Neh�z dolgunk van, ha ebbõl akarjuk kih�mozni a szer sz� eredeti jelent�s�t, amit egy sz�ban megragadni m�r csak az�rt is lehetetlen, mert arra t�rt�netesen �pp a szert tal�lt�k ki. De sejthetõ, hogy kapcsolata kell legyen azzal, hogy egy�tt, �ssze, �s �sszetevõ, m�d �s rend, m�rt�k �s sor, mert az elm�lt sz�zadokban olyan jelent�s �sszef�gg�sekben fordult elõ, mint megfelelõ m�d, (idõbeli) sor, elrendez�s, m�rt�ktart�s, rendtart�s, teremt�s, megõrz�s, sz�vets�g �s k�z�ss�g. ”(10.) A szer jelent�s�t teh�t mindezekbõl egy�tt kell keresn�nk, de kell m�g valami t�bb is. Mert a szer minden bizonnyal nagyon õsi sz�, mint ahogy az a tett, amit jelent, nagyon õsi tette az embernek.

A szertart�s mindig kiemelked�s a h�tk�znapokb�l, visszakapcsol�d�s az egys�ghez �s a teremt�shez. Ahol egys�gre t�rekednek, ott gyakran szertart�s t�rt�nik - �s ahol szertart�s t�rt�nik, ott megjelenik az egys�g. Az egys�g a vil�ggal, a kapcsolat azzal, ami t�lmutat az emberen, az egyszeri emberi l�tez�sen. A szertart�s l�nyege az �lm�ny, az �tl�nyeg�l�s, a meghalad�s, a tudatoss�g, a k�lsõ �s belsõ elõk�sz�letek, esetleg pr�bat�telek, az idõ megszentel�se �s az �let megszentel�se - amikor az idõ puszta mennyis�gbõl egycsap�sra minõs�gg� v�ltozik �t.

A hagyom�nyos k�z�ss�gek �let�ben nagyon fontos szerepe van az egy�tt meg�lt �nnepeknek. Az �nnepek seg�tenek struktur�lni az idõt, hiszen az “�nnep a k�znapok sor�b�l kiemelkedõ, kit�ntetett idõtartam, “szent” “vid�m idõ”, esem�ny, mely �ltal�ban szertart�sos... egy�ttl�te kisebb (pl. csal�d) vagy nagyobb (pl. t�rzs, falu, �llam) embercsoportnak”.(11.) Az �nnep teh�t periodikusan ism�tlõdõ alkalom, amelynek sor�n meg lehet jelen�teni �s �t lehet �lni a k�z�ss�g legfontosabb �rt�keit, az �sszetartoz�st, a meg�jul�st, tov�bb� az erõvel tel�tõd�st �s felszabadul�st, mint szellemi c�lt.

Az �nnep esem�nyeit akkor tekinthetj�k szertart�snak, r�tusnak, ha azok szimbolikus tettek. Eg�szen pontosan: att�l lesznek az �nnep tettei szertart�sok, mert szimb�lumokra �p�lnek. A r�tus szimbolikus jelk�prendszer alapj�n v�gzett cselekm�nysorozat. A szimb�lumok az egys�gben l�t�s �s egy magasabb megismer�s lehetõs�g�t hordozz�k, �gy az �nnep az idõben legmegfelelõbb t�rsas alkalom a tudattalannal val� szembes�l�sre, az integr�l�d�sra, v�gsõ soron az egys�g megval�s�t�s�ra, az �sszhang megteremt�s�re az egyes ember tudat�ban �s a k�z�ss�gi tudatban.

A mai kor ember�nek �nnepeibõl hi�nyoznak a szertart�sok. A modern ember ha nem is tudja, de sejti ezt �s tudattalanul szenved a hi�ny�t�l. Hi�nyzik �let�bõl az egys�g meg�l�s�nek lehetõs�ge t�rsas alkalmak sor�n, �rzi, mintegy eredendõ bûnk�nt a hasad�st �nmaga �s a vil�g k�z�tt. Az “�den”, ahonnan kiûzetett az ember, az “elveszett paradicsom” megtapasztal�sa szertart�sokkal, r�tusokkal lehets�ges. “Hagyom�nyos r�tusnak tartjuk azokat a szok�sokat, melyekn�l nincs hasad�s a jelen vagyis a tartalom (ahogyan �t�lik) �s a m�lt, vagyis a hagyom�nyos forma (ahogyan �lik a szertart�st) k�z�tt. Ahol egybeesik tartalom �s forma, teh�t �t�lik �s �rtik azt, amit �lnek, cselekednek, ott besz�l�nk r�tusr�l.”(12.)

Meggyõzõd�sem, hogy ez a hasad�s a szertart�sokkal megszûntethetõ �s hogy a szertart�sok ma is fontos r�szei, esem�nyei lehetn�nek az ember �let�nek. Ahhoz azonban, hogy ez megt�rt�njen, �jra kell �rtelmezni a hagyom�nyos �nnepeket, mert azok m�r nem �lhetõek �gy, mint r�gen. Vissza kell adni eredeti �rtelm�ket, amelyek egyetemes �zenetet hordoznak �s erre kell fel�p�teni egy olyan rendszert, amely minden kor ember�nek seg�thet a harm�nia megteremt�s�ben.

A hagyom�nyos �nnepek k�z�tt k�tf�le �nnep l�tezik: az �gynevezett �tmeneti r�tushoz �s az �vk�rh�z kapcsol�d�. Az �tmeneti r�tusokhoz hasonl�an, amelyeket �let�ben csak egyszer �l �t fõszereplõk�nt az ember, az �vk�r szertart�sai is - mint r�szben az eg�sz - az �let folyamat�t seg�tik v�gigvez�relni. Ezek a szertart�sok keretet adnak a mindennapoknak, biztons�got a l�tez�snek, bele�gyaz�d�st a teremtett vil�g eg�sz�be.