Rend a k�oszb�l
Az "ellens�g" õsk�pe k�pviselt minden rosszat, minden bajt. Az egyiptomiak ugyanazt a m�dszert, ugyanazokat a sablonokat, st�lusokat �s k�peket haszn�lt�k a ront� m�gi�ban, mint a gy�gy�t�sban vagy a bajelh�r�t�sban. A ront� (vagy fekete) m�gi�ban a legyõzendõ ellens�g nev�t �rt�k Apophisz vagy Sz�th viaszb�l k�sz�tett figur�j�ra, illetve papiruszra rajzolt alakj�ra. �gy hozt�k kapcsolatba a konkr�t ellens�get a mitikus õsk�ppel: a napisten, illetve H�rusz ellens�g�vel. Ugyan�gy azonos�tott�k a gy�gy�t�s sor�n a betegs�geket, j�rv�nyokat, daganatokat, m�rgeket a d�monokkal. Szeml�letes p�ld�ja ennek a felfog�snak egy Deir el-Medin�bõl sz�rmaz� gy�gy�t� var�zspapirusz �br�ja, amelyen a betegs�g megk�t�z�tt ellens�gk�nt jelenik meg, akit egy �monra eml�keztetõ istenalak d�f le d�rd�val. Azt a sablont, amit m�s kult�r�k ink�bb csak a ront� var�zsl�sban haszn�ltak, az egyiptomiak �tvitt�k az �let majd minden ter�let�re. Az "ellens�g megsemmis�t�se" gondolatk�r�nek legfõbb �rtelme pedig Maatnak, azaz a vil�grendnek fenntart�sa, illetve v�delme volt. A megsemmis�tendõ d�monok a k�osz k�pviselõi a f�ld�n. A m�gikus sz�vegekben gyakorta elõfordul� "ellens�g" fogalma az egyiptomi gondolkod�sban a hal�l, a pusztul�s, illetve a teremt�s elõtti (�s ut�ni) k�osz k�pviselõje, megtestes�tõje. Ez�rt legyõz�s�k nem fekete m�gia, hanem a rend �s az �let szolg�lata. Amikor a var�zsl� megsemmis�ti a l�nyeket, akkor a r�tus sor�n a napistennel, illetve H�russzal azonosul, �s ennek megfelelõen a vil�grendet fenntart� erõket haszn�lja saj�t c�ljaira.
K�zdelem �s gy�gy�t�s
Az egyiptomi elbesz�lõ irodalom egyik eml�ke, az �n. "Bentres-szt�l�" egy orvosr�l tesz eml�t�st, aki, �gymond, "elj�tt a beteghez, hogy harcoljon az ellens�ggel". E megjegyz�s igen j�l megvil�g�tja, mirõl is van sz� az �kori Egyiptomban akkor, amikor orvosl�sr�l besz�l�nk. A gy�gy�t�s egyiptomi meghat�roz�sa, megfogalmaz�sa ez a passzus. Gy�gy�tani teh�t k�zdelem egy ellens�ges erõ ellen. A negat�v erõk, a d�monok minden baj �s betegs�g okai, sõt: azok megtestes�tõi. Ennek megfelelõen sz�mos betegs�gfajt�t k�l�nf�le d�monk�nt kezeltek, illetve oszt�lyoztak. Az egyik leideni papiruszban gyakorta szereplõ szemen �s ahu d�monok v�lhetõleg k�t, m�ig ismeretlen j�rv�nyos betegs�gfajt�t jelen�tettek meg. Mivel ezen nyavaly�k nem õshonos egyiptomi k�rok voltak, hanem a K�zel-Keletrõl ker�ltek be Egyiptomba, ez�rt az egyik gy�gy�t�s�ra vonatkoz� m�gikus sz�vegek k�zel-keleti istens�geket is seg�ts�g�l h�vnak az "ellens�g legyõz�s�re".
Ugyancsak titokzatos betegs�get k�pvisel a Chester-Beatty-papiruszon szereplõ neszit d�moncsoport. A papirusz sz�vege szerint a betegen gyakorolj�k "szok�saikat", �s annak "karj�t eszik". Minden bizonnyal valamif�le sorvad�sr�l vagy gyullad�sr�l lehetett sz�. �m nem csup�n a d�monok, vagyis a hagyom�nyosan "s�t�t erõk" k�pviselõi lehettek az ellenfelek. Az egyiptomiak megk�zd�ttek az istenekkel is. A Chester-Beatty-papiruszr�l ismer�nk olyan betegs�geket, amelyeket istenek k�ldtek az emberekre. Az irat az adott k�rt az adott istens�g "hal�la"-k�nt nevezi meg, mely kifejez�st az adott isten �ltal k�ld�tt hal�l �rtelm�ben kell felfogni. K�t istennõ p�ld�ul "�ltal�nos felelõse" volt k�t igen gyakori bajnak. Az egyik a harcias, oroszl�nfejû Szahmat, aki a j�rv�nyok - fõk�nt a pestis - terjed�s�nek volt isteni okoz�ja, a m�sik Szelket, a "skorpi�k �rnõje", a skorpi�mar�sok�rt s ezen kereszt�l �tt�telesen a m�rgez�sek�rt felel. Szelket kapcs�n megjelenik a j�l ismert homeop�ti�s m�gia, a "hasonl�t a hasonl�val gy�gy�tani" elve: az egyik var�zssz�vegben a var�zsl�-orvos agyagb�l form�l egy skorpi�t - ellens�lyozand� a val�dit, kinek cs�p�s�tõl tartani kell. Egy�bk�nt ez az elv m�r maga az istennõ, a "skorpi�k �rnõje" szem�ly�ben is megjelenik, akinek nev�t gyakorta �rt�k skorpi�t �br�zol� hieroglif�val.
Szak�rtelem �s m�gia
Az egyiptomiaknak remek seb�szeik voltak, meglepõen pontos anat�miai ismeretekkel b�rtak, �s igen nagy volt a j�rtass�guk a gy�gyn�v�nyhaszn�lat ter�n. Gyakorolt�k a koponyal�kel�ssel j�r� agymût�tet, ismert�k az art�ri�kat �s az emberi test eg�sz fel�p�t�s�t. Pontosan diagnosztiz�lt�k �s prognosztiz�lt�k a k�l�nf�le daganatos megbeteged�seket, b�lb�ntalmakat �s a j�rv�nyokat. M�r a Kr. e. harmadik �vezredben megkezdõd�tt a k�l�nf�le betegs�gek kezel�s�re t�rt�nõ szakosod�s, vagyis a specialist�k kik�pz�se, akik nem csup�n m�gikus szertart�sok �s r�olvas�sok seg�ts�g�vel gy�gy�tottak, hanem olyan m�dokon is, amiket k�sõbb �jra felfedezett mag�nak az eur�pai ember, s amelyikbõl a modern orvostudom�ny is kifejlõd�tt. A m�gia egyfajta szellemi alapot, illetve keretet adott a gyakorlati orvosl�snak. J� p�ld�ja ennek az �egyiptomi orvosl�snak az �jbirodalom idej�bõl sz�rmaz� legjelentõsebb eml�ke, az Ebers-papirusz.
Az ebben foglaltak fõk�nt a gyakorlati orvosl�s ter�let�re korl�toz�dnak, a benne le�rt konkr�t praktik�kban pedig viszonylag kev�s a m�gikus elem. Az orvosi sz�vegeket m�gis m�gikus r�olvas�sok vezetik be, m�ghozz� nem is ak�rmilyenek. Rendk�v�l k�ltõi, mitol�giai utal�sokkal teleszõtt inkant�ci�k elõzik meg a k�l�nf�le bajokra (szemb�ntalmakra, b�lprobl�m�kra, �z�leti betegs�gekre stb.) alkalmazott orvoss�gok �s gy�gy�t� m�dszerek sz�raz, receptszerû le�r�sait. Ilyen bevezetõ var�zssz�veg p�ld�ul az, amelyet akkor kell mondani, amikor a gy�gy�r a beteg test�vel �rintkezik. A mond�s kinyilv�n�tja a gy�gy�t�s mitikus-isteni eredet�t, amely a praxis erk�lcsi �s szellemi hitel�t adja: "Kil�ptem H�liopoliszb�l, a palota nagyjaival, a m�gikus v�delem uraival, az �r�kl�t fejedelmeivel. Kil�ptem Szaiszb�l, az istenany�kkal, kik oltalmukba vettek engem.
A Mindens�g Ura �ltal megalkotott var�zsig�k vannak n�lam, hogy elûzzem b�rmely istentõl vagy istennõtõl, f�rfi vagy nõi halott�l eredõ bajokat, melyek a fejben, a nyakban, a v�llakban, a h�sban, a tagokban vannak, hogy megb�ntessem a V�dl�t, azok fõn�k�t, kik bajt, gyenges�get juttattak tagjaimba, h�somba." A sz�vegben az orvos mag�t Isten akarata beteljes�tõj�nek nevezi: "�n R�hez tartozom, aki �gy sz�lt: �n vagyok, ki megv�di a beteget ellens�geitõl. Az õ vezetõje Thot isten, akitõl az �r�s �rtelme sz�rmazik. Õ �rja a gy�gy�t� k�nyveket, tõle sz�rmazik tud�sainak, orvosainak �rtelme, hogy meggy�gy�ts�k azt, akit az Isten �letben akar tartani Thot �ltal. �n vagyok az, akitõl az Isten azt k�v�nja, hogy �letben tartsa ezt a beteget." Tal�n a legszebb egyiptomi eml�ke ez az orvosi hivat�s kinyilv�n�t�s�nak.
K�l�n �rdekess�g, hogy a fenti sz�veg a betegs�get okoz� d�monok fõn�k�t �gy nevezi: "V�dl�". Vagyis pontosan ugyan�gy, ahogy sok-sok �vsz�zaddal k�sõbb a kereszt�nyek is nevezt�k a S�t�nt.