Azon ma m�r senki nem csod�lkozik, hogy az idõj�r�s hat�s�ra megv�ltoznak lelki mûk�d�seink, hangulatunk �s fizikai �llapotunk. E jelens�ggel a pszichol�gia k�l�n �ga foglalkozik. Jogoss�g�t senki nem k�rdõjelezi meg. Az idõj�r�s v�ltoz�saira nincs k�l�n �rz�kszerv�nk, m�gis egyesek napokkal elõbb "meg�rzik", ha hideg- vagy melegfront k�zeleg.

Vajon val�ban l�tezik egy �rz�kszerveken k�v�li �szlel�s, egy "lelki szem"? A mûv�szek hisznek abban, hogy ilyen van. M�r Goethe is besz�l a "szellemi szemrõl", ami a "test szem�nek" l�t�s�t t�k�letes�ti. Hogy is mondja Antoine de Saint-Exup�ry a Kis hercegben? "Az ember csak a sz�v�vel l�t j�l. A l�nyeges a szemnek l�thatatlan".

De mit mond a tudom�ny, a pszichol�gia? N�h�ny - e t�m�hoz is k�thetõ - megfigyel�sen �s k�s�rleten k�v�l szinte semmit. A gyermekl�lektani kutat�sok bizony�tott�k, hogy az anya �s csecsemõ k�z�tt l�tezik egy "rejtett" kapcsolat. Az �let kezdeti szakasz�ban, amikor a gyermek m�g k�ptelen meg�rteni az anyai sz�t, l�tezik egyfajta k�zl�s mindk�t ir�nyba. Az anya nyugtalans�g�t a gyermek meg�rzi, m�g akkor is, ha nem k�zvetlen k�zel�ben, hanem a harmadik szob�ban van. No, de hova tûnik ez az �rz�kenys�g k�sõbb, a gyermek fejlõd�s�vel? Azt felt�telezik, hogy a besz�d, a metakommunik�ci� elsaj�t�t�s�val ez a k�pess�g visszafejlõdik, a haszn�lat hi�ny�ban elsorvad. Felt�telezik azt is, hogy az emberis�g fejlõd�s�nek egy adott szakasz�ban megvolt, �s kitûnõen mûk�d�tt egy belsõ, �szt�n�s �rz�kel�s. A term�szeti n�pekn�l, ahol a gondolkod�snak nincs olyan sz�les ismereti alapja, ma is t�g tere van az �szt�n�s megismer�snek. N�luk ezt az �rz�keken k�v�li �szlel�st m�g nem szor�totta h�tt�rbe a r�ci�, a mindent �sszel, logik�val, tud�ssal val� megismer�s. Viszont n�lunk a mindent ural� �sszerûs�g �s tudom�nyoss�g elfojtotta ezt a saj�tos �rz�kenys�get. Mindez visszaker�lt a szem�lyis�g �szt�nszf�r�j�ba, s onnan csak akkor tud kit�rni, ha siker�l kij�tszania a tudat �s a tudattalan hat�r�n õrk�dõ gondolkod�s �bers�g�t. Ma mindent az �sszel, a r�ci�val, a tudom�ny �tj�n akarunk megismerni. A l�lek m�ly�rõl felt�rõ k�peket, �rz�seket elhessegetj�k, visszafojtjuk, holott lehets�ges, hogy �ppen ezek seg�ten�nek minket �nn�n l�t�nk �s embert�rsaink jobb megismer�s�hez.

A k�s�rleti vizsg�latok csak megsokszorozt�k a k�rdõjeleket. A m�lt sz�zad hatvanas �veiben az egyik cseh kutat� laborat�rium�ban le�ltetett egym�st�l n�h�ny m�terre k�t k�s�rleti szem�lyt. Hogy k�z�tt�k semminemû kommunik�ci� ne legyen, egym�snak h�ttal �ltek. Mindkettõ kez�nek ereiben m�rt�k a v�rnyom�st �s annak ingadoz�sait.

Tudott dolog, hogy ha intenz�v szellemi munk�t v�gez az ember, a test v�rell�t�sa cs�kken, �m ugyanakkor megnõ az agyi erek v�rbõs�ge. A cseh kutat� azt tapasztalta, hogy ha az egyik k�s�rleti szem�ly gondolatban sz�mtani mûveleteket v�gzett, kez�nek v�rell�t�sa cs�kkent. �m ugyanez k�vetkezett be a m�sik, neki h�ttal �lõ �s semmif�le munk�t nem v�gzõ szem�lyn�l. Mindez arra a jogos k�vetkeztet�sre vezette a kutat�t, hogy az egyik szem�ly szervezet�nek v�ltoz�sai tov�bb�t�dnak �s a m�sik szem�ly szervezet�ben is fell�phetnek. De ennek mik�ntj�re nem tal�ltak magyar�zatot. Pillanatnyilag �gy gondolj�k, nem egy �rz�keken k�v�li �rz�kel�shez k�thetõk a telep�ti�s jelens�gek, hanem az emberben �rz�kel�si rendszerek mûk�dnek, ezek teszik lehetõv�, hogy l�trej�jj�n a kapcsolat az "ad�" �s a "vevõ" k�z�tt.