Az �szak-amerikai indi�n �slakoss�g t�rzsi vall�sai

Az �szak-Amerik�t az eur�pai h�d�t�k be�z�nl�se el�tt egyenletesen �s szinte teljesen ben�pes�t�, �s tulajdonk�pp a t�rs�gben kiz�r�lagosan meghat�roz� indi�n n�pess�g igen gazdag �s v�ltozatos kult�r�val rendelkezett. Ezen bel�l ugyanakkor a t�rzsi tagol�d�s miatt t�bb k�l�nb�z� hiedelemvil�g alakult ki. E t�rzsi vall�sok mindegyike m�s �s m�s helyi jegyekkel, jellegzetess�gekkel is rendelkezett, �m egy momentum valamennyi n�pcsoport k�z�s saj�tja volt: ez pedig a f�ld vall�sos, m�ly tisztelete.

Az �si indi�n szeml�let szerint a f�ldet az embernek becs�lnie, tisztelnie kell: a f�ld t�pl�l �s mened�ket ny�jt, �gy az cselekszik helyesen, aki szoros k�z�ss�gben, k�lcs�n�ss�gben �l egy�tt a f�lddel, nem pedig csak kihaszn�lja, kizs�km�nyolja azt, mint ahogy azt felfog�sukban az �jonnan �rkezett idegen telepesek tett�k.

Az indi�n �slakoss�g eredete

F�ldt�rt�neti kutat�sok alapj�n ma �ltal�nosan elfogadott, hogy i. e. 73000 �s 45000, valamint 25000 �s 14000 k�z�tt a mai Bering-szoros hely�n sz�razf�ld volt, ami h�dszer�en k�t�tte �ssze �zsi�t �s Amerik�t, �s amely f�ldh�don �t �rkezhettek Amerika els� lak�i Szib�ri�b�l (kutat�sok szerint a Bering-szoros k�t oldal�n a k�z�s nyelvi �s kultur�lis hagyom�nyok napjainkig nyomon k�vethet�k).

E n�pcsoportok – amelyek jellemz�en vad�sz� �letm�dot folytathattak – feltehet�leg �llatcsord�kat k�vetve, a j�gkorszak v�g�n nyomultak be a kontinens ter�let�re. Az �szak fel�l �rkez� �jabb �s �jabb csoportok id�vel magukba olvasztott�k, vagy mind lejjebb szor�tott�k a kor�bban �rkezetteket, �s ennek a t�bb hull�mban lezajlott n�pv�ndorl�snak k�sz�nhet�en n�pes�lt be v�g�l Amerika eg�sze.

T�rzsi vall�sok

Alapvet�en igen �l�nk k�pzel�er�r�l tan�skod�, soksz�n�, v�ltozatos hiedelemvil�g jellemzi az indi�n n�pess�g eg�sz�t, ugyanakkor az egyes helyi �rv�ny� jellegzetess�gek mellet n�h�ny �ltal�nosabb mot�vum jelenl�te e t�rs�gben szint�n adott. L�nyegbeli megegyez�seket tal�lhatunk a kultuszok jelleg�t, t�rgyait �s gyakorlatait tekintve; a tov�bbiakban viszont a k�z�s alapok a helyi viszonyoknak megfelel�en m�dosultak.

E t�ren befoly�sol� er�k�nt ad�dik az adott t�rzs saj�tos �letm�dja (t�pl�l�kszerz�s mik�ntje, �lett�r kialak�t�sa, stb.), tov�bb� t�rsadalmi berendezked�s�nek fejletts�gi foka, de p�ld�ul kereskedelmi vagy egy�b �rintkez�s r�v�n szomsz�dos t�rzsek �letvitel�nek egyes von�sai is hat�st gyakorolhatnak egy n�pcsoport vall�si �let�re �s hiedelmeire sok m�s egy�b mellett.

Az amerikai �slakoss�g vil�gszeml�let�t, szok�srendj�t, �letm�dj�t �s t�rgyi eml�keit kutat� szakemberek – antropol�gusok, r�g�szek, kult�rt�rt�n�szek �s vall�skutat�k – tulajdonk�ppen �ppen az egyedi �s az �ltal�nosan meghat�roz� kultur�lis jegyek felt�r�s�val j�rulnak hozz� a t�rzsi vall�sok megismer�s�hez is, ez�ltal ugyanakkor f�ny der�lhet �ltal�ban is a vall�s mibenl�t�re.