A materialist�k sokszor hivatkoznak a tudom�nyra, ami csak egy �jabb megk�zel�t�se a vil�gnak, �s meglehet�sen fiatalnak mondhat�, rengeteg k�rd�sre keresi m�g a v�laszt, amire az �si vil�gk�pek m�r adtak k�l�nb�z�eket, persze nem szeretn�m azt mondani, hogy b�rmelyik is jobb lenne a m�sikn�l: csup�n m�s. A materializmus szerint az anyag l�tezik, �s m�s semmi. Ez bizonyos szempontb�l igaz, �ppen ez�rt �rdemes innen kiindulni. Ami anyagilag l�tezik az: az �gitestek k�l�n-k�l�n �s naprendszerk�nt is, valamint az emberek, mint emberis�g, �s mint egy�nis�gek. A modern tudom�ny k�t nagy ir�nyzata az, ami az asztrol�gia m�k�d�s�nek bizony�t�s�n�l �rdekes: a csillag�szat �s az orvosl�s. A csillag�szok szerint a k�l�nb�z� �gitestek rendelkeznek gravit�ci�s �s elektrom�gneses mez�vel, amivel hatnak r�nk. A legk�zelebbi �gitest a F�ldh�z a Hold, aminek hat�s�t nap mint nap tapasztalj�k a tengerparton �l�k az �rap�ly jelens�gen kereszt�l, de ne feledkezz�nk meg arr�l sem, hogy az emberi testben lev� v�zre ugyan�gy hat, ami pedig kihat a fiziol�giai folyamatokra is. Statisztikai adatok szerint telihold idej�n az emberek �rz�kenyebben reag�lnak, �s az �rap�ly jelens�g is er�teljesebb, ami utal arra, hogy a Hold kihat a tudatunkra. A m�sik jelent�s �gitest a F�ld szempontj�b�l a Nap, ami k�r�l kering minden bolyg�. A Nap puszt�n azzal is hat a F�ldre, hogy f�nyt sug�roz. K�l�nb�z� vizsg�latokat v�geztek m�r tud�sok azzal kapcsolatban, hogy mik�pp hat a s�t�ts�g az emberekre, �s a f�nymegvon�s igen sok embern�l okozott depresszi�s t�neteket, ami igencsak elterjedt a skandin�v orsz�gokban. Ez egy �jabb t�ny annak al�t�maszt�s�ra, hogy a Nap hat az emberi tudatra. Mint feljebb eml�tettem, a csillag�szok szerint minden bolyg� rendelkezik elektrom�gneses mez�vel �s gravit�ci�s er�t�rrel, amelyen kereszt�l hatnak egym�sra. Ugyan nem rendelkez�nk megfelel�en �rz�keny m�szerrel ma m�g, hogy ezt m�rj�k, de ezt a hat�st elk�nyvelhetj�k, mint t�nyt. Ugyanakkor, az orvostudom�ny jelenleg nem el�g fejlett ahhoz, hogy az agy �rz�kenys�g�t be tudja hat�rolni, de azt m�r ma is elfogadott orvosi v�lem�ny, hogy az agy egy nagyon �rz�keny eszk�z, ez�rt b�tran felt�telezhetj�k, hogy van annyira �rz�keny, hogy a t�voli bolyg�k elektrom�gneses sug�rz�sa hasson r�, �s azon kereszt�l hat�ssal legyen az emberre is. �ltal�nos ellen�rv lehet a fenti �ll�t�s ellen, hogy az a hat�s nagyon minim�lis, de a gondolatmenet sarkalatos pontja az, hogy kifejtenek-e hat�st a bolyg�k egym�sra, vagy sem. Az ellen�rvet c�folni l�tszik az a t�ny, hogy a bolyg�mozg�sok sz�m�t�s�n�l a csillag�szok figyelembe veszik a t�bbi bolyg� gravit�ci�s hat�s�t, ami valljuk be, nem lehet t�l kicsi, meg akkor sem, ha egy F�ld t�meg� �gitestr�l besz�l�nk, nem is besz�lve a nagybolyg�kr�l. A bolyg�k elektrom�gneses sug�rz�s�nak anal�gi�j�t megtal�lhatjuk az asztrol�gi�ban a f�nysz�gek vizsg�lat�n�l. Manaps�g m�r k�z�piskol�ban tan�tj�k a hull�mok terjed�s�nek fizik�j�t, �s azt, hogy mik�ppen hat egym�sra k�t hull�m, ha tal�lkozik: van, ahol er�s�tik egym�st, van, ahol gyeng�tik. A k�l�nb�z� bolyg�k f�nysz�geit vizsg�lva asztrol�giai szempontb�l ugyanezt figyelhetj�k meg, term�szetesen itt m�r figyelembe kell venni az asztrol�gia �ltal a bolyg�knak tulajdon�tott jellemz�ket is. Ez a n�h�ny t�ny tudom�nyos alapokon igazolja az asztrol�gia azon megk�zel�t�s�t, hogy a bolyg�k hatnak az emberre, �s ezek ismeret�ben k�vetkeztet�seket vonhatunk le, hiszen csak a megfelel� t�rv�nyszer�s�geket kell ismern�nk hozz�. Term�szetesen, ez az �r�s nem tudom�nyos bizony�t�s, egyszer�en csak azok sz�m�ra gondolat�breszt�, akik hajlamosak elutas�tani az ezoterikus vagy a materialista megk�zel�t�s�t a vil�gnak.