Nem lehet azt mondani, hogy a m�gia kezdete ekkorra vagy akkorra tehet�. A m�gi�nak nincs kezdete, �s nincs v�ge sem. Amit t�bb �kori forr�sb�l is tudunk � t�bbek k�z�tt Plat�n le�r�saib�l � egykor l�tezett egy Atlantisz nev� hely, ahol a m�gia a mindennapok r�sz�v� v�lt, term�szetes eszk�z volt a gy�gy�t�sban, az �llamigazgat�sban, �s a mindennapi �let ter�letein. Atlantisz egyszer �s mindenkorra elt�nt, tud�sa azonban tov�bb �l. Ma m�r nem tudjuk megmondani, hogy pontosan melyik kult�rt�rt�neti hely ezoterikus tud�sa sz�rmazik Atlantiszr�l, �s melyik alakult ki �n�ll�an, azt azonban lehet sejteni, hogy a F�ldk�zi Tenger �s az Atlanti �ce�n ment�n (amelynek ter�let�re teszik a kutat�k az egykori Atlantisz elhelyezked�s�t) az atlantiszi ezot�ria fejtette ki �ld�sos hat�s�t. A felt�telez�sek szerint Atlantisz legnagyobb ezoterikus tud�sai Hermes Trismegistos, a �h�romszor magasztos Hermes� �s k�re voltak. Hermes alapgondolatait a Tabula Smaragdina nev� �r�s�ban tette k�zz�, ami nev�t a gondolatokat hordoz� smaragdt�bl�r�l kapta.

Hermes k�s�bb az egyiptomi kult�r�ban is megjelent, ahol a hagyom�ny szerint Thot istennel azonos�tott�k, aki a tud�s istene. Az atlantiszi tud�s legmark�nsabban az egyiptomi kult�r�ban �s vall�sban jelenik meg a k�s�bbiekben. Egyiptom f�ra�i �s csal�djuk a Tud�s let�tem�nyesei, k�z�l�k ker�lnek ki a beavatottak �s a f�papok. Felt�telez�sek szerint a beavatottak lehettek csak k�pesek fel�p�teni a piramisokat, megmozgatni azokat az �ri�si k�kock�kat, amiket a tudo-m�ny mai �ll�sa szerint sem lehet felemelni a megl�v� eszk�z�kkel. Ezek a piramisok rejthett�k azokat az eszk�z�ket, amik magukba s�r�tett�k a m�gia tudom�ny�t, er�t adtak, �s elvettek.

Az utols� beavatott, aki megkapta az egyiptomi m�gia titkainak tudom�ny�t, M�zes volt. A zsid�k kivonul�sa ut�n Egyiptomban megsz�nt a m�gia tudom�nya, mind�ssze hagyom�nyok, szertar-t�sok maradtak meg bel�le. M�zes r�v�n a zsid�k vitt�k tov�bb a nyugati m�gia tud�s�t, �s annak erej�t a frigyl�d�ba z�rva. Az Egyiptomb�l hozott tud�shoz hozz�j�rultak m�g a Keleten terjed� �si m�gikus kultuszok, ezek r�v�n alakult ki a zsid�k saj�ts�gos m�gikus elk�pzel�sei. Ezeket t�bb �ton terjesztett�k maguk k�z�tt. Az �rott Tanok legfontosabb eleme lett a T�ra, az �t k�nyvvel tele�rt tekercs, me-lyet mag�nak M�zesnek tulajdon�tanak. K�nnyen bel�thatjuk azonban, hogy M�zes �let�r�l, s�t hal�l�r�l nem �rhatott maga M�zes, akinek enn�l sokkal fontosabb feladata volt: n�p�nek veze-t�se. Amit nem �rtak le a T�r�ban, az besz�d �tj�n terjedt tov�bb. K�s�bb tud�s rabbik fontosnak l�tt�k, hogy a T�r�hoz kapcsol�d� olyan ismereteket is le�rj�k, melyek belef�rtek az akkori vall�si n�zetekbe, ez a k�t gy�jtem�ny lett a k�t jeruzs�lemi �s a babiloni Talmud. Azok az ismeretek, melyeket nem tudtak beleilleszteni vil�gn�zet�kbe, tov�bbra is csak sz�ban terjedtek, ez lett k�s�bb az a sz�veggy�jtem�ny, melyet Kabbal�nak nevez�nk.

A hagyom�ny t�bb izraeli m�gust, boszork�nyt �s j�st tart sz�mon. Saul kir�ly idej�ben annyira f�ltek a l�tnokokt�l, hogy betiltottak minden ilyen ir�ny� tev�kenys�get. Azonban szorult helyze-t�ben maga Saul fordult seg�ts�g�rt az endori halottl�t� asszonyhoz, hogy id�zze meg neki S�-muel pr�f�ta szellem�t. S�muel mondta el neki, hogy Isten elfordult t�le, �s m�r nem tekinti Izra-el kir�ly�nak. Megj�solta Saul m�snapi hal�l�t is, ami a Biblia szerint pontosan be is k�vetkezett. Ez a k�zj�t�k is bizony�tja, hogy a m�gia m�r az �korban is l�tezett, s�t elismert tudom�ny volt. A k�vetkez� nagy m�gus, akit feljegyezett a t�rt�net�r�s, a b�lcs Salamon volt, akir�l felt�telez-t�k m�gikus er�k haszn�lat�t. Salamon erej�r�l els�sorban D�nniken �r�saiban olvashatunk. A Bibli�ban is megeml�tenek t�bb pr�f�t�t, akik el�re l�tt�k n�p�k j�v�j�t, �s ezek a j�slatok t�bb-nyire be is k�vetkeztek.

Term�szetesen F�ld�nk m�s ter�letein is kialakultak m�gikus szertart�sok. A T�vol-Keleten a hinduizmus �s a j�ga volt hat�ssal a fejl�d�sre, m�g Afrik�ban �s Amerik�ban az atlantiszi ha-gyom�nyokat v�lik felfedezni.
Id�sz�m�t�sunk el�tt 614-ben sz�letett meg a T�vol-Keleten Siddh�rtha herceg, aki 28 �ves kor�ig �lte mindennapi �let�t, hogy azut�n elinduljon a megvil�gosod�s fel�. Kezdetben �nsa-nyargat�ssal, aszk�zissel pr�b�lt megindulni a lelki fejl�d�s �tj�n, azonban hamarosan r� kellett j�nnie, hogy a k�z�p�t erre sokkal megfelel�bb. Megismerte a Kundalini-j�g�t, v�g�l egy medit�-ci�ban megvil�gosodott. Ekkor v�lt Buddh�v�, megtudta saj�t el�z� inkarn�ci�it, �s megkezdte tan�t�i munk�j�t. I. e. 532-ben t�vozott a f�ldi �letb�l. Mai ezoterikus tud�sunk komoly r�sze sz�rmazik Buddha tan�t�saib�l, de ezek csak j�val k�s�bb v�ltak a nyugati ezot�ria r�sz�v�.

Eml�t�sre m�lt� a zsid� D�niel �lete is, aki a babiloni Nebuccadnezar kir�ly fogs�g�ba ker�lt. Miut�n megfejtette a kir�ly �lm�t, befoly�sos szerepre tett szert az udvarban. K�s�bb Belsazar �s Darius kir�lyok udvar�ban is �lomfejt�k�nt tev�kenykedett. Azonban Darius egy rendelet�re D�nielt oroszl�nok k�z� vetett�k, �s mondt�k neki: �A te Istened, akinek te sz�ntelen szolg�lsz, � szabad�tson meg t�ged!� (D�n. 6,16). M�snap reggel D�nielt �lve tal�lt�k az oroszl�nveremben, mire szabadon engedt�k, �s hely�re az �t oda juttat� embereket vetett�k.

Ie. 8-ban sz�letett Betlehemben az a m�gus, aki nagy jelent�s�g� folyamatokat ind�tott meg a vil�gban. Josua ben Miriamnak, vagyis Miriam fia J�zusnak h�vt�k. T�rt�nete mindenki sz�m�ra j�l ismert, �gy csak n�h�ny fontosabb esem�nyre szeretn�m felh�vni a figyelmet. J�zust 13 �ves kor�ban mutatt�k be a templomban (Bar Micvah), �s a visszafel� �ton megsz�k�tt sz�leit�l. Egy b�lcsekb�l �ll� sz�k k�rbe vitt�k el, ahol 3 nap ut�n a b�lcsek mester�knek kezdt�k nevezni J�zust. Mint tudatos inkarn�ci�, tiszt�ban volt a m�gia minden tud�s�val, csillag�szattal �s aszt-rol�gi�val, gy�gym�dokkal �s hal�lt okoz� beavatkoz�sok m�djaival egyar�nt. Innent�l kezdve J�zus �tja nem ismert, eg�szen 30 �ves kor�ig, mikor elkezdte tan�t�i tev�kenys�g�t. A budd-hista tanok szerint J�zus Indi�ban t�lt�tte ezt az id�t, a buddhizmus tanulm�nyoz�s�val. 3 �vig pr�b�lta meg�j�tani a zsid� vall�st, de tanait csak kevesen ismert�k el. Gondolatainak hat�sa k�tezer �v ut�n, napjainkban is �rezhet�.

Ekkoriban �rt�k le Izraelben a Sz�fer Jecir�t, az Alak�t�s K�nyv�t, mely a Kabbal�nak az els�, egyben legjelent�sebb m�ve, �s amely alig 300 bet�b�l �ll. Ekkort�l indul a Kabbala t�rt�nete, mely k�zben t�bb jelent�s k�nyvvel b�v�lt ki.

Ezenk�zben a m�velt nyugati vil�gban is d�vott a m�gia, a j�sl�s. A g�r�g�k - k�z�tt�k is kiemel-ked� szerepet j�tszott Asclepios - megteremtett�k az orvostudom�ny modern alapjait, Delphoi-ban pedig h�res j�sda m�k�d�tt, ahol a papn�k egy f�ldhasad�k k�b�t� kip�rolg�sait�l transz�l-lapotban mondt�k el az �rdekl�d�nek a j�vend�t. Az is bevett szok�s volt, hogy a k�rdez� fel-tette k�rd�s�t, ut�na pedig a templomban �jszak�zott. �lm�ban megkapta a v�laszt, ami leg-t�bbsz�r sz�m�ra �rthetetlen szimbolikus �lomk�nt �rkezett. A papok reggel seg�tettek az �lom megfejt�s�ben.

R�m�ban ugyan sokkal vil�giasabb �let folyt, m�gis divat volt az �istenek v�lem�ny�t� k�rni egy-egy hadj�rat vagy fontos esem�ny el�tt. Erre szolg�ltak az Augurok, a mad�rj�sok, akik a mada-rak viselked�s�b�l, illetve egy-egy mad�r kibelez�s�b�l, a bels� szervek �llapot�b�l pr�b�lt�k megj�solni a v�rhat� kimenetelt.

A k�z�pkorban a m�gia m�r nem lehetett int�zm�nyes�tett, hiszen a kereszt�nys�g, ami hama-rosan minden�tt �llamvall�ss� emelkedett, nem j�rult hozz� a m�gia m�vel�s�hez. Az els� korai titkos t�rsas�got a gnosztikusok alkott�k, akik a korai kereszt�ny hagyom�nyrendszer mellett �tvett�k az egyiptomi m�gia ismereteit is. Legismertebb fennmaradt m�v�k a Nag Hammadi k�-dex, amelyben �j, az addigit�l teljesen elt�r� vil�gn�zeti elveket �rtak le �s adtak k�zz�. Tartal-mazta m�g a J�zus el�tti �s k�zvetlen ut�na k�vetkez� id�szak esem�nyeit, olyan evang�liu-mok, melyek kimaradtak a Bibli�b�l, s�t szexu�lis tan�csok is.

A p�p�k sor�t j�solta meg Malachi�s (1094-1148), aki j�l azonos�that�an felsorolta Szent P�ter �ta az �sszes p�p�t, persze nem n�v szerint. Azonban olyan jelz�vel illette �ket, aminek alapj�n pontosan felismerhet� a p�p�k hossz� sora. A jelenlegi p�p�t, II J�nos P�lt, akinek a sz�let�se napj�n napfogyatkoz�s volt, �De Labore Solis�-nak nevezi. Malachi�s szerint �ut�na m�r csak k�t p�pa k�veti egym�st Szent P�ter tr�nus�n. Az utols� p�p�t �gy emlegeti: �Petrus Romanus�, vagyis a r�mai P�ter. �rdekess�g, hogy a j�slat szerint ugyan�gy fogj�k h�vni, mint a hagyom�ny szerinti els�t.

A k�z�pkor nagy filoz�fusainak t�bbs�ge is ezoterikus volt, hiszen mi vihette volna jobban el�re a vil�got, mint a rejt�lyes ismeretlen felfedez�s�nek v�gya. Ilyen filoz�fus volt Roger Bacon (1214-1294), aki el�t�lte a m�gi�t, noha maga is m�gusk�nt tev�kenykedett. Megj�solta az �v-sz�zadokkal k�s�bb �p�tett k�zleked�si szerkezeteket, a motor hajtotta aut�kat, a rep�l�g�peket, az emel�darukat, a tengeralattj�r�kat, �s m�g sok m�s technikai v�vm�nyt. Az alk�mi�t elfogadta, s�t maga is kutatta az aranycsin�l�s m�djait. Bacon szerint az asztrol�gia forr�sa a Szent�r�s, �s ez teszi t�rv�nyess� annak haszn�lat�t.

A XIII. sz�zadban vir�gzott a Templomosok rendje, mely kereszt�ny egyh�zi rend �lc�j�t �ltve v�gezte k�l�n�s tev�kenys�g�t. A rend nagymester�t, Jaques de Molay-t V. Kelemen p�pa IV. F�l�p francia kir�ly, �s kancell�rja, Guillame de Nogaret seg�ts�g�vel �t�lte hal�lra, kimondva ezzel egyid�ben a rend feloszlat�s�t. A nagymestert m�gly�n �gett�k meg P�rizsban, aki utols� szavaival meg�tkozta a h�rom embert: �Egy �ven bel�l Isten it�l�sz�ke el� id�zlek benneteket�. �tk�t kiterjesztette a kir�ly ut�djaira is. Mindh�rom meg�tkozott meghalt egy �ven bel�l, �s meg-kezdt�k uralkod�sukat az el�tkozott kir�lyok. R�videsen F�l�p mindh�rom fia, �s azok fiai is meghaltak, ekkor halt ki Franciaorsz�gban a Capet uralkod�h�z.

1378-ban sz�letett Christian Rosenkreutz, aki a legenda szerint 107 �vig �lt. Ell�togatott a Szents�rhoz is, ez volt az az utaz�s, melynek sor�n megtanult arabul, �s megismerkedett az arab misztik�val. K�s�bb Fezben telepedett le, ahol kabbal�val, m�gi�val, fizik�val, alk�mi�val �s gy�gy�szattal foglalkozott. Innen utazott vissza N�metorsz�gba, ahol 7 m�sik taggal megalak�-totta az els� R�zsakeresztes t�rsas�got. Hal�lakor s�rj�nak bej�rat�ra a k�vetkez� feliratot he-lyezt�k el: �120 �v m�lva megny�lok�.

Johannes Trithemius (1462-1516) az angyalokkal is tudott t�rsalogni, �ll�totta. A vil�g t�rt�net�t korszakokra osztotta, melyek 354 �vig �s n�gy h�napig tartottak, �s minden korszakot egy an-gyal fel�gyelt. Trithemius halott id�z�ssel is foglalkozott, I. Miksa cs�sz�rnak megid�zte nemr�g meghalt feles�g�t. � tan�totta a k�z�pkor k�t nagy okkultist�j�t, Paracelsust �s Agripp�t.

Cornelius Agrippa von Nettesheim (1486-1535) f�m�ve az Okkult filoz�fia c�m� k�nyv volt, amely nagy befoly�st gyakorolt a nyugati m�gi�ra. Ebben �sszefoglalta az okkultizmus addigi tud�s�t, rendszerezte az elemeket, �s r�mutatott �rdekes, de megfigyelhet� �sszef�gg�sekre. Le�rta, hogy a csillagjegyekt�l nem csak egyes emberek f�ggnek, hanem eg�sz tartom�nyok �s kir�ly-s�gok is. Agrippa szerint a m�gi�hoz sz�ks�g van a vall�s rejtettebb l�nyeg�nek tud�s�ra. Val-l�sfelfog�sa a kereszt�nys�g, az �jplat�nizmus �s a kabbalizmus kever�ke.

Theophrastus Paracelsus (1493-1541) volt az els�, aki az orvostudom�nyt, az asztrol�gi�t, az antropoz�fi�t, a teol�gi�t, a misztik�t �s a m�gi�t egys�gbe tudta rendezni, �s ezzel megmutatta ezt a lehet�s�get az ut�kor sz�m�ra. Betegei csod�latos gy�gyul�sokon mentek kereszt�l, b�r orvost�rsai eretneknek, csal�nak b�lyegezt�k. H�resek voltak talizm�njai, melyek az asztrol�giai hat�sok meger�s�t�s�t c�lozt�k. �sv�nyok gy�gy�t� hat�s�val k�s�rletezett, �gy hat�s�ra l�trej�-hetett a gy�gyszerk�mia. Term�szetesen az alk�mia sem hagyta hidegen, b�r k�vet�ivel �tala-k�tott�k azt. Vallott�k, hogy az alk�mia feladata a tiszt�t elv�lasztani a tiszt�talant�l, �gy hozva l�tre �j anyagokat. Ez az elv vezetett oda, hogy a k�s�bbiekben az alk�mia f� feladat�nak nem az aranycsin�l�st, hanem az ember megtisztul�s�t tekintett�k.

Paracelsus hal�la ut�n jelentek meg Christian Rosenkreutz-nak tulajdon�tott �r�sok, k�zt�k a K�miai mennyegz�. Mivel ekkoriban �ppen eltelt a Rosenkreutz hal�l�t�l sz�m�tott 120 �v, �gy er�s mozgol�d�s t�madt az alk�mist�k k�z�tt. �jra l�trej�tt a R�zsakeresztes t�rsas�g, imm�r a kor legjelent�sebb szabadk�m�ves p�holya.

A h�ress� v�lt franciorsz�gi j�s, Michel de Nostradamus (1503-1566) Cent�ri�iban (sz�zszor n�gysoros verseiben) asztrol�giai m�dszerekkel j�solta meg a j�v� lehets�ges esem�nyeit. Megvizsg�lta az addig bek�vetkezett t�rt�n�sekkor fenn�ll� asztrol�giai helyzetet, majd megke-reste azt az id�pontot, amikor hasonl� bolyg��ll�s k�vetkezik be, v�g�l az elt�r�sekb�l k�vet-keztetett a majdani eset hely�re. Mint azt tudjuk, j�slatai meglep�en pontosan bev�ltak, b�r ter-m�szetesen mindent � sem tudott hib�tlanul el�rejelezni.

A tizenhatodik sz�zadban John Dee (1527-1608) h�vta m�g fel mag�ra a figyelmet - miut�n v�-gigutazta Eur�p�t, �s megismerte a m�gia t�bb ter�let�t -, aki 1551-ben hazat�rt Angli�ba, �s elk�sz�tette a tr�nra l�p� M�ria kir�lyn� horoszk�pj�t. Ekkor fekete m�gia miatt letart�ztatt�k, de Erzs�bet k�zbenj�r�s�ra szabadl�bra ker�lt. Erzs�bet kir�lyn� uralkod�sa alatt udvari asztrol�-gus �s okkult szak�rt� lett. K�s�bb csatlakozott hozz� Edward Kelly, aki rendelkezett az alki-mist�k csodaszer�vel, a V�r�s Oroszl�n nev� porral, mely az aranycsin�l�s legfontosabb kell�ke volt. Az �ltaluk megid�zett angyalok beavatt�k �ket az enochi�nus m�gia tudom�ny�ba, mely �ltaluk ker�lt felsz�nre �s maradt fent napjainkig.

1717-ben az angliai Stonehenge-n�l �sszegy�ltek a magukat a druid�k lesz�rmazottainak tart� emberek, akik a szabadk�m�vesek ellens�lyoz�sak�nt �jra�lesztett�k a druidizmust.

A XVII. sz�zad v�g�n �lt Saint Germain gr�f, akir�l szinte semmit sem tudunk, sem a sz�let�s�t, sem hal�l�nak �v�t. Annyit tudunk mind�ssze, hogy rendk�v�l gazdag volt, �s �ll�t�sa szerint 2000 �ve �lt ekkoriban. A misztikusokat sokat foglalkoztatja a mai napig szem�lye, mivel felt�te-lezhet�, hogy � val�j�ban Rosenkreutz volt, s�t el�tte is m�r sok n�ven �lt. Saj�t bevall�sa sze-rint birtok�ban volt a V�r�s Oroszl�n, az �r�k �let elix�rje, �gy nem is csod�lkozhatunk ezen a felt�telez�sen.

A m�gia igazi �jj��led�se a XIX. sz�zad k�zep�n kezd�dik, amikor egy franciaorsz�gi papn�-vend�k, Alphonse Louis Constant, ismertebb nev�n Eliphas L�vi Zahed (1810-1875) meg�rta A m�gia t�rt�nete c�m� k�nyv�t. Az �jkori m�gia a k�vetkez� �p�t�elemekb�l t�pl�lkozott:
1. A hermetikus alapelvek, �s a r��p�l� alk�mia
2. A Kabbala, �s az abb�l ered� Tarot
3. A var�zsk�nyvek m�gikus szertart�sai
4. A r�zsakeresztes rend ezoterikus eszm�i
5. Keleti utakon tapasztalt kultuszok, a j�ga, a taoizmus, a zen �s a szufizmus
6. N�pi m�gi�k, a boszork�nys�g tudom�nya
7. A term�szeti n�pek s�m�nizmusa

Eliphas L�vi fel�ll�totta a m�gia h�rom alapt�rv�ny�t, mely a k�vetkez�k�ppen sz�lt:
1. A megfelel�sek t�rv�nye, amely a makro- �s mikrokozmosz struktur�lis azonoss�ga, az �llat�vi jegyek, a bolyg�k �s az emberi testr�szek megfeleltet�se
2. Az akarater� t�rv�nye, amely az emberi akarater� mindent megmozgatni tud� erej�r�l sz�l
3. Az asztr�lis f�ny, az univerz�lis �letenergia t�rv�nye, mely szerint a mindent �that� energia �ll a h�tter�ben a term�szetfeletti jelens�geknek.

1885.-ben megtal�lt�k a r�zsakeresztesek els� �t fokozat�nak �s beavat�sainak le�r�s�t, majd ennek eredm�nyek�nt Londonban megalakult az Arany Hajnal Hermetikus Rend, (Golden Dawn) mely komoly befoly�ssal volt a m�gia k�s�bbi t�rt�net�re. A Rend tagja volt Arthur Edward Waite (1857-1942), aki Pamela Colman Smith m�v�szn�vel megalkotta a modern kor els� Tarot k�r-ty�j�t, a Rider-Waite Tarot-t. M�sik jelent�s tagja Aleister Crowley (1875-1947), aki a Kabbala jelent�s �rtelmez�se ut�n Lady Frieda Harris m�v�szn�vel elk�sz�tette a m�sik jelent�s Tarot csomagot, a Crowley Thoth Tarot-t, �s meg�rta kabbalisztikus �rtelmez�s�t Thoth k�nyve c�m-mel.

N�met f�ld�n Guido von List (1848-1919) volt az �tt�r�je a m�gia renesz�nsz�nak. List a r�na-m�gi�t keltette ism�t �letre A r�n�k titka c�m� k�nyv�vel. Fontos hat�sa volt az �j Templomosok Rendj�nek (Ordo Templi Orientis) is, melynek vezet�je, J�rg Lanz von Liebenfels (1874-1954) sz�ls�s�gesen antiszemita, ugyanakkor a Kabbala m�lys�ges tisztel�je is volt. K�nyv�ben meg-vetette az alapjait az arioz�fi�nak, az �rja faj fels�bbrend�s�g�t taglal� ir�nyzatnak. Kikelet c�m� okkultista foly�irat�nak el�fizet�je volt Hitler is. Az els� vil�gh�bor� ut�n megalakult N�metor-sz�gban a Thule csoport, mely a s�t�nizmust t�zte ki z�szl�j�ra, fekete m�gi�t �s szexu�l m�gi-�t �ztek. Hitler ennek a csoportnak lett tagja. Nemzetiszocialista mozgalm�nak z�szlaja, a v�r�s alapon feh�r k�r, benne fekete horogkereszttel, m�gikus alapon lett kiv�lasztva.

Crowley, aki az �jkori m�gia legjelent�sebb, egyben legvitatottabb alakja, miut�n megv�dolta �t az Ordo Templi Orientis n�metorsz�gi vezet�je azzal, hogy napvil�gra hozta a rend titkos tan�t�-sait, bebizony�totta, hogy nem is ismerhette ezeket a titkokat. Ezut�n Crowley-t kinevezik a rend angliai nagymester�v�. 1925-ben N�metorsz�gban az eg�sz rend nagymester�nek nevezik ki, amivel a rend sok tagja nem �rt egyet, �s ez szakad�shoz vezetett.

A XX. sz�zadi ezot�ria egyik legjelent�sebb alakja Carl Gustav Jung (1875-1961). Foglalkozott a kollekt�v tudattalan tanulm�nyoz�s�val, ek�zben megalkotta az archet�pusok elm�let�t. �rdekl�-d�tt az asztrol�gia ir�nt, majd megismerkedett a gnoszticizmus tud�s�val. Az alk�mi�t Jung el�-sz�r ostobas�gnak tartotta, k�s�bb �lmai hat�s�ra �rdekelni kezdte, m�g v�g�l a t�ma szak�rt�-j�v� v�lt. 1913-ban egy p�ciense �s tan�tv�nya, Antonia (Toni) Wolff a szeret�je lett, �s megis-mertette a keleti filoz�fia rendszer�vel. Megtanult mandal�kat rajzolni, megismerte a taoizmus vil�gn�zet�t, �s a Ji Csing rendszer�t. K�s�bb az indiai kult�ra fel� fordult, �s megismerte a hinduizmust, a j�g�t �s a buddhizmust. �r�saiban n�pszer�s�tette ezeket az ir�nyzatokat, �gy k�nnyebben v�lhatott az addig idegen keleti kult�ra a nyugati m�gia r�sz�v�.

A XX. sz�zad k�zep�n G. B. Gardner megjelentette a Jelenkori boszork�nys�g c�m� k�nyv�t, melynek k�sz�nhet�en megsz�letett egy �si alapokon nyugv� �jfajta boszork�nys�g, a Wicca. Tud�sukat az �si eur�pai vall�s, a boszork�nys�g, a Nagy Istenn� kultusza, a k�z�pkori boszor-k�nyperek jegyz�k�nyveib�l kiolvashat� igazs�g, a nyugati ezot�ria tanai, a ritu�lis m�gia szer-tart�sai �s a n�pi hagyom�nyok alkotj�k.

A XXI. sz�zad elej�n divatt� v�lt az ezoterika, �gy ma m�r szabadon szervezkedhetnek a m�gi�t m�vel�k. Ennek k�sz�nhet�en ism�t vir�gkor�t �lheti a m�gia, mint annak idej�n Atlantiszban�