�vezredek alatt rengeteg elgondol�s l�tott m�r napvil�got az asztrol�gia l�nyeg�rol, melyeknek �rdemes tanulm�nyoznunk a fejlod�s�t. Ahhoz hogy ezt meg�rts�k, elobb n�zz�k �t, hogyan v�ltozott az asztrol�gi�t igazol� (vagy igazolni pr�b�l�) filoz�fia. A sum�rok, a babiloniak, a g�r�g�k �s a r�maiak isteneknek tekintett�k az egyes bolyg�kat, akik ir�ny�tj�k az emberek �let�t, m�g ut�bbiaknak ebbe nincsen belesz�l�suk. Herm�sz Triszmegisztosz �gy v�lte, hogy "amint fent, �gy lent", vagyis -durv�n leegyszerus�tve- ahogyan a bolyg�k mozognak, �gy alakul az emberek sorsa is.

   A kereszt�nys�g t�rh�d�t�sa ut�n az asztrol�gusok �gy gondolt�k, hogy az asztrol�gi�val Isten akarat�ba lehet bepillant�st nyerni, s az �gi jelens�gek a Teremto akarat�t fejezik ki. Elsosorban ez a n�zet uralkodott eg�szen a 20. sz�zadig, am�g fel nem tunt a sz�nen C.G. Jung. O arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a vil�gmindens�gben 12 energiat�pus l�tezik, ezen alapszik minden, ezek ir�ny�tj�k a bolyg�kat, �s egy�ttal az emberi pszich� mozgat�rug�i is. Vagyis ugyanazok az energi�k mozgatj�k az egyes bolyg�kat, melyek t�ged szomr�v�, vagy �ppen boldogg� tesznek, �s ezekkel az energi�kkal �ll �sszef�gg�sben az, hogy siker�l megnyerned egy pert vagy sem.

   De hol marad a szabad akarat? Tal�n egyszeru b�bjai voln�nk az isteneknek, vagy az energi�knak? Egy�rtelmuen nem. Tulajdonk�ppen egy �rtelmetlen, mechanikus lenne a l�tez�s�nk, ha nem rendelkezn�nk a szabad d�nt�s k�pess�g�vel. Viszont a szabad akarat hi�ny�t megc�folja minden filoz�fia. Ennek ellen�re azt el kell fogadnunk, hogy nem d�nthet�nk �let�nk minden egyes r�sz�rol, a fobb keretek m�r meg vannak hat�rozva. Az pedig m�r megint m�s t�szta, hogy a legt�bben f�lre�rtelmezik a szabad akarat jelent�s�t. A l�lek nem csup�n a megtestes�lt r�sz�bol �ll, hanem l�tezik egy isteni, felsobb r�sze is. Ezt k�vetkezetesen Felsobb �nnek, isteni szikr�nak stb. nevezik. Ez a r�sz�nk viszont el van elol�nk f�tyolozva, nincs tudom�sunk r�la. Ez persze elsore el�g furcs�n hangzik: "ez az �n r�szem �s nem is ismerem?" De ha jobban �tgondolja az ember, m�r nem is v�lik olyan hihetetlenn�, hiszen a tudatalattink is egy fontos szerepet j�tszik �let�nkben, m�gis �vsz�zadokon kereszt�l a legt�bb embernek fogalma sem volt arr�l, hogy l�tezik ez. �s most k�vetkezik ennek a kit�ronek a legfobb r�sze: A felsobb �n d�nt helyett�nk a legt�bb esetben. O szabja meg a karm�nkat a tetteinknek megfeleloen stb. �s ha ez a gondolatmenet teljesen m�s megvil�g�t�sba helyezi a szabad akarat k�rd�s�t.

   L�ssuk h�t mire is lehet haszn�lni az asztrol�gi�t? Mi a l�nyege ennek a nemes tudom�nynak? Ptolemaiosz �gy v�lte, hogy a j�vo ismeret�ben (akkor elsosorban nem az emberi elm�re, hanem a j�vendore voltak k�v�ncsiak az emberek) k�pesek vagyunk a sorsunkat elfogadni, �s elker�lhet�nk kellemetlen helyzeteket. Ez a meg�llap�t�s a mai napig �rv�nyes kicsit �tgondolva az �rtelm�ket.

   Sorsunk elfogad�sa azt jelenti, hogy a fobb erok, hat�sok -melyeket m�g mi teremtett�nk elozo �leteinkben- ismeret�ben, azokat elfogadva kiegyens�lyozottabbakk� v�lhatunk, mert ha tudjuk, hogy az egyes probl�m�k mi�rt t�rt�nnek, �s azt is, hogy meg van a maguk oka, akkor azokat k�nnyebben meg�rthetj�k, �s kev�sb� lesz kellemetlen a hat�suk.

   Az, hogy elker�lhetj�k a kellemetlen helyzeteket, az tulajdonk�ppen nem igaz, mert a negat�v karm�nkat �t kell �ln�nk, hogy megtanuljuk azokat a leck�ket, melyek sz�ks�gesek a fejlod�s�nkh�z. Teh�t azzal, ha k�nyszeresen menek�ln�nk p�ld�ul a bicikliz�s elol, mert nagy a val�sz�nus�ge a sz�let�si k�plet alapj�n, hogy ak�zben fogunk meghalni, akkor az teljesen felesleges lenne, mert nem ker�lhetj�k el a probl�m�kkal val� szembes�l�st. Viszont ha elkezdj�k m�r kor�bban megoldani a probl�m�kat, akkor azok nem felt�tlen�l jelennek meg a fizikai vil�gban. P�ld�nak ok��rt minden betegs�gnek (m�g a baleseteknek is!) meg van a maga pszichoszomatikus oka. P�ldu�ul a torokgyullad�snak az, hogy eleg�nk van a rossz dolgokb�l, t�bbet m�r nem tudunk lenyelni (sz� szerinti �s �tvitt �rtelemben). De �gyszint�n van k�z- vagy l�bt�r�seknek, a k�l�nb�zo szervi rendelleness�geknek, v�rusoknak �s bakt�riumoknak is pszichoszomatikus oka. Melyet ha rendbe tesz�nk a fej�nkben, akkor nem fog kialakulni a betegs�g. A betegs�gek mellett minden egyes negat�v �s pozit�v t�rt�n�st mi magunk, a gondolkod�s-, besz�d- �s cselekv�sm�dunkkal teremtj�k meg. �gy lehet alkalmazni Ptolemaiosz elgondol�s�t, miszerint elker�lhetj�k a negat�v esem�nyeket.

   Term�szetesen az asztrol�gi�nak m�g rengeteg m�sf�le felhaszn�l�si m�dja van. Kezdj�k a legh�tk�znapibbal: seg�thet olyan egyszeru k�rd�sekben, mint p�ld�ul "�rdemes megvennem ezt a lak�st? Rendes emberek lenn�nek a szomsz�daim?" vagy "Mikor �rdemes belekezdenem ebbe az �zletbe?" Az elobbi k�rd�sre a horari-, m�g az ut�bbira az elekci�s asztrol�gia tud v�lasszal szolg�lni. Ez a k�t �gazata az asztrol�gi�nak manaps�g el�gg� hanyagolt, �s elfelejtett ter�let, pedig rengeteg h�tk�znapi k�rd�sn�l vehetj�k a haszn�t. A horari asztrol�gia is arra az elvre �p�l, hogy mindennek meg van a maga ideje. �gy meg van az oka annak, hogy egy ember mi�rt pont most tesz fel egy k�rd�st. Mondjuk azt, hogy "Megcsal a f�rjem/feles�gem?" Ez�rt a k�rd�sfeltev�s pillanat�ra fel lehet �ll�tani egy horoszk�pot melybol nagy pontos�ggal ki lehet olvasni a v�laszt. A tanultabb asztrol�gus nem csak azt tudja meg�llap�tani, hogy igen, vagy nem a felelet a k�rd�sre, hanem meg tudja mondani a mi�rteket, �s a r�szleteket is. Az elekci�s asztrol�gia ez ut�bbihoz nagyon szorosan kapcsol�dik, mivel a kedvezo idopontokat vizsg�lja. Tulajdonk�ppen az elobbi megford�tottja. Mondjuk azt szeretn�m tudni, hogy mikor �rdemes belefogni egy v�llalkoz�sba. Ez esetben megn�zem, hogy mikor fognak �gy �llni a bolyg�k, hogy alkalmas legyen belefogni az �zletbe. Ez elsore el�g babonatikusnak hangzik, viszont ha az ember elgondolkozik azon, hogy az ido nem egy mechanikus dolog, minden egyes pillanatnak saj�t minos�ge van, �s l�teznek olyan helyzetek, olyan idopontok, melyek eloremozd�tj�k, vagy �ppen h�tr�ltatj�k egy �gynek a menet�t.

   Ebbol k�vetkezik, hogy a horari-, elekci�s- �s a radix asztrol�gia (vagyis a manaps�g legink�bb elterjedt asztrol�giai �gazat, mely napjainkban elsosorban a szem�lyis�ggel foglalkozik, de a j�vovel kapcsolatban is sok hasznos dolgot lehet belole kiolvasni) hat�konyan felhaszn�lhat� arra, hogy v�ghezvigy�k k�l�nb�zo terveinket, melyek lehetnek a szerelemtol kezdve az utaz�son �t eg�szen az �zleti �letig b�rmilyen jelleguek. Az egyes k�rd�seket (abban az esetben ha tiszta sz�nd�kkal, �s vil�gosan tett�k fel) a horari asztrol�gia tudja nagy pontoss�ggal megv�laszolni, m�g az elekci�s horoszk�pok az idopontok kiv�laszt�s�ban ny�jtanak seg�ts�get. A radix-asztrol�gia seg�ts�g�vel �let�nk fobb szakaszaiba, �s esem�nyeibe nyerhet�nk bepillant�st. Elmondhatjuk teh�t, hogy az asztrol�gia rengeteg ter�leten k�pes biztos�tani elony�nket, illetve sikeress�g�nket.