Azok sz�m�ra, akik valamelyik vil�gvall�s �ltal domin�lt kult�r�ban n�ttek fel vagy jellemz�en ott t�lt�tt�k el eddigi �let�k tudatos r�sz�t, a „m�gia” gondolata meglehet�sen idegen, ismeretlen, s�t – tabu.

A vil�gvall�sok alapk�nyve, a Biblia kategorikusan tiltja, hogy b�rki belekont�rkodjon a m�gusok, boszork�nyok praktik�iba, �s azt, aki m�gis �gy tesz, a hal�la ut�n elnyelik a pokol t�zes m�lys�gei. Az embereket arra kondicion�lt�k, hogy a m�gia, a var�zsl�s mindenk�ppen gonosz, rossz, ker�lend� dolog. Ezt t�bbf�lek�ppen indokolt�k azok sz�m�ra, akik, b�r tal�n f�ltek a be�g�rt borzalmas t�lvil�gt�l, m�gsem �tallottak foglalkozni a tiltott tanokkal.

Az ember t�k�letlen – �gy az egyik magyar�zat –, teh�t b�rmi, amit tesz, szint�n t�k�letlen. Egyed�l a Mindenhat� t�k�letes. A m�gia m�rpedig t�ls�gosan potens eszk�z a vil�g befoly�sol�s�ra, teh�t vesz�lyes, a saj�t �rdeketekben ker�lj�tek! Ne feledj�tek – int a j�sz�nd�k� b�lcs –, ti nem istenek, hanem emberek vagytok, �s maradjatok is meg embernek! Quod licet Iovi, non licet bovi, vagyis amit szabad Jupiternek, az Istennek, nem szabad azt az �k�rnek.

A m�g elvetem�ltebbeket azonban m�g ez sem tartotta vissza, sz�ks�g volt teh�t valami hat�sosabb kant�rra is. �gy sz�letett meg a „karma” avagy a „h�romszoross�gi t�rv�ny” koncepci�ja, ami a hat�s–ellenhat�s elv�vel riogat.

Mi�rt van sz�ks�g ezekre a tilt�sokra? A hatalom megtart�sa miatt. A mindenkori vezet�i r�tegnek nem �rdeke, hogy a m�zet gy�jt�get� m�hecsk�k t�ls�gosan elszabaduljanak �s elkan�szodjanak azzal, hogy esetleg megr�szeg�lnek �nn�n lehet�s�geikt�l. Az senkinek se volna j�.

A t�bbs�g sosem gondolkodik el azon, mi lehet a m�gia, mit neveznek annak �s mi�rt. Mi az, ami m�g, vagy m�r nem m�gia, �s tulajdonk�ppen r�sze-e ez a val�s�gnak, vagy csak a mes�k birodalm�ban, esetleg a b�v�sz sz�npad�n lehet val�s szerepe…

A tilt�sok ellen�re term�szetesen az emberek soha nem hagytak fel a m�gia tanulm�nyoz�s�val. Ahogy LaVey is �rta, az okkultist�k, a titkos, rejtett tanok m�vel�i azonban jellemz�en �sszehordtak hetet-havat, �sszekevert�k a szezont a fazonnal �s belesz�tt�k az �ltaluk ismert babon�kat a m�gikus, vagy legal�bbis annak nevezett dolgokba.

Az egyik legelterjedtebb t�vk�pzet szerint a m�gia valami �rthetetlen, term�szetf�l�tti dolog, amir�l csak hossz�, �nmegtart�ztat�sban �s �nk�nz� tanul�ssal elt�lt�tt tanonc�veket k�vet�en lehet valami fogalma a v�llalkoz�nak, akinek az az els� feladata, hogy megtal�lja a beavatott Mester�t.

A s�t�nista erre ezt mondja: baroms�g! Ugyanakkor elismeri, hogy nincs k�nny� dolga annak, aki legal�bb �nmaga el�tt meri v�llalni a hatalomv�gy�t, hiszen gigantikus szem�thalomb�l kell kicsipegetni �s �sszeilleszteni a haszn�lhat� inform�ci�morzs�kat.

Anton Szandor LaVey egyik legtiszteletrem�lt�bb hozz�j�rul�sa a s�t�nizmus kiteljesed�s�hez az alapokat megfogalmaz�, �sszefoglal� k�nyv, a The Satanic Bible meg�r�sa volt. E k�nyv m�sodik fele a Doktort�l megszokott mell�besz�l�smentes, „no bullshit” st�lusban sz�l a m�gi�r�l, ami nem meglep�, ismerve LaVey elmarasztal� v�lem�ny�t a m�ltb�li okkultizmusr�l.

Amikor az ember besz�l valamir�l, hasznos, ha �sszehangolja a sz�t�r�t azokkal, akikhez besz�l, vagyis meghat�rozza a szakkifejez�sek �rtelm�t. A m�gi�r�l sz�lva az els� teend� teh�t defini�lni, mit �rt�nk e sz� alatt.

A m�gia: „Helyzetekben vagy esem�nyekben el�rt v�ltoz�s az egy�n akarat�val �sszhangban �gy, ahogy az az �ltal�nosan elfogadott m�dszerekkel megv�ltoztathatatlan lenne.”
– Anton Szandor Lavey

Ez a meghat�roz�s a lehet� legjobb, hiszen utal a hatalomra, a befoly�sol�si k�pess�gre, egyben pedig elismeri, hogy a m�gikus tev�kenys�g teljes magyar�zat�t, m�k�d�s�nek mi�rtj�t nem sz�ks�gszer�en tudja az, aki a sokkal l�nyegesebb hogyant m�r ismeri. Nem kever bele ugyanakkor semmif�le felt�telezett �sszetev�t, aminek term�szet�r�l esetleg m�s forr�sok m�r nyilatkoztak valamilyen – �ltal�ban igazolatlan – m�don.

A meghat�roz�s azt sem t�veszti szem el�l, hogy minden relat�v, minden csak n�z�pont k�rd�se, teh�t ami ma m�g m�gi�nak min�s�lhet, azt egy id� m�lva tal�n m�r a lehet� legh�tk�znapibb jelens�gek k�z�tt eml�tik majd. Ha egy sz�z �vvel ezel�tt �lt illet� hirtelen a mi korszakunkba cs�ppenne, bizonyosan m�gi�nak tartan� a mobiltelefont, a telev�zi�t, a sz�m�t�g�pet, az internetet, a hat�kony gy�gyszereket, �s m�g rengeteg m�s dolgot, ami sz�munkra teljesen term�szetes, szinte eml�t�sre sem m�lt�.

A s�t�nista felfog�s szerinti m�giarendszer k�t csoportra oszthat�.

Nem, sz� sincs „feh�r” �s „fekete” m�gi�r�l! Ez a fajta feloszt�s csak a babon�kt�l elszakadni k�ptelen, b�ntudattal terhelt „feh�r m�gusok” l�gyult elm�j�ben sz�letett, �s a legk�rosabb gondolatv�rusok egyike.

A s�t�nista pragmatikus, sz�m�ra els�dlegesen az a fontos, hogy hogyan haszn�lhatja a m�gi�t a saj�t c�ljai el�r�s�hez. A feloszt�s is eszerint t�rt�nik, �s megk�l�nb�ztetj�k
a k�znapi vagy manipulat�v (lesser, manipulative);
illetve a ritu�lis vagy szertart�sos (greater, ritual, ceremonial) m�gi�t.

Az el�bbi tulajdonk�ppen alkalmazott pszichol�gia, vagyis olyan tr�kk�k �s eszk�z�k haszn�lata, amik m�sok vagy saj�t magunk tudat�ra vagy tudattalanj�ra hatnak. Ide tartozik a megfelel� viselked�s, gesztikul�ci�, modor, fogalmaz�sm�d, �lt�zk�d�s stb. megv�laszt�sa. A t�m�val r�szletesen a The Satanic Witch c�m� k�nyv foglalkozik, ami els�sorban n�k sz�m�ra ny�jt praktikus tan�csokat, de – kell� m�dos�t�ssal – ugyanezeknek term�szetesen f�rfiak is nagy haszn�t vehetik.

Az ut�bbi pedig, a ritu�lis m�gia, az, amir�l a filmek sz�lnak. Az emberek �lete tele van ritu�l�kkal, szertart�sokkal, mint amilyen p�ld�ul a h�zass�gk�t�s, a sz�let�s- �s n�vnapok illetve m�s esem�nyek megfelel� szok�sok szerinti meg�nnepl�se, eg�szen addig, hogy B�la idegrohamot kap amiatt, hogy Vera sosem csavarja vissza a fogkr�mes tubusra a kupakot.

A szertart�sok l�nyege, hogy meghat�rozzanak egy bizonyos �sszetartoz� tev�kenys�gsorozatot, amely �gy a rend �s az egys�g �rzet�t keltve k�nnyebben, logikusabban �rthet� a r�sztvev�k sz�m�ra, �s az �gy l�trej�tt ment�lis f�kuszpontnak k�sz�nhet�en a tev�kenys�gsorozat sz�nd�kolt hat�sa k�nnyebben, er�teljesebben val�sul meg.

A ritu�lis m�gia „els�dleges funkci�ja, hogy �sszegy�jtse a m�sk�l�nben sz�tsz�r�d�, adrenalinb�l �s egy�b �rzelmi forr�sb�l keletkezett energi�t, �s dinamikusan tov�bb�that� er�v� alak�tsa azt.”

A fenti LaVey-id�zet nem �rthet� k�nnyen, f�leg az utols� tagmondat bizonyul misztikusnak. Dinamikusan tov�bb�that� er�…

Az ember mindig is tudta, vagy legal�bbis sejtette, hogy nem ismeri teljesen a vil�got, amelyben �l, r�ad�sul mindv�gig �nmaga jelentette �s jelenti a legnagyobb rejt�lyt. De jelenti-e ez azt is, hogy az ember pontosan ismeri valamennyi megl�v� vagy potenci�lis k�pess�g�t? Erre egyetlen, mag�ra valamit is ad� racion�lis elme sem felelhet igennel, hiszen nincs alapja elutas�tani vagy defini�lni az ismeretlent csak az�rt, mert az ismeretlen.

A s�t�nizmus egyik alapja a k�tked�s. Egy m�sik r�gt�n a pragmatizmus, az arra val� t�rekv�s, hogy min�l teljesebben, �lvezetesebben �lj�k az �let�nket.

A ritu�lis m�gia az intellektu�lis felszabad�t� kamra koncepci�j�val �s alkalmaz�s�val szabad�tja fel a racion�lis, k�tked� elm�t �s teszi lehet�v�, hogy a s�t�nista m�gus az �letben hasznos, de teljess�g�ben m�g megmagyar�zhatatlan hat�sokat id�zhessen el� a sz�nd�kainak megfelel�en.

A szertart�s id�tartam�ra, az intellektu�lis felszabad�t� kamr�ba l�pve a s�t�nista felf�ggeszti a racionalit�st, tudatosan fel�ggeszti a hitetlens�g�t. Am�g a kamr�ban tart�zkodik, a ritu�l� teljes eg�sz�ben val�s�gos a sz�m�ra, mert �gy j�het csak l�tre a kell� �rzelmi forr�sb�l keletkez� energia, ami „dinamikusan tov�bb�that� er�v�” alak�that�.

Mint amikor var�zsl�sat j�tszik a kisgyermek – azzal a k�l�nbs�ggel, hogy itt val�s�gos eredm�nye van a tev�kenyked�snek.

�rdemes hangs�lyozni, hogy nagy gonddal kell el�k�sz�teni a szertart�sokat – mert nem kiz�rhat�, hogy pontosan az �hajtott hat�s, eredm�ny val�sul meg!

A ritu�lis m�gia r�szleteir�l, hozz�val�ir�l, pontos szertart�srendj�r�l a The Satanic Bible c�m� k�nyvben lehet olvasni. A The Satanic Rituals c�m� k�nyvben a ritu�lis m�gi�val kapcsolatos tov�bbi r�szletekkel �s kultur�lis h�tt�rrel ismerkedhet meg az �rdekl�d� – p�ld�ul megtudhatja, honnan sz�rmazik, mi volt eredetileg a h�rhedt fekete mise, �s hogy mi a k�l�nbs�g a ritu�l�k �s a cerem�ni�k k�z�tt – valamint kilenc, teljesen kidolgott szertart�st tal�lhat.

A kilenc s�t�ni ritu�l�

Az eredeti pszichodr�ma – Le Messe Noir
A fullaszt� l�g cerem�ni�ja – L’air epais
A hetedik s�t�ni kinyilatkoztat�s – Das Tierdrama
A trapezoid t�rv�nye – Die elektrischen Vorspiele
�j a kop�r hegyen – H�dolat Csortnak
A t�z korszak�nak zar�ndokai – Shaitan kinyilatkoztat�sai
A kilenc sz�g cerem�ni�ja – The Ceremony of the Nine Angles
Cthulhu sz�l�t�sa – The Call to Cthulhu
A s�t�ni avat�s – Feln�ttek illetve gyermekek sz�m�ra

Fontos tudni, hogy a k�nyvben ismertetett szertart�sok nem „a kilenc szertart�s”, mert ilyesmi nem l�tezik. A szertart�sok mindig t�k�letesen a r�sztvev�kre szabottak, az � fant�zi�jukat kell megmozgatni.

A s�t�ni m�gia nem az�rt ilyen, mert LaVey �gy tal�lta ki egy unalmas, es�s d�lut�non. Ellenkez�leg: a s�t�ni m�gia az�rt ilyen, mert �gy m�k�dik, �s a s�t�nista sz�m�ra az eredm�ny a fontos.