Az indi�n s�m�nizmus egyike a legõsibb utaknak. Napk�zpont�, a Nap mint a term�szetben a legfõbb energiaforma nyilv�nult meg benne.
Az indi�nok vil�gk�p�ben fontos szerepe volt a n�gy �gt�jnak. Ehhez j�rult m�g a zenit �s a nad�r, �gy lett a hat is szent sz�m. A vil�got a legt�bb indi�n t�rzs elk�pzel�se szerint vil�gfa, vagy c�l�p tartja.
Az �szak-amerikai indi�nok hittek a kettõs, illetve a t�bbes l�lek l�tez�s�ben. A vad�llatok csontj�t, a halak sz�lk�it gondosan megõrizt�k, mert ebbõl az �llatok k�pesek �j �letre kelni.
H�rhedt indi�n szok�s volt a skalpol�s, ami abb�l a n�zetbõl fakadt, hogy az ember fej�ben m�gikus erõk �sszpontosulnak, s aki a fejet megszerzi, az e m�gikus erõk birtok�ba ker�l.
S�m�nok: az inform�ci�kat a t�rzs j�võj�rõl k�zvetlen�l a szellemektõl kapt�k, akik l�that� form�ban jelentek meg.
A f�kusz maga a s�m�n, aki �rz�keit peyotl-lal, vagy egy�b narkotikumokkal erõs�tette fel. A peyotl-ban nagyon erõs Nap-hat�s �rv�nyes�l, erõs hallucinog�n anyag, ez�rt a s�m�nok fizikailag nagyon hamar "ki�gtek" tõle.
A s�m�n feladata teh�t a szellemek l�that�v� t�tele �s a gy�gy�t�s. A betegs�get valamely tabu megs�rt�se, az õs�k bûne, vagy ront�s okozhatta. A s�m�n vagy var�zsszerei �s szellemei seg�ts�g�vel igyekezett legyõzni a betegs�get, vagy a beteg elt�vedt lelk�t vezette vissza v�dõszellemei seg�ts�g�vel a beteghez. Ezen k�v�l j�sl�ssal is foglalkoztak a s�m�nok, �s �gyeltek a r�tusok, szertart�sok pontos betart�s�ra.
Minden indi�nnak k�telezõ volt ismernie �s haszn�lnia a "m�gi�t". Nap mint nap kommunik�ltak a szellemekkel, de l�tni csak a s�m�n l�tta õket, �s azok, akik k�zben vele voltak.
Volt k�l�n f�rfi �s asszonyi "m�gia".
A s�m�nokn�l gyakori volt a ritu�lis nõi ruha �lt�se.
A fõbb m�gikus eszk�z�k:
Tolld�sz: A Nap szimb�luma. Min�l t�bb tollb�l �llt, ann�l magasabb rang� volt a viselõje, ann�l magasabb volt a tud�sa, ann�l t�bb energi�t tudott megmozgatni.
Orvoss�gos zacsk�: Amikor egy gyermek megsz�letett, az elsõ dolog, ami tõle sz�rmazott (pl. haj, stb.), beleker�lt egy bõrtasakba. K�sõbb m�g tehetett bele pl. �rdekes kavicsot, tollat, ny�ll�bat, stb. T�rzsektõl f�ggõ �letkorban a gyereknek ki kell mennie a vadonba, ahol h�rom napig nem ehet, nem ihat. K�zben v�zi�t l�t, melyben felveszi a tudatos kapcsolatot totemj�vel.
Pipa: szent, a foly�b�l vett agyag volt az alapja, amit a s�m�n ritu�lisan �getett ki. A pip�t tollakkal d�sz�tett�k, sz�r�t f�b�l faragt�k. Sz�vtak benne:
- peyotl-t, ez a s�m�nok kiv�lts�ga volt, valamint volt egy peyotl k�vetõ szekta
- h�rsfak�rget, b�d�t�, k�b�t� hat�s�, ezt tett�k a b�kepip�ba
- �sszet�rt n�dsz�rat
- �s �ltal�ban mindent, ami megtetszett.
Felnõtt n�v: Az indi�nok csak akkor kaphatt�k meg felnõtt nev�ket, ha elk�vett�k �let�k elsõ hõstett�t. Azut�n legt�bbsz�r arr�l nevezt�k el. Egyes esetekben ak�r m�r a pr�ba elõtt is megkaphatt�k, ha valami olyat tettek, de att�l m�g nem v�ltak a t�rzs teljes k�rû tagj�v�.

Totem: Mindenk�ppen valamilyen �llat. Mindenkinek m�s-m�s �llat lehet a totemje, t�rzstõl f�ggetlen�l. A totem�llat transzba vezeti õket, mutat egy olyan t�rgyat, amelyet meg kell szerezni�k �s bele kell tenni�k az orvoss�gos zacsk�ba. Ha nem volt v�zi�ja, vagy ha nem tal�lta meg azt a t�rgyat, az illetõt nem tekintett�k a t�rzs teljes k�rû tagj�nak. A t�rgyat a s�m�nnak tartoztak bemutatni, õ ellenõrizte a szellemek seg�ts�g�vel, hogy a pr�ba val�ban teljes�lt-e.
A totem�llat megtal�l�s�nak �tja: Elõsz�r s�t�t van, majd megjelenik benne egy vil�g�t� pont. K�zelebbrõl �rve l�tszik, hogy ez egy tûz f�nye. A tûz mell� �rve az ember le�l �s a tûzre koncentr�l, mell� dobol �s �nekel, h�vja a totem�llatot, melyet elõtte m�r legal�bb egyszer l�ttak (�lomban, dobol�skor, stb.) A totem�llat a tûzbõl l�p ki. A totem�llatok �ltal�ban nagyon "hi�k": az embernek valahogyan jeleznie kell, hogy mi a saj�t totemje (�llat f�llel, foggal, h�mz�ssel, pr�mmel, stb.) K�sõbb az emberhez �ltal�ban t�rsulni kezdenek olyan von�sok, mint amilyenek a totem�llata jellemzõ tulajdons�gai.
A s�m�nisztikus var�zsl�s: mindig tûz mellõl indul ki. H�rom f�kusza van:
- tûz
- dob
- �nekl�s (�sszek�ti az elõzõ kettõt)
A tûz a gondolat, a dobol�s az �rzelmek, az �nek az eg�szet �tfog� fizikai s�k. A t�ncot a transz "induk�lta" ("m�gikus mell�kterm�k"). Mozdulatait a szellemek adt�k A t�ncnak megvolt a saj�t ritmusa �s koreogr�fi�ja, de a szellemek k�t�tt�k �ssze az egyes elemeket. Min�l t�bben t�ncoltak, ann�l erõsebb volt a var�zslat. A s�m�n transza �ltal�ban olyan erõs volt, hogy mag�val ragadta az eg�sz t�rzset. Ilyenkor gyakran t�rt�ntek csod�latos gy�gyul�sok.
T�ncok: Az �v v�ltoz�saival, a gazdas�gi �lettel �s az emberi �let nagy fordul�ival, fõk�nt a felnõtt� avat�ssal �lltak kapcsolatban. A f�ldmûvelõ indi�nok kultusz�nak k�zpontj�ban a kukoricat�ncok �lltak. A vad�szt�rzsek t�ncai gyakran a vad�llat elõvar�zsl�s�t c�lozt�k. Ezek a dr�mai t�ncok lehettek t�rzsiek, vagy pedig korcsoportok, titkos sz�vets�gek, s�m�nok rendezt�k õket. Az �vkezdõ ritu�lis t�ncok n�ha a vil�g teremt�s�t �s meg�jul�s�t jelen�tett�k meg. Gyakran k�l�n szertart�si �p�leteket is emeltek, melyekben ezeket a t�ncokat elõadt�k.
Fontosabb m�gikus t�ncok:

Napt�nc: az indi�nok tisztelt�k a f�jdalmat, ez�rt h�vt�k azt. A felnõtt� v�l�skor az ifjakat egy egyenes r�dhoz erõs�tett�k bõrsz�jakkal. A sz�j m�sik v�g�n hegyes rudacska vagy saskarom volt, amit a mellizmukba d�ftek. N�gy napig kellett t�ncolniuk, ek�zben csak vizet kaphattak. K�zben l�tom�saik, v�zi�ik voltak. A 4. napon kit�pt�k magukat, �gy estek �t a felnõtt� v�l�s pr�b�j�n.
Szellemt�nc: megpr�b�lt�k a kereszt�nys�get �tv�zni az indi�n vall�ssal. Pl. bibliai sz�veg szerint t�ncoltak, J�zust l�ttak peyotl transzban, stb.
Nagy Szellemt�nc: amikor az indi�nok l�tt�k, hogy nem tudnak egy�tt �lni a feh�r emberekkel, akkor elt�ncolt�k a Nagy Szellemt�ncot. Rengeteg t�rzs csatlakozott hozz�. C�lja: �gy �rezt�k, hogy a szellemek elhagyt�k õket, ez�rt a seg�ts�g�ket akart�k visszakapni, hogy b�k�ben tudjanak egy�tt �lni a feh�rekkel. Az elsõ Nagy Szellemt�nc 1870-ben volt. A szellemt�ncosok egyik fõ vezetõje egy feh�rek k�zt nevelkedett indi�n, Wowoka (Jack Wilson) volt. A szellemt�nc mozgalom v�res felkel�sbe torkollott.
Az indi�n s�m�nizmus hagyom�nyaib�l nagyon sok minden veszett el. A megõrzõi �gy tervezik, hogy 15 �ven bel�l, egy megadott idõpontban minden indi�n elkezdi j�rni a Nagy Szellemt�ncot. Akkor visszat�rnek a b�l�nyek a f�ldre, az indi�nok is visszat�rnek haz�jukba, �s onnant�l kezdve nem lesz t�bb� feh�r ember Amerik�ban.