Képzeld magad elé egy nagy kórház mûtõjét. Egy ember haldoklik. Mialatt az orvosok kétségbeesetten próbálják megmenteni, õ ezt érzékeli és gondolja:

„Haldoklom. Hallom, amint az orvos halottnak nyilvánít engem. Ahogy a mûtõasztalon fekszem, egy hangos, erõs zúgás hangzik a fejemben. Közben érzem, hogy nagyon gyorsan haladok egy hosszú, sötét folyosón át. Hirtelen a fizikai testemen kívül találom magam. Külsõ szemlélõként figyelem az orvos elkeseredett erõfeszítéseit, hogy holttestemet újraélessze."

„Hamarosan egy 'fénylénnyel' találkozom, egy szeretõ, melegséget árasztó lélekkel, aki egy pillanat alatt lepergeti elõttem életemet és segít értékelni múltbeli cselekedeteimet."

„Végül megtudom, hogy vissza kell térnem a testembe. Ellenállok, mivel túlvilági élményeim meglehetõsen kellemesek. Azonban valahogy mégis újra eggyé válok fizikai testemmel és tovább élek."{2}

Ezt az összegzett beszámolót a halálközeli élményrõl Dr. Raymond Moody Élet az élet után (Life After Life) címû bestseller könyvébõl vettem, amelyben a szerzõ ezeket az élményeket a széles nyilvánosság elé tárja. Az elmondott események gyakran tartalmaznak testen kívüli élményeket.

Amikor könyvet írtam errõl a témáról, olyan emberekkel készítettem interjút, akik lenyûgözõ történeteket mondtak el. Egy kansasi nõnek komplikációi támadtak egy nagy mûtét után. Úgy érezte, hogy elhagyja a testét, szárnyal a világûrön keresztül és mennyei hangokat hall, majd visszatér testébe. Egy arizonai férfi, aki öt hónapig volt kómás állapotban egy motorbaleset után, azt mondta, hogy látta elhunyt apját, aki beszélt hozzá.

Sharon Stone színésznõ beszámolt arról, amikor egy hajszálon múlt, hogy meg nem halt. Egy koponyaalapi artériából eredõ vérzéssel került kórházba. „Úgy gondolom, hogy valóban meghaltam," mondja. „Egy hatalmas kavargó fehér fényrõl"beszél, és azt mondja „valahogyan -- felemelkedtem - mintegy felszálltam …ebbe a ragyogóan fénylõ … fehér fénybe. Aztán látni kezdtem, és észrevettem, hogy néhány barátom jön oda hozzám …. olyan emberek, akik nagyon kedvesek voltak nekem. Ez nagyon-nagyon gyorsan történt, aztán hirtelen visszajöttem. A testemben voltam, a szobában." Stone azt mondja, hogy az élmény „mélyen érintette", és hogy õ már „soha nem lesz az, aki addig volt."{3}

Mit jelentenek ezek a halálközeli élmények? Hogyan magyarázzuk õket? Ez a cikk a kérdést a Biblia alapján közelíti meg.

A halálközeli élmények értelmezése

Milyen lehetséges magyarázatok vannak a halálközeli élményekre? Emberek százai állítják, hogy meghaltak, és azért élnek, hogy errõl beszéljenek. Az õ halálközeli és testen kívüli élményeik hitelesen mutatják be a túlvilágot? Esetleg traumás esetek okozta hallucinációk lennének? Vagy valami más?

Néhány pácienst klinikailag halottnak nyilvánítottak, és késõbb újraélesztettek. Mások hajszál híján meghaltak, de nem igazán gondolták õket halottnak (mint például az autóbalesetek túlélõit). Megint mások valóban meghaltak -- véglegesen - azonban még elmondták, hogy mit láttak a haláluk elõtt.

Annak meghatározása, hogy mi tekintendõ a halál beálltának, erõsen vitatott kérdés. Régen az orvosok csupán a szívdobogás és a légzés megszûnésére hagyatkoztak. Újabban az EEG-t, vagy agyhullám vizsgálatot használják. Bármit is tekintünk a halál beálltának, a legtöbben biztosan egyetértenénk abban, hogy ezek az emberek sokkal közelebb kerültek a halálhoz, mint a ma élõk többsége.

A testen kívüli élményekre számos lehetséges magyarázat áll rendelkezésre. A különféle magyarázatok eltérõ szituációkra vonatkoznak.

Az élettani magyarázatok szerint a testen kívüli élmények némelyikét a test "fizikai" állapota okozhatta. A cerebrális anoxia (az agy oxigénhiányos állapota) például akkor lép fel, amikor a szív megáll. Az agy élhet még egy rövid ideig (általában néhány percig) anélkül, hogy a vérbõl oxigént kapna. Az oxigénhiány képes produkálni abnormális lelkiállapotokat.{4} Egyesek szerint azok a szívbénulásból felépülõ betegek, akik testen kívüli élményekrõl beszélnek, lehet, hogy csupán egy "megváltozott tudatállapot " részleteirõl számolnak be.{5}

Az agy elektromos ingerlése hozhat létre testen kívüli érzéseket. Svájcban a Genfi és Lousanne-i Egytemen a kutatók elektródákat helyeztek el egy epilepsziában szenvedõ nõ agyában. Jobboldali anguláris agytekervényének ingerlésekor olyan érzésrõl számolt be, hogy kb. 180 centiméterrel teste felett lebeg.{6}

A gyógyszertani magyarázatok szerint a kábítószerek és az altatószerek okozhatnak halálközeli élményeket. Primitív népek vallásos szertartásaikon kábítószereket használnak testen kívüli élmények elõidézéséhez.{7} Az LSD és a marihuána idõnként hasonló érzéseket okoz. {8} Sok orvosilag elfogadott gyógyszer is elõidézett már a haldoklók által elmondott lelkiállapotokhoz hasonlókat. A ketamin az aneszteziológiában intravénásan alkalmazott érzéstelenítõszer,{9} amely hallucinációs reakciókat vált ki.{10}

Pszichológiai és szellemi magyarázatok

Hogyan magyarázzuk a halálközeli élményeket? Mit jelentenek? Az elõzõekben megvizsgáltuk a fiziológiai és a farmakológiai magyarázatokat, azaz a testtel, vagy szerekkel összefüggõ okokat. Vegyünk fontolóra két másik kategóriát: a lélektani és a szellemi magyarázatokat. A lélektani magyarázatok szerint az egyén elméje hozhat létre szokatlan lelki élményeket. Amikor Sigmund Freud a halál gondolatával való megbirkózás nehézségérõl írt, úgy fogalmazott, hogy kényelmesebb lenne számunkra magunkat gondolatban külsõ szemlélõként elképzelni.{11} Néhány modern pszichiáter elmélete szerint a testen kívüli élmény csupán a halál miatti aggódás elleni védekezõ mechanizmus. Mivel tehát az ember saját halálának gondolata annyira rémítõ, a beteg elméje inkább kiagyalja a testen kívüli élményt, hogy úgy tûnjön, hogy csak a test hal meg, a lélek és a szellem pedig tovább él.

Más pszichológusok azon gondolkodnak, hogy vajon a beteg nem keveri-e össze élményének értelmezését a ténylegesen megtörtént dolgokkal.{12} A tudatos elmének szüksége van a szokatlan látomás magyarázatára, ezért az eseményt ismerõs dolgokkal értelmezi. Így, mondják ezek a pszichológusok, az újraélesztett betegek elhunyt rokonaikkal, vagy a kultúrájukban közismert vallási alakokkal folytatott beszélgetésekrõl számolnak be.

A szellemi magyarázatok a testen kívüli élmények nagy részét a szellemek valós megnyilvánulásának tekintik.

Sokan megfigyelték, hogy a régebbi halálközeli élményekrõl szóló beszámolók ellentmondani látszanak a hagyományos keresztyén hit néhány, a túlvilágról alkotott meggyõzõdésével. Minden beteg - keresztyén és nem keresztyén - a boldogság és az elragadtatottság érzésérõl számolt be, mindenféle kellemetlenség, pokol és ítélet említése nélkül.

További kutatások azonban negatív tapasztalatokat tártak fel. Raymond Moody például írt egy olyan nõrõl, aki állítólag 15 percig "halott" volt, és azt mondta, hogy "zavartnak" tûnõ lelkeket látott, akik "csoszogtak", mondta, "mint amikor valaki másokkal összeláncolva … nem tudja, merre megy…. mindegyiküknek végtelenül vigasztalan volt a tekintete …. Meglehetõsen nyomasztó volt."{13}

Dr. Moody megállapította, "Nem találtam semmi olyant, ami a pokol lehetõségét kizárná."{14}

Néhányan úgy vélik, hogy a testen kívüli élmények ellentétben állnak a világ végi utolsó ítélet bibliai koncepciójával. Senki sem számol be arról, hogy Isten elõtt áll és ítéletben részesül az örökkévalóságra nézve. Dr. Moody így válaszolja meg a kérdést "a világ vége még nem jött el," ezért a két dolog között nincs ellentmondás. "Valószínûleg lesz utolsó ítélet," mondja. "A halálközeli élmények semmiképpen sem utalnak ennek ellenkezõjére."{15}

Van tehát élet a halál után?

Van élet a halál után?

Másodéves koromban tavasszal a szomszédos szobában lakó hallgatót agyonsújtotta a villám. Nem sokkal Mike halála után a diákokon nagy ijedtség lett úrrá. A barátaim egyre csak azt kérdezték, "Van élet a halál után?" és "Hogyan gyõzõdhetünk meg róla?"

Lehet tudni, hogy van-e túlvilág? Te milyen módszert használnál ennek kiderítésére?

Néhányan azt tanácsolják, hogy vegyük a tudományos kísérleti módszert, és alkalmazzuk azt a halálközeli élményeknél. Ezek az események azonban általában nem irányított, klinikai szituációk. Ezek orvosi vészhelyzetek. Még ha irányíthatná is a tudós, akkor sem állnak rendelkezésre gondolatolvasó gépek a lelki-szellemi megtapasztalások igazolására. És gondoljunk a kísérleti alanyok toborzásra. Te vállalnád, hogy kutatási célból aláveted magadat a klinikai halál állapotának?

Mások szerint a kérdés megválaszolásához bízzuk magunkat a személyes megtapasztalásra. Azonban a tapasztalati módszernek is vannak hátrányai. Az halálközeli élmények adhatnak hasznos információt, de elménk be is csaphat minket. Álmok, fantáziaképek, hallucinációk, kábítószeres utazások, sokkos állapotok - mind elõidézhetnek lelki képeket, amelyek valóságosnak tûnnek, de nem azok.

Mi lenne, ha találhatnánk egy szellemi tekintélyt, valakit, akinek hitelt érdemlõ felhatalmazása van arra, hogy elmondja nekünk az igazságot a túlvilág kérdésérõl?

Mike halálát követõen arra bátorítottam a barátaimat, hogy tekintsék a názáreti Jézust hitelt érdemlõ szellemi tekintélynek. Ha kicsit szkeptikusan gondolkodnék, Krisztus feltámadását magam is az egyik leghitelesebben bizonyított történelmi ténynek tartanám. {16} Ha Jézus meghalt és feltámadt, akkor õ pontosan be tud nekünk számolni arról, hogy milyen a halál és a túlvilág. Annak a ténye, hogy saját feltámadását sikeresen megjövendölte {17} segít nekünk hinni abban, hogy õ az igazat mondja el a túlvilágról.

Jézus és elsõ követõi felhívták a figyelmet arra, hogy a túlvilág személyes lesz, és hogy az ember személye tovább folytatja létezését. {18} Az örök életben lesznek kapcsolatok, meleg, személyes kapcsolatok Istennel és másokkal.{19} Az örök élet minden képzeletet felülmúlóan élvezetes lesz. "Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el az Isten az õt szeretõknek," írta egy korai keresztyén. {20} És az örök élet valóban örökké fog tartani. Soha nem lesz vége. "Isten örök életet adott nekünk," írta Jézus egyik közeli barátja, "és ez az élet az õ Fiában van."{21}

A szomorú dolog az, hogy néhány ember nem akar élni az örök élet nyújtotta lehetõséggel.

Hogyan lehetsz biztos abban, hogy örökké fogsz élni

Maurice Rawlings, M.D. kardiológus beszél egy betegérõl, akinek a szívmûködése a rendelõjében leállt. Az újraélesztési kísérlet alatt a páciens így kiáltott fel: "A pokolban vagyok!" "Ne hagyja abba!"- kérlelte õt rettegve. - "Ahányszor csak abbahagyja, mindig visszakerülök a pokolba!"{22}

A bibliai pokol, más néven a Hádész a jelenlegi létezési helye azoknak, akik nem fogadják el Isten megbocsátását. Akik a megbocsátást visszautasítják, azoknak végsõ tartózkodási helyét "a tûz tavának"{23} nevezik.

Nem egy kellemes téma. De ne felejtsd el, hogy Isten szeret téged, és azt akarja, hogy az örökkévalóságot vele töltsd.{24} Jézust, a Fiát küldte el, hogy meghaljon helyettünk és megfizesse a bûneinkért nekünk járó büntetést (az olyan felfogásért és tettekért, melyek Isten tökéletességének mértékét nem ütik meg). Egyszerûen csak el kell fogadnunk az õ megbocsátásának ingyen ajándékát - nem érdemelhetjük ki, nem tehetünk érte semmit - ahhoz, hogy az örök élet biztosan a miénk legyen. "Aki hallja az én igémet," mondja Jézus, "és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sõt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe."{25}

Hogyan magyarázhatjuk a halálközeli élményeket? Íme az én álláspontom, egy olyan emberé, aki hisz Jézusnak és a Bibliának bizonyítékkal alátámasztott szavahihetõségében. {26} Ha egy adott halálközeli élmény a Biblia kijelentéseinek vagy elveinek ellentmond, akkor nem fogadom el azt, hogy teljességgel Istentõl van. Ha a halálközeli élmény nem mond ellent a Biblia kijelentéseinek és elveinek, akkor lehet Istentõl. (A test, a gyógyszerek, vagy az elme is befolyásolhatják azt.)

Egy adott halálközeli élmény lehet teljesen szellemi, és mégsem Istentõl való. Jézus beszélt egy gonosz szellemi lényrõl, a Sátánról. Értésünkre van adva, hogy a Sátán "a világosság angyalának adja ki magát,"{27} de Jézus õt "hazugnak és a hazugság atyjának" nevezte {28}. Nem állítom, hogy minden halálközeli élmény a gonosztól van, csak jóindulattal felhívom a figyelmet arra, hogy néhány ember valószínûleg félre van vezetve.

Egyszer egy Cincinnati melletti éjszakai mulató zsúfolásig tele volt emberekkel. Egyszer csak az elõadást megszakítva, egy mosogatófiú lépett fel a színpadra és bejelentette, hogy az épületben tûz van. Talán mert füstöt nem láttak, sok vendég a helyén maradt. Lehet, hogy viccnek vették, mint ami része az elõadásnak, és ezzel a magyarázattal meg is elégedtek. Amikor végül meglátták a füstöt, már túl késõ volt. Több mint 150 ember halt meg, miközben a mulató leégett. {29}

Abban hiszel, amit hinni akarsz, vagy abban, ami bizonyítékokkal alá van támasztva? Jézus ezt mondta: "Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él."{30} Arra bátorítalak, hogy ha eddig még nem tetted volna, most vesd a hitedet Jézusba. Akkor majd te is, ha meghalsz is élsz.

Megjegyzés
Rusty Wright cikke nyomán, "One Minute After Death" (Egyperccel a halál után), Pursuit magazin, V. évfolyam, 2. szám, 1996; Rusty Wright, "A Funny Thing Happened on the Way to the End" (Különös dolog történt útban a vég felé), Collegiate Challenge, 17. kötet. 1978, 2-5 old.; és Rusty Wright, The Other Side of Life (Az élet másik oldala) (Singapore: Campus Crusade Asia Limited, 1979, 1994).
Rövidített formában átvéve Raymond A. Moody, Jr., M.D., Life After Life (Élet az élet után) c. könyvébõl (New York: Bantam, 1976), 21-22.
Carolyne Zinko, "When Stone saw the light" (Amikor Stone meglátta a fényt), San Francisco Chronicle, 2002. november 28., The Features Page. A cikk beszámol arról, hogyan mondja el Stone élményét Katie Couric-nak, az NBC TV munkatársának.
Stanislav Grof, M. D., és Joan Halifax-Grof, "Psychedelics and the Experience of Death" (A pszichedelikumok és a halálélmény), Toynbee-ben, Koestler, és mások, Life After Death (Élet a halál után) (New York: McGraw-Hill, 1976), 196.
Daniel Goleman, "Back from the Brink" (Vissza a meredély szélérõl), Psychology Today, 1977. április, 59 old.
Olaf Blanke és mások, "Stimulating illusory own-body perceptions" (Illuzórikus saját test érzékelés stimulálása) Nature, 419 k., 2002. Szeptember 19., 269. old.
Michael Grosso, "Some Varieties of Out-of-Body Experience" (A testen kívüli élmény néhány változata), Journal of the American Society for Psychical Research, 1976. április, 185, 186.
Grof and Halifax Grof, ugyanott, 193-195 old.; Stanislav Grof, "Varieties of Transpersonal Experiences: Observations from LSD Psychotherapy" (Transzperszonális élmények: az LSD pszichoterápia megfigyelései), The Journal of Transpersonal Psychology, 4:1, 1972, 67 old.; Russell Noyes, Jr., M.D., és Roy Kletti, "Depersonalization in the Face of Life-Threatening Danger: An Interpretation" (Tudatzavar életveszély esetén: interpretáció) Omega: Journal of Death and Dying, 7:2, 1976, 108. old.
Moody, Life After Life (Élet az élet után), 157. old.
Louis Jolyon West, M. D., "A Clinical and Theoretical Overview of Hallucinatory Phenomena" (A hallucináció jelenségének klinikai és elméleti áttekintése) R. K. Siegel és L.J. West (eds.), Hallucinations: Behavior, Experience, and Theory (Hallucinációk: viselkedés, élmény és teória) (New York: John Wiley & Sons, 1975), 292.
Sigmund Freud, "Thoughts for the Times on War and Death" (Gondolatok háború és halál idejére) (1915), Collected Papers, 4. kötet, Basic Books, 1959; idézve Russell Noyes, Jr., M.D., "The Experience of Dying", (A halál élménye) Psychiatry, 1972. május, 178. old.
Dr. Charles Tart in Robert A. Monroe, Journeys Out of the Body (Testen kívüli utazások) (Garden City, New York: Doubleday, 1971), 6,7.
Raymond A. Moody, Jr., Reflections on Life After Life (Gondolatok az Élet az élet után c. könyvrõl) (New York and Covington, Georgia: Bantam/Mockingbird, 1977), 19-21.
Ugyanott, 36.
Ugyanott, 36, 37.
Lásd pl. Josh McDowell, The New Evidence That Demands A Verdict (Ítéletet követelõ új bizonyíték) (Nashville: Thomas Nelson Publishers), 1999.
Lásd pl. Jézus feltámadásának megjövendölését a Lukács 9:22-ben és a 18:31-33-ban, és azok beteljesedését a Lukács 24-ben.
Lásd pl. Lukács 23:42-43; Máté 8:11; 2 Sámuel 12:23; Máté 17:1-8.
János 14:2-3; Filippi 1:23; János 17:3.
1 Korintus 2:9. Lásd még Jelenések 21:4; Zsidók 12:2.
1 János 5:11
Maurice Rawlings, M.D., Beyond Death's Door (Túl a halál kapuján) (Nashville: Thomas Nelson, 1978), 19-20.
Jelenések 20:11-15.
János 3:16.
János 5:24
Lásd pl. McDowell, említett mûvét.
2 Korintus 11:14
János 8:44
"They Didn't Believe It" (Nem hitték el), The New York Times, May 30, 1977, 16. old.; Hal Bruno, "The Fire Next Time" (Mikor újra tûz lesz), Newsweek, June 13, 1977, 24, 27. old.
János 11:25

A szerzõrõl

Rusty Wright a Probe Ministries társelõadója és írója, nemzetközi elõadó, kitüntetett szerzõ, újságíró és több újságban publikáló állandó cikkíró, aki hat kontinensen tart elõadásokat. A természettudományok doktora fokozatát a Duke Egyetemen (pszichológia), a teológia magisztere fokozatát az Oxford Egyetemen szerezte. Elérhetõsége: RustyWright@aol.com.

Mi a Probe?

A Probe Ministries egy non-profit szolgálat, melynek küldetése az, hogy segítséget nyújtson a gyülekezet számára a hívõk gondolkodásának keresztyén világszemlélettel való megújításában, és felvértezze a gyülekezet tagjait ahhoz, hogy Krisztus világát megragadják. A Probe ezt a küldetést a fiatalok és felnõttek számára rendezett Mind Games konferenciáin, a napi 3,5 perces rádióprogramján, a www.probe.org nevû, széles körû Weboldalán és az Austinban mûködõ Texas Egyetem ProbeCenter-én keresztül teljesíti.

A Probe anyagairól és a szolgálatról további információ kapható a Probe Ministries-nél.