sszef�gg�s lenne. A tudom�nynak teh�t nem marad m�s feladata, mint az, hogy megvizsg�lja: vajon t�nyleg van-e valamif�le p�rhuzam, egy�ttv�ltoz�s (szaksz�val korrel�ci�) az �gitestek j�r�sa �s az emberi jellemek, sorsok alakul�sa k�z�tt.

A kutat�k alapj�ban v�ve h�romf�le megk�zel�t�st alkalmaztak az asztrol�gia tudom�nyos tesztjein�l:

1. Sok-sok emberb�l �ll� mint�kon megvizsg�lt�k, kimutathat�-e b�rmif�le �sszef�gg�s az emberek sz�let�si horoszk�pj�nak param�terei �s egyes tulajdons�gaik, szem�lyis�gvon�saik k�z�tt. A szem�lyis�gvon�sokat rendszerint a pszichol�gi�ban haszn�latos �s elfogadott pszichol�giai tesztekkel t�rt�k fel.
   
2. Neves asztrol�gusok k�pess�geit ellen�rizt�k oly m�don, hogy az asztrol�gusoknak embereket mutattak be, �s az asztrol�gusok feladata az volt, hogy a mell�kelt n�h�ny horoszk�p (pontosabban sz�let�si id�pont) k�z�l v�lassz�k ki az illet� szem�ly horoszk�pj�t. A neves asztrol�gusok alkalmaz�s�nak az az el�nye, hogy a horoszk�pokat val�ban szakszerûen lehet ki�rt�kelni, �gy nem �rheti a kutat�kat az a v�d, hogy nem �rtenek az asztrol�gi�hoz, ez�rt kapnak negat�v eredm�nyeket.
   
3. Azt vizsg�lt�k, hogy az emberek mennyire k�pesek kiv�lasztani a saj�t horoszk�pjukat (pontosabban a horoszk�p alapj�n k�sz�lt jellemz�s�ket) egy k�teg horoszk�p k�z�l, �s azt is megk�rdezt�k t�l�k, mennyire �rzik igaznak magukra n�zve a horoszk�pok �ll�t�sait. Ennek a m�dszernek az az el�nye, hogy nem t�maszkodik speci�lis pszichol�giai tesztekre (egyesek ugyanis a pszichol�giai tesztek �rv�nyess�g�t k�ts�gbe vonj�k), hanem a szem�ly �nismeret�re t�maszkodik. E vizsg�latok r�v�n arra is magyar�zatot kaphatunk, hogy vajon mi�rt hiszi el szinte mindenki a horoszk�pj�ban olvashat� �ll�t�sokat.

A k�vetkez�kben sorra veszem az egyes vizsg�lati t�pusokat, �s ismertetem a vizsg�latok eredm�nyeit.

A. Az asztrol�gia statisztikai pr�b�i

Ennek a vizsg�lati t�pusnak egy francia kutat�, Michel Gauquelin volt az �tt�r�je, de sz�mos m�s kutat� is jelent�s eredm�nyeket �rt el.

Gauquelin (1955) az emberek foglalkoz�sa, valamint a Merkur, a V�nusz, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz �s a Hold szerinti sz�let�si �llat�vi jegyei k�z�tt keresett �sszef�gg�st. Nem tal�lt korrel�ci�t. 1967-ben egy m�sik vizsg�latot v�gzett, melyben azt n�zte meg, melyik h�zban van a Szaturnusz a sikeres emberek horoszk�pj�ban, �s melyik h�zban van a Mars a gyilkosok horoszk�pj�ban. Azt tal�lta, hogy mindk�t esetben teljesen v�letlenszerû az eloszl�s. 1982-ben k�tezer neves sportol�, sz�n�sz, tud�s �s �r� szem�lyis�gprofilj�t �ll�totta �ssze �letrajzaik alapj�n. Ezeket a szem�lyis�gprofilokat �sszehasonl�totta az asztrol�gi�ban a Nap �s a Hold jegy�vel, valamint az aszcendensekkel t�rs�that� szem�lyis�gvon�sokkal. Munk�j�hoz nyolcf�le asztrol�giai tank�nyvet haszn�lt fel. A val�di �s az asztrol�gi�b�l nyert szem�lyis�gprofilok k�z�tt semmif�le korrel�ci�t nem tal�lt, ak�r a sziderikus, ak�r a tropikus �llat�vi jegyet vette figyelembe.

Meg kell jegyezni, hogy egyik vizsg�lat�ban Gauquelin azt figyelte meg, hogy a kiemelked� torn�szbajnokok sz�let�si horoszk�pj�ban a Mars gyakrabban fordul el� bizonyos h�zakban, mint m�sokban, �s az elt�r�st szignifik�nsnak tal�lta. Ez a h�res-h�rhedt Mars-effektus. M�s vizsg�latok ezt a megfigyel�st nem er�s�tett�k meg, de tekintettel arra, hogy igen heves, szem�lyesked�sekkel tûzdelt �s a fair play szab�lyainak fittyet h�ny� vita k�vette a Mars-effektus "felfedez�s�t", ma ebben a k�rd�sben sajnos nem lehet tiszt�n l�tni. A Mars-effektussal kapcsolatos vit�kra ez�rt itt nem t�rek ki.

Van Deusen (1976), Culver �s Ianna (1977) �s Culver (1979) azt vizsg�lt�k meg, hogy van-e �sszef�gg�s az emberek foglalkoz�sa �s a Nap �ll�sa szerinti �llat�vi jegy�k k�z�tt. Vizsg�lataikat t�bb mint 60 k�l�nb�z� foglalkoz�sra terjesztett�k ki. Mindh�rom vizsg�lat negat�v eredm�nyt hozott: semmif�le korrel�ci�t nem tapasztaltak a foglalkoz�s �s a Nap szerinti �llat�vi jegy k�z�tt.

McGervey 6000 politikus �s 10 000 tud�s sz�let�si jegy�t vizsg�lta meg, �s azt tal�lta, hogy ezek eloszl�sa teljesen v�letlenszerû.

Pellegrini (1973), Silverman �s Witmer (1974), Per Dalen (1975), valamint Dean �s Mather (1977) szint�n a Nap �ll�sa szerinti �llat�vi jegy alapj�n vizsg�lt�k meg az emberek szem�lyis�gvon�sait. Az emberek jellemvon�sait az �ltal�nosan haszn�latos pszichol�giai tesztekkel hat�rozt�k meg, legt�bbsz�r a California Personality Inventory (CPI) tesztet alkalmazt�k. Egyik vizsg�lat sem tal�lt korrel�ci�t semelyik szem�lyis�gvon�s �s a Nap szerinti sz�let�si jegy k�z�tt, mind�ssze Pellegrini tal�lt gyenge korrel�ci�t a CPI-b�l nyert n�iess�gi index �s a sz�let�s �vszaka k�z�tt.

Hasonl� vizsg�latokat v�gzett Illingworth �s Syme (1977) �s Tyson (1977). Szint�n a CPI tesztet haszn�lt�k a szem�lyis�g jellemz�s�re, �s ismerv�n Pellegrini eml�tett eredm�ny�t, a n�iess�gi indexet k�l�n megvizsg�lt�k. Semmif�le korrel�ci�t nem tudtak meg�llap�tani egyetlen szem�lyis�gvon�s �s a Nap szerinti sz�let�si jegy k�z�tt, bele�rtve a n�iess�gi indexet is.

Barth �s Bennett (1974) a Merkur, a V�nusz, a Mars �s a Jupiter szerinti sz�let�si jegy, valamint a foglalkoz�s, az eg�szs�g�gyi probl�m�k, a testmagass�g �s az �lettartam k�z�tt pr�b�lt �sszef�gg�st kimutatni. Semmilyen korrel�ci�t nem tal�ltak. Ugyanezt a vizsg�latot v�gezte el Culver �s Ianna (1977), csak �k m�g azt is megn�zt�k, hogy az egyes bolyg�p�roknak az ekliptika ment�n vett sz�gt�vols�ga �sszef�gg-e az eml�tett tulajdons�gokkal. Nem tal�ltak semmilyen �sszef�gg�st.

Mayes �s Klugh (1978) szint�n nemcsak a Nap szerinti sz�let�si jegyet, hanem a Hold �s 8 bolyg� sz�let�skori h�z�t �s �t bolyg�aspektust is figyelembe vett vizsg�latain�l. K�tf�le pszichol�giai teszt, a Minnesota Multiphasic Personality Inventory �s a Leary Interpersonal Check List seg�ts�g�vel 13 szem�lyis�gvon�st hat�roztak meg, �sszesen 196 szem�lyen. Semmilyen korrel�ci�t nem tal�ltak semelyik szem�lyis�gvon�s �s az asztrol�giai jellemz�k k�z�tt.

Mayo �s munkat�rsai (1979), valamint Jackson (1979) az asztrol�giai t�nyez�k �s az introvert�lts�gi/extravert�lts�gi index k�z�tt pr�b�ltak �sszef�gg�st kimutatni. Az introvert�lts�gi/extravert�lts�gi indexet az Eysenck Personality Inventory (EPI) nevû pszichol�giai tesztb�l nyert�k. Azt tal�lt�k, hogy van bizonyos korrel�ci� a kett� k�z�tt. Veno �s Pammunt (1979) megism�telt�k ezeket a vizsg�latokat, de nekik nem siker�lt a korrel�ci�t reproduk�lniuk. V�g�l Pawlik �s Buse (1979) munk�ja �nt�tt tiszta vizet a poh�rba: megmutatt�k, hogy a Mayo �s mtsai, valamint Jackson �ltal tal�lt korrel�ci� megmagyar�zhat� azzal, hogy egyes k�s�rleti szem�lyek tudt�k, hogy asztrol�giai jegyeikb�l milyen eredm�ny v�rhat�, �s ennek alapj�n viselkedtek a tesztek elv�gz�sekor. Ezt Mayo �s mtsai, valamint Jackson is elismert�k ut�lag, s�t, tov�bbi vizsg�latokat v�geztek, s ezek is a korrel�ci� hi�ny�t t�masztott�k al�.

Eysenck (1979), Jackson �s Fiebert (1980), valamint Saklofske �s munkat�rsai (1982) �jfent az asztrol�giai t�nyez�k (a Nap �s a bolyg�k �ll�sa) �s a szem�lyis�gvon�sok k�z�tt kerestek �sszef�gg�st, bele�rtve az EPI-b�l nyert introvert�lts�gi/extravert�lts�gi indexet is. Semmif�le korrel�ci�t nem tal�ltak.

N�h�ny speci�lisabb k�rd�s vizsg�lat�ra is sor ker�lt, melyekn�l m�r nemcsak az emberek foglalkoz�s�t vagy szem�lyis�g�t, hanem sors�t is vizsg�lt�k.

Az asztrol�gusok sokszor adnak olyan tan�csot, hogy h�zast�rsul milyen jegyû szem�lyt v�lasszunk, szerint�k ugyanis bizonyos kombin�ci�k sikeresebbek, mint m�sok. Ha ez igaz, akkor a rossz kombin�ci�j� h�zasp�rok gyakrabban v�lnak el, mint a j� kombin�ci�j�ak. Ezt vizsg�lta meg Kop �s Heuts (1974), valamint Silverman �s Bernie (1977). Azt n�zt�k meg: van-e �sszef�gg�s a h�zasp�rok v�l�si gyakoris�ga �s a Nap szerinti sz�let�si jegyei k�z�tt. Kop �s Heuts Amszterdamban, Silverman �s Bernie pedig Michigan �llamban v�gezte el a vizsg�latot. Azt tal�lt�k, hogy nincs �sszef�gg�s a v�l�si gyakoris�g �s a sz�let�si jegyek kombin�ci�ja k�z�tt.

Press �s munkat�rsai (1979) arra voltak k�v�ncsiak: vajon van-e az emberek sz�let�si horoszk�pj�ban olyan param�ter, amely el�rejelezheti, hogy az illet� valamikor �ngyilkoss�got fog elk�vetni. Az 1969 �s 1973 k�z�tt New York-ban t�rt�nt �ngyilkoss�gok adatait haszn�lt�k fel munk�jukhoz. Kiv�lasztott�k azokat az �ngyilkosokat, akik New York-ban sz�lettek, �s sz�let�si id�pontjuk ismert volt. 311 ilyen esetet tal�ltak. Mindegyik �ngyilkoshoz hozz�rendeltek egy �l� kontrollszem�lyt, aki ugyanabban az �vben �s ugyanabban a ker�letben sz�letett, mint az adott �ngyilkos. Az �ngyilkosokat �s a kontrollszem�lyeket h�rom csoportba sorolt�k az �ngyilkoss�g �ve szerint. Ezut�n egy sz�m�t�g�pprogram 100 000 k�l�nf�le asztrol�giai t�nyez�t vizsg�lt meg mind a 622 sz�let�si horoszk�pban, felder�tend�, hogy van-e olyan t�nyez�, amelyik szignifik�ns k�l�nbs�get mutat az �ngyilkosok �s a kontrollszem�lyek csoportja k�z�tt. Azt tal�lt�k, hogy egyetlen t�nyez� sem �ll korrel�ci�ban az �ngyilkoss�ggal.

�sszefoglalva az asztrol�gia statisztikai pr�b�inak eredm�nyeit: az elv�gzett mintegy 25 tudom�nyos vizsg�lat szerint semmif�le korrel�ci� nincsen semelyik asztrol�giai param�ter �s az emberi tulajdons�gok, sorsok k�z�tt.

B. Neves asztrol�gusok tesztel�sei

Culver �s Ianna (1988) egy John McCall nevû h�res asztrol�gust tesztelt kett�s vak m�dszerrel a Virginia Egyetemen. McCall azt �ll�totta, hogy ha bemutatnak neki valakit, �s odaadnak neki n�gy horoszk�pot, amelyek k�z�l az egyik a bemutatott szem�ly�, a m�sik h�rom pedig teljesen m�sok�, akkor � 80%-os biztons�ggal ki tudja v�lasztani a bemutatott szem�ly horoszk�pj�t a n�gy k�z�l. A k�s�rlethez 28 szem�lyt v�lasztottak ki, McCall ig�nyei szerint (term�szetes sz�let�sû, teh�t nem korasz�l�tt �s nem cs�sz�rmetsz�ssel sz�letett feh�reket). McCall tetsz�se szerinti m�lys�gben megismerkedhetett a bemutatott szem�lyekkel. McCall a 28 esetb�l 7 alkalommal tal�lta el a megfelel� horoszk�pot, teh�t a v�letlen tal�lgat�ssal pontosan megegyez� gyakoris�ggal.

Carlson (1985) komplex vizsg�latot v�gzett, melynek eredm�ny�t a vil�g legtekint�lyesebb tudom�nyos hetilapja, a Nature k�z�lte. A vizsg�lat sor�n 116 feln�tt szem�ly kit�lt�tte a California Personality Index (CPI) szem�lyis�gtesztet, �s megadta sz�let�si adatait. Ezut�n a sz�let�si adatokat neves asztrol�gusoknak adt�k �t, �s minden sz�let�si adathoz h�rom CPI-teszteredm�nyt is adtak; a h�rom CPI-teszteredm�ny k�z�l az egyik az� a szem�ly� volt, akihez a sz�let�si adat tartozott, a m�sik kett� v�letlenszerûen kiv�lasztott m�s szem�lyek� volt. Az asztrol�gusok feladata az volt, hogy �rtelmezz�k a sz�let�si adatot (k�sz�tsenek horoszk�pot), �s a h�rom CPI-teszteredm�ny k�z�l rendelj�k hozz� a megfelel�t. A vizsg�latban 28 asztrol�gus vett r�szt, mindegyik�ket a National Council for Geocosmic Research (az asztrol�gusok legtekint�lyesebb szakmai egyes�lete az USA-ban) San Francisco-i tagozata aj�nlotta. Az asztrol�gusok a vizsg�lat el�tt j�v�hagyt�k a felt�teleket, �s azt �ll�tott�k, hogy az esetek t�bb mint 50 sz�zal�k�ban ki fogj�k v�lasztani az adott sz�let�si adathoz tartoz� CPI-profilt. Az eredm�ny: a 116 pr�b�b�l az asztrol�gusok 34 esetben tudt�k kiv�lasztani a megfelel� CPI-profilt. Ez megegyezik a v�letlen tal�lgat�s eset�n v�rhat� 1:3 ar�nnyal.

�tgondolt vizsg�latot v�gzett McGrew �s munkat�rsai (1990). Hat asztrol�gus szak�rt� egym�st�l f�ggetlen�l azt a feladatot kapta, hogy p�ros�tsa �ssze 23 ember sz�let�si horoszk�pj�t a r�luk k�sz�lt dokument�ci�val. Az �nk�ntes r�sztvev�k dokument�ci�ja tartalmazta a r�sztvev�k �lett�rt�net�t, szemb�l �s profilb�l k�sz�lt f�nyk�p�t, valamint k�tf�le pszichol�giai teszt szerinti szem�lyis�gprofiljukat (a Strong-Campbell-f�le Vocational Interest Blank �s a Cattell 16-P.F. Personality Inventory tesztet alkalmazt�k). Az asztrol�gusok eredm�nye megfelelt a v�letlen tal�lgat�s eset�n v�rhat� tal�lati ar�nynak, �s ugyanekkora teljes�tm�nyt ny�jtott egy nem asztrol�gus kontrollszem�ly is. A teljes�tm�ny egy�bk�nt f�ggetlen volt att�l, hogy az asztrol�gusok el�z�leg milyen tal�lati ar�ny el�r�s�t v�llalt�k. Az asztrol�gusok p�ros�t�sai tov�bb� egym�ssal sem egyeztek meg.

�sszefoglalva az asztrol�gusok tesztel�seinek eredm�nyeit: az igen gondosan �tgondolt �s megtervezett, refer�lt foly�iratokban publik�lt h�rom teszt sor�n tesztelt t�bb tucatnyi neves, nagytekint�lyû asztrol�gus mindegyike t�k�letes kudarcot vallott, noha a tesztek felt�teleit vel�k teljes egyet�rt�sben alak�tott�k ki. Hasonl� tesztel�seket m�g sz�mos kutat� �s mag�nszem�ly (k�zt�k James Randi) is v�gzett r�di�- �s t�v�mûsorokban, ill. a saj�t szak�llukra. Az asztrol�gusok kiv�tel n�lk�l minden esetben kudarcot vallottak.

C. A saj�t horoszk�p kiv�laszt�s�n alapul� tesztek

A saj�t horoszk�p kiv�laszt�s�n alapul� tesztek f� neh�zs�ge az, hogy az emberek nagy r�sz�nek van valamelyes fogalma az asztrol�gi�r�l, tudja, hogy milyen jegyben sz�letett, s gyakran azt is, hogy azzal a jeggyel milyen tulajdons�gokat szoktak t�rs�tani. Emiatt az emberek gyakrabban v�laszthatj�k ki a v�rt horoszk�pot, mint ha egyszerûen csak az �nismeret�kb�l induln�nak ki. A kutat�k ezzel a probl�m�val vagy nem t�r�dtek, vagy k�l�nf�le praktik�kkal pr�b�lt�k kik�sz�b�lni.

Carlson (1985) Nature-ben megjelent vizsg�lat�ban nemcsak az asztrol�gusokat vizsg�lt�k, hanem ford�tott pr�b�t is v�geztek: 83 szem�ly sz�m�ra professzion�lis asztrol�gusokkal horoszk�pokat k�sz�ttettek. Ezut�n mindegyik szem�lynek h�rom horoszk�pot adtak: az egyik a saj�tjuk volt, a m�sik kett� m�sok�, s a r�sztvev�k feladata az volt, hogy a h�rom horoszk�p k�z�l v�lassz�k ki a saj�tjukat. A 83 szem�ly k�z�l 28 v�lasztotta ki j�l a saj�t horoszk�pj�t. Ez megfelel a v�letlen tal�lgat�s eset�n v�rhat� ar�nynak.

Hasonl� jellegû vizsg�latot v�gzett Geoffrey Dean. A k�s�rletben r�sztvev� szem�lyek sz�m�ra horoszk�pot k�sz�ttetett, majd a horoszk�pok egy r�sz�t �t�rta oly m�don, hogy tartalmukat az ellenkez�j�re v�ltoztatta (minden le�rt tulajdons�gnak az ellenkez�j�t �rta le). Ezut�n a r�sztvev�k fel�nek a val�di horoszk�pj�t, m�sik fel�nek az ellenkez�re v�ltoztatott horoszk�pot adta oda, �s megk�rdezte �ket, mennyire igazak r�juk a horoszk�pok. A r�sztvev�k mind a val�di, mind az ellenkez�j�kre v�ltoztatott horoszk�pokr�l az esetek 95%-�ban azt nyilatkozt�k, hogy igazak r�juk, teljesen egyform�n.

Dean (1987) ism�t azt vizsg�lta, mennyire �rzik igaznak magukra n�zve az emberek a horoszk�pokat. A r�sztvev�k sz�m�ra asztrol�gusok horoszk�pokat k�sz�tettek. Ezut�n a horoszk�pokat megford�tott�k oly m�don, hogy a Nap jegy�t megtartott�k, de az �sszes bolyg�aspektust az ellenkez�j�re v�ltoztatt�k. A r�sztvev�k fel�nek a helyes horoszk�pjukat adt�k oda, a m�sik fel�nek pedig a megford�tott horoszk�pot, �s megk�rt�k �ket, �rt�kelj�k a horoszk�pok pontoss�g�t. Az eredm�ny: nem volt korrel�ci� a horoszk�poknak a r�sztvev�k szerinti pontoss�ga �s ak�z�tt, hogy az adott r�sztvev� a helyes horoszk�pj�t kapta-e meg vagy a ford�tottat.

Dwyer (1987) is elv�gzett egy ehhez hasonl� vizsg�latot. Mindegyik r�sztvev� sz�m�ra k�t horoszk�pot k�sz�ttetett: az egyiket a val�di sz�let�si id�pontra, a m�sikat egy 5 �vvel �s 6 h�nappal kor�bbi id�pontra, a Nap szerinti sz�let�si jegy megtart�s�val. Harminc szem�ly vett r�szt a k�s�rletben. Mindegyik�knek odaadt�k a val�di �s a kor�bbi id�pont alapj�n k�sz�lt horoszk�pjukat, �s megk�rt�k �ket, v�lassz�k ki a jobban r�juk ill�t. A r�sztvev�k fele a val�di horoszk�pot v�lasztotta, a m�sik fele a rossz id�pontra k�sz�ltet.

�sszefoglalva a saj�t horoszk�p kiv�laszt�s�n alapul� m�dszereket: a bemutatott n�gy vizsg�lat szerint az emberek b�rmilyen horoszk�pr�l az esetek t�lnyom� r�sz�ben �gy �rzik, hogy az meglehet�sen j�l illik r�juk, teljesen f�ggetlen�l att�l, hogy a val�di horoszk�pjukat kapt�k-e meg vagy valami eg�szen m�s horoszk�pot. A pszichol�gi�ban Barnum-effektusnak nevezik azt a jelens�get, hogy az emberek szinte b�rmilyen �ll�t�st elfogadnak magukr�l, el�g az, ha az �ll�t�s egy m�rs�kelt b�knak tûnik sz�mukra. A jelens�get P.T. Barnum fedezte fel, �s sz�mos, nem asztrol�giai jellegû vizsg�lat is bebizony�totta. Rengeteg tan�r v�gezte el oszt�ly�val azt az egyszerû k�s�rletet, hogy di�kjait�l bek�rte sz�let�si adataikat, majd egy h�t m�lva horoszk�pokat osztott ki nekik, azt �ll�tv�n, hogy mindenki a saj�t, szem�lyre sz�l� horoszk�pj�t kapta meg. Ezut�n megk�rte �ket, hogy �rt�kelj�k, mennyire igaz r�juk a horoszk�p. A di�kok ilyenkor szinte kiv�tel n�lk�l mind azt mondj�k, hogy nagyon igaz �s tal�l� a horoszk�p, amit kaptak. Ekkor t�rja fel a tan�r az igazs�got: mindenki ugyanazt az egy horoszk�pot kapta!

�sszefoglal�s

�sszefoglalva most m�r az �sszes ismertetett vizsg�lat eredm�nyeit: a kb. h�rom tucat tudom�nyos vizsg�lat egyike sem tal�lt semmif�le �sszef�gg�st az asztrol�gia �ll�t�sai �s a val�s�g k�z�tt, noha a kutat�k minden fort�lyukat latba vetett�k, hogy valamif�le �sszef�gg�st kimutassanak. Ellenp�lda nincs, nincs olyan vizsg�lat, ami ett�l k�l�nb�z� eredm�nyt hozott volna. Azt hiszem, egy�ltal�n nem elhamarkodott a k�vetkeztet�s, hogy az asztrol�gia 100%-ban t�ves. A val�s�ghoz semmi k�ze. Semmi sem igaz bel�le, igazs�gtartalma egyenl� a null�val. Aki pedig m�gis elhiszi, az egyszerûen saj�t mag�t csapja be. Az elv�gzett tudom�nyos vizsg�latok oly sokf�le m�don �s annyira meggy�z�en er�s�tik ezt meg, hogy tov�bbi vizsg�latokra m�r aligha van sz�ks�g, a k�vetkeztet�s teljesen egy�rtelmû.

Az asztrol�gusok ellenvet�sei

Az ismertetett tudom�nyos vizsg�latok eredm�nyeir�l sajnos sem a k�zv�lem�nynek, sem az asztrol�gusok t�lnyom� r�sz�nek nincs tudom�sa. Egyes asztrol�gusok tudnak r�la, m�gis tov�bb mûvelik az asztrol�gi�t. Mi�rt?

A bemutatott eredm�nyeket ismer� asztrol�gusok egy r�sze esztelen�l kitart ama irracion�lis �ll�spontja mellett, hogy az elv�gzett vizsg�latok nem jelentenek semmit, az asztrol�gia csakaz�rtis �rv�nyes. Ez persze �rthet�, ha arra gondolunk, hogy ha az emberek nem hinn�nek az asztrol�gi�ban, akkor az asztrol�gusok keny�r n�lk�l maradn�nak. Tiltakoz�sukat t�bbnyire azzal t�masztj�k al�, hogy a vizsg�latok m�dszere nem volt alkalmas a val�di t�nyek felt�r�s�ra. Kifog�solj�k p�ld�ul a pszichol�giai tesztek alkalmass�g�t a szem�lyis�g le�r�s�ra, ill. azt �ll�tj�k, hogy nem el�gg� hozz��rt� asztrol�gusokat teszteltek, vagy hogy nem el�g sok embert vizsg�ltak meg. Ezt az ellenvet�st m�r csak az�rt is elutas�thatjuk, mert a kutat�k sz�mos k�l�nb�z� koncepci�t, metodik�t alkalmaztak vizsg�lataikn�l, m�gis minden vizsg�lat ugyanazt a v�gk�vetkeztet�st hozta. Ha van egy szemernyi igazs�g is az asztrol�gi�ban, annak valahol, valahogyan csak ki kellett volna buknia! M�sfel�l a kifog�s az�rt sem jogos, mert a kutat�k nagyobbik r�sze az ellenvet�sek ismeret�ben, asztrol�gus szak�rt�kkel egyeztetve �ll�totta fel k�s�rletterveit, a r�sztvev� asztrol�gusokat pedig neves szakmai t�rsas�gok aj�nl�sa alapj�n v�lasztott�k ki, �s mindig el�g sok r�sztvev�vel v�gezt�k a vizsg�latokat ahhoz, hogy statisztikailag szignifik�ns legyen az eredm�ny (�sszess�g�ben v�ve t�bb t�zezer ember asztrol�giai param�tereit vizsg�lt�k meg, ami sokszorta t�bb is a sz�ks�gesn�l). Nevets�ges is a kifog�s, ha arra gondolunk, hogy Gauquelin h�rhedt (de nem meger�s�tett) eredm�ny�re, a Mars-effektusra az asztrol�gusok l�pten-nyomon hivatkoznak, mint az asztrol�gia tudom�nyos al�t�maszt�s�ra. Ezzel az eredm�nnyel kapcsolatban nincsenek m�dszertani agg�lyaik, s az sem zavarja �ket egy cseppet sem, hogy ugyanazzal a m�dszerrel maga Gauquelin is megc�folta az �sszes t�bbi asztrol�giai �ll�t�st.

Van azt�n olyan asztrol�gus is, akit az�rt elgondolkodtatnak a bemutatott eredm�nyek, de azt�n v�g�lis olyasf�le kijelent�sbe menek�l, hogy "h�t, lehet, hogy sokszor t�nyleg nem igaz, de az�rt vannak esetek, amikor igaz" -- �s ilyenkor elmes�lnek egy-k�t meglep�nek tûn� anekdot�t. Ez term�szetesen nevets�ges kijelent�s. A v�letlen egybees�sek miatt b�rmilyen �ll�t�s igaz az esetek egy kis r�sz�ben, �s azt se felejts�k el, hogy ha valakinek j�solnak valamit, az illet� sokszor �ntudatlanul is ennek megfelel�en alak�tja a j�v�j�t (�nbeteljes�t� j�slat). Az anekdot�k pedig sohasem c�folj�k meg a statisztikailag korrekt vizsg�latokat. K�l�nben is, ahhoz, hogy az asztrol�gia haszn�lhat� legyen, az esetek legal�bb 50%-�ban igaznak kellene lennie. M�sk�l�nben minek menn�nek az emberek asztrol�gushoz, ha tudn�k, hogy 50%-n�l nagyobb val�sz�nûs�ggel butas�gokat fognak csak megtudni?

A bemutatott eredm�nyeket ismer� asztrol�gusoknak egy m�sik, racion�lisabb r�sze (ez sokkal kisebb, mint az el�z�) az eredm�nyeket elfogadja, �s elismeri, hogy az asztrol�gia �ll�t�sainak a val�s�ghoz nincs k�ze. Ezek az asztrol�gusok �ltal�ban olyasf�le sz�veggel igyekeznek az asztrol�gia l�tjogosults�g�t megv�deni, hogy az asztrol�gia egy nyelv, egy szimbolika, amivel j�l lehet besz�lni emberi sorsokr�l, jellemekr�l, �s ez a fajta besz�dm�d az asztrol�gi�t haszn�l� emberek sz�m�ra pszichol�giai seg�ts�get jelent, egyfajta seg�deszk�zt a saj�t szem�lyis�g�k, sorsuk feletti elm�lked�shez, ez pedig kiegyens�lyozottabb� teheti �ket, �s seg�thet fontos d�nt�seikben. Ezt az �ll�t�st term�szetesen nincs okunk vitatni, bizony�ra �gy van. A t�nyek ismeret�ben azonban az asztrol�gia hasznoss�ga m�s, megalapozottabb pszichol�giai technik�kkal szemben er�sen megk�rd�jelezhet�, hiszen valahol m�giscsak becsap�son alapul: az emberek olyasmiben hisznek, ami alapj�ban v�ve, t�nyszerûen nem igaz. K�ts�ges, hogy ez mindig j� d�nt�sek meghozatal�hoz vezet. M�rpedig aki nem hisz az asztrol�gia igazs�g�ban, az haszn�lni sem fogja azt. Persze sz�rakoz�snak, j�t�knak ilyenkor is j� lehet -- ha valaki enn�l a sek�lyes id�t�lt�sn�l jobb sz�rakoz�st nem tal�l mag�nak...