Test�nkben h�t energiak�zpont tal�lhat�, mely k�zpontok energiaszintje ar�nylag egyszer� m�don m�rhet� is. S�t egyes te�ri�k szerint kilenc, illetve tizenk�t f� energiak�zpont, �gynevezett csakra l�tezik. Nem hinn�m azt, hogy a mi feladatunk lenne eld�nteni, hogy t�ved-e valaki, �s ha igen, akkor ki, amikor az energiak�zpontok sz�m�nak k�rd�se ker�l sz�ba. Mivel a legt�bb bizony�that� elk�pzel�st az indiai felfog�s �s trad�ci� adja, mely szerint h�t energiak�zpont, azaz h�t csakra l�tezik, tal�n c�lszer� a tov�bbiakban ezt az elvet k�vetn�nk.

M�r a XIX. sz�zad v�g�n felismert�k, hogy az elnyomott- elfojtott �rz�sek �n. g�cokat k�peznek a test meghat�rozott ter�letein, megbeteg�tve azt. E megfigyel�sek teljes m�rt�kben �s hajsz�lpontosan fedik az indiai csakr�kkal kapcsolatos tanokat. A h�t csakra a t�rzs �s a fej kit�ntetett �s egyben meghat�rozott pontjain tal�lhat� a test tengelyvonal�ban, forg� energiat�lcs�reket k�pezve. A k�l�nb�z� tanokban tal�lhat� le�r�sok nagyj�b�l azonos helyre helyezik a csakr�kat. Viszont a csakr�k m�ret�ben felfedezhet�k kisebb-nagyobb elt�r�sek. Egyes le�r�sok p�ld�ul egy alma nagys�g�hoz hasonl�tj�k, m�g m�sok - mint pl. a k�naiak - h�velykujjnyi m�retre utalnak. Szem�lyes tapasztalataink szerint viszont adott esetben mindk�t �ll�t�s ak�r igaz is lehet, ugyanis m�r�seink szerint a csakr�k egy�nenk�nt elt�r� m�ret�ek lehetnek. Az egyetemleges �let-energia a gy�k�r-csakr�b�l kiindulva halad a korona-csakra ir�ny�ba, mintegy �sszef�gg� l�ncra f�zve a csakr�kat. Mivel mindegyik csakra az �vele szomsz�dos csakr�kon fel�l a test t�bb pontj�val - szerv�vel - is kapcsolatban van, ez a kapcsolat alkotja a "m�k�d� eg�sz"-et. Bel�that�, hogy ezek b�rmelyik�nek alulm�k�d�se - az elszenvedett energiahi�ny miatt -, felbor�thatja az �let egyens�ly�t, azaz betegs�geket okozhat.

Az els� csakra, az alap-csakra (gy�k�r-csakra) a h�tgerinc als� v�g�n�l, a fark-csontn�l helyezkedik el. E energiak�zponton kereszt�l tapasztaljuk meg- saj�t�tjuk el a menek�l�s vagy harcreakci�kat. K�zvetlen kapcsolatban van a mell�kves�vel, a ves�kkel, �s a h�tgerinccel. Ez az energiak�zpont felel�s a fizikai er�nl�t�nk�rt �s vitalit�sunk�rt. A munka- a hivat�s, az energia, az aktivit�s els�dleges mozgat�rug�ja. A sz�ne �ltal�ban v�r�s, eleme a f�ld.
Betegs�gek: arany�r, b�lgyullad�s, fog�nygyullad�s, gerincpanaszok, hasmen�s, sz�kreked�s, hideg v�gtagok.

A m�sodik csakra a nemi szervekn�l (szex-csakra) tal�lhat�, de ugyan ez a csakra a kreativit�s csakr�ja is. Ir�ny�tja- szab�lyozza viselked�s�nket kapcsolatainkban, a nemi �letben, �s ez �ltal a szaporod�sban. A gy�k�r-csakr�val egy�tt felel�s az emberi szexualit�s �r�mei�rt �s probl�m�i�rt. A sz�ne �ltal�ban narancss�rga, eleme a v�z.
Betegs�gek: b�lg�rcs�k, felf�v�d�s, gomb�s fert�z�s, hajhull�s, hereprobl�m�k, m�hprobl�m�k, petef�szek-ciszta, impotencia, a prosztata megbeteged�sei, mellbetegs�gek, �tkez�si zavarok, k�ros elh�z�s, orgazmusprobl�m�k.

A harmadik csakra kiss� a gyomorsz�j alatt (k�ld�k-csakra) helyezkedik el, �s a hasny�lmiriggyel van k�zvetlen kapcsolatban. Az epeh�lyag m�k�d�s�t befoly�solja, s �gy t�volr�l szab�lyozza az idegrendszert is, de hozz� tartoz�k m�g: a szem- a l�t�s, a gyomor �s a m�j. Az �rzelmi �rz�kenys�g �s szem�lyes er� k�zpontja. A k�ld�k-csakra szenved�lyeink �s saj�t �n�nk ir�ny�t�ja. A sz�ne �ltal�ban s�rga, eleme a t�z.
E csakr�hoz olyan betegs�gek tartoznak, melyek aggodalomra, f�lelemre, szorong�sra �s elnyomott agresszi�ra vezethet�k vissza: cukorbetegs�g, epepanaszok, em�szt�si probl�m�k, gyomorfek�ly, epe �s m�jbetegs�gek.

A negyedik csakra a sz�vn�l (sz�v-csakra) tal�lhat�. A test energetikai k�z�ppontja, �s a sz�vvel, mint szervvel, valamint a csecsem�miriggyel �ll szoros kapcsolatban. A sz�vet, a v�r min�s�g�t, �s a v�rkering�st ir�ny�tja, valamint az immunrendszert szab�lyozza. A szeretet k�zpontja. A sz�ne �ltal�ban z�ld, eleme a leveg�.
Betegs�gek: az immunrendszerrel �s a v�rkering�ssel kapcsolatos betegs�gek, az antitestk�pz�s, a feh�rv�rsejtek k�pz�se, �s v�g�l maga a sz�v, mint szerv.

Az �t�dik csakra a torokn�l tal�lhat�, ez�rt a k�znyelv �ltal�ban torok-csakr�nak nevezi. A pajzsmiriggyel, a nyakkal, �s a sz�jjal van k�zvetlen �sszef�gg�sben. Ir�ny�tja a t�d�t, a hangsz�lakat, a h�rg�ket �s az anyagcser�t. Els�sorban a l�gz�ssel, a besz�ddel �s az �nkifejez�ssel kapcsolatos. Az �nkifejez�s, a kommunik�ci� �s az �rt�k�t�let k�zpontja. Itt halljuk meg a k�ls� �s a bels� hangokat. A torok-csakra a szex-csakr�val igen szoros kapcsolatban �ll. A szex-csakra a test �szt�ni r�sz�t, m�g a torok-csakra pedig az intellektu�lis, szimbolikus r�sz�t ir�ny�tja. A sz�ne �ltal�ban k�k, eleme az �ter.
Betegs�g: besz�dprobl�m�k, k�h�g�s, torokf�jdalom, rekedts�g. Az elnyomott �rzelmek elz�rhatj�k a torok-csakra energi�j�t.

A hatodik csakra vagyis a harmadik szem (esetleg homlok-csakra) a homlok k�zep�n, a k�t szem�ld�k k�z�tt tal�lhat�. Az agyalapi miriggyel �ll k�zvetlen kapcsolatban, ez�rt az agy als� r�sz�t, az idegrendszert, a f�l, az orr, �s a bal szem ir�ny�t�s�t v�gzi. A  l�lek sz�nhelye. Ez vez�rli a medit�ci�t, az elm�lked�s ir�ny�t, az intu�ci�t. A harmadik szem a nevet�st is ir�ny�tja. Ezen bel�l az egyik legnagyobb feladat�nak tekinti azt, hogy tudjunk nevetni �nmagunkon. A sz�ne indig�k�k, de alkalmank�nt a v�r�s �s a k�k kombin�ci�jak�nt jelenik meg. Nem tartozik hozz� elem.
Betegs�gek: folyamatosan visszak�sz�n� fejf�j�s, l�t�szavarok (r�vid �s t�voll�t�s, kancsals�g, k�t�h�rtya-gyullad�s).

A hetedik vagy korona-csakra (esetleg fejtet�-csakra) a fejtet�n, a kutacsokn�l tal�lhat�. A korona-csakra a legmagasabb tudati szintet szimboliz�lja. A tobozmiriggyel �ll k�zvetlen kapcsolatban. A fels� agyat, valamint a jobb szemet ir�ny�tja. E csakr�n kereszt�l lehet felvenni Teremt�nkkel a "kapcsolatot". A teljes felszabadults�g, az abszol�t szabads�g tudat�nak az �llapota. Sz�n�t �ltal�ban ibolyasz�n�nek, de n�ha feh�r f�nynek l�thatjuk. Eleme nincs.
Betegs�gek: �ltal�ban lelki, pszich�s eredet� betegs�gek, esetleg szem�lyis�gv�ltoz�sok (parkinson-k�r, alzheimer-k�r, depresszi�, epilepszia) fordulhatnak el�.