K�pzeld magad el� egy nagy k�rh�z mûtõj�t. Egy ember haldoklik. Mialatt az orvosok k�ts�gbeesetten pr�b�lj�k megmenteni, õ ezt �rz�keli �s gondolja:

„Haldoklom. Hallom, amint az orvos halottnak nyilv�n�t engem. Ahogy a mûtõasztalon fekszem, egy hangos, erõs z�g�s hangzik a fejemben. K�zben �rzem, hogy nagyon gyorsan haladok egy hossz�, s�t�t folyos�n �t. Hirtelen a fizikai testemen k�v�l tal�lom magam. K�lsõ szeml�lõk�nt figyelem az orvos elkeseredett erõfesz�t�seit, hogy holttestemet �jra�lessze."

„Hamarosan egy 'f�nyl�nnyel' tal�lkozom, egy szeretõ, melegs�get �raszt� l�lekkel, aki egy pillanat alatt lepergeti elõttem �letemet �s seg�t �rt�kelni m�ltbeli cselekedeteimet."

„V�g�l megtudom, hogy vissza kell t�rnem a testembe. Ellen�llok, mivel t�lvil�gi �lm�nyeim meglehetõsen kellemesek. Azonban valahogy m�gis �jra eggy� v�lok fizikai testemmel �s tov�bb �lek."{2}

Ezt az �sszegzett besz�mol�t a hal�lk�zeli �lm�nyrõl Dr. Raymond Moody �let az �let ut�n (Life After Life) c�mû bestseller k�nyv�bõl vettem, amelyben a szerzõ ezeket az �lm�nyeket a sz�les nyilv�noss�g el� t�rja. Az elmondott esem�nyek gyakran tartalmaznak testen k�v�li �lm�nyeket.

Amikor k�nyvet �rtam errõl a t�m�r�l, olyan emberekkel k�sz�tettem interj�t, akik lenyûg�zõ t�rt�neteket mondtak el. Egy kansasi nõnek komplik�ci�i t�madtak egy nagy mût�t ut�n. �gy �rezte, hogy elhagyja a test�t, sz�rnyal a vil�gûr�n kereszt�l �s mennyei hangokat hall, majd visszat�r test�be. Egy arizonai f�rfi, aki �t h�napig volt k�m�s �llapotban egy motorbaleset ut�n, azt mondta, hogy l�tta elhunyt apj�t, aki besz�lt hozz�.

Sharon Stone sz�n�sznõ besz�molt arr�l, amikor egy hajsz�lon m�lt, hogy meg nem halt. Egy koponyaalapi art�ri�b�l eredõ v�rz�ssel ker�lt k�rh�zba. „�gy gondolom, hogy val�ban meghaltam," mondja. „Egy hatalmas kavarg� feh�r f�nyrõl"besz�l, �s azt mondja „valahogyan -- felemelkedtem - mintegy felsz�lltam …ebbe a ragyog�an f�nylõ … feh�r f�nybe. Azt�n l�tni kezdtem, �s �szrevettem, hogy n�h�ny bar�tom j�n oda hozz�m …. olyan emberek, akik nagyon kedvesek voltak nekem. Ez nagyon-nagyon gyorsan t�rt�nt, azt�n hirtelen visszaj�ttem. A testemben voltam, a szob�ban." Stone azt mondja, hogy az �lm�ny „m�lyen �rintette", �s hogy õ m�r „soha nem lesz az, aki addig volt."{3}

Mit jelentenek ezek a hal�lk�zeli �lm�nyek? Hogyan magyar�zzuk õket? Ez a cikk a k�rd�st a Biblia alapj�n k�zel�ti meg.

A hal�lk�zeli �lm�nyek �rtelmez�se

Milyen lehets�ges magyar�zatok vannak a hal�lk�zeli �lm�nyekre? Emberek sz�zai �ll�tj�k, hogy meghaltak, �s az�rt �lnek, hogy errõl besz�ljenek. Az õ hal�lk�zeli �s testen k�v�li �lm�nyeik hitelesen mutatj�k be a t�lvil�got? Esetleg traum�s esetek okozta hallucin�ci�k lenn�nek? Vagy valami m�s?

N�h�ny p�cienst klinikailag halottnak nyilv�n�tottak, �s k�sõbb �jra�lesztettek. M�sok hajsz�l h�j�n meghaltak, de nem igaz�n gondolt�k õket halottnak (mint p�ld�ul az aut�balesetek t�l�lõit). Megint m�sok val�ban meghaltak -- v�glegesen - azonban m�g elmondt�k, hogy mit l�ttak a hal�luk elõtt.

Annak meghat�roz�sa, hogy mi tekintendõ a hal�l be�llt�nak, erõsen vitatott k�rd�s. R�gen az orvosok csup�n a sz�vdobog�s �s a l�gz�s megszûn�s�re hagyatkoztak. �jabban az EEG-t, vagy agyhull�m vizsg�latot haszn�lj�k. B�rmit is tekint�nk a hal�l be�llt�nak, a legt�bben biztosan egyet�rten�nk abban, hogy ezek az emberek sokkal k�zelebb ker�ltek a hal�lhoz, mint a ma �lõk t�bbs�ge.

A testen k�v�li �lm�nyekre sz�mos lehets�ges magyar�zat �ll rendelkez�sre. A k�l�nf�le magyar�zatok elt�rõ szitu�ci�kra vonatkoznak.

Az �lettani magyar�zatok szerint a testen k�v�li �lm�nyek n�melyik�t a test "fizikai" �llapota okozhatta. A cerebr�lis anoxia (az agy oxig�nhi�nyos �llapota) p�ld�ul akkor l�p fel, amikor a sz�v meg�ll. Az agy �lhet m�g egy r�vid ideig (�ltal�ban n�h�ny percig) an�lk�l, hogy a v�rbõl oxig�nt kapna. Az oxig�nhi�ny k�pes produk�lni abnorm�lis lelki�llapotokat.{4} Egyesek szerint azok a sz�vb�nul�sb�l fel�p�lõ betegek, akik testen k�v�li �lm�nyekrõl besz�lnek, lehet, hogy csup�n egy "megv�ltozott tudat�llapot " r�szleteirõl sz�molnak be.{5}

Az agy elektromos ingerl�se hozhat l�tre testen k�v�li �rz�seket. Sv�jcban a Genfi �s Lousanne-i Egytemen a kutat�k elektr�d�kat helyeztek el egy epilepszi�ban szenvedõ nõ agy�ban. Jobboldali angul�ris agytekerv�ny�nek ingerl�sekor olyan �rz�srõl sz�molt be, hogy kb. 180 centim�terrel teste felett lebeg.{6}

A gy�gyszertani magyar�zatok szerint a k�b�t�szerek �s az altat�szerek okozhatnak hal�lk�zeli �lm�nyeket. Primit�v n�pek vall�sos szertart�saikon k�b�t�szereket haszn�lnak testen k�v�li �lm�nyek elõid�z�s�hez.{7} Az LSD �s a marihu�na idõnk�nt hasonl� �rz�seket okoz. {8} Sok orvosilag elfogadott gy�gyszer is elõid�zett m�r a haldokl�k �ltal elmondott lelki�llapotokhoz hasonl�kat. A ketamin az aneszteziol�gi�ban intrav�n�san alkalmazott �rz�stelen�tõszer,{9} amely hallucin�ci�s reakci�kat v�lt ki.{10}

Pszichol�giai �s szellemi magyar�zatok

Hogyan magyar�zzuk a hal�lk�zeli �lm�nyeket? Mit jelentenek? Az elõzõekben megvizsg�ltuk a fiziol�giai �s a farmakol�giai magyar�zatokat, azaz a testtel, vagy szerekkel �sszef�ggõ okokat. Vegy�nk fontol�ra k�t m�sik kateg�ri�t: a l�lektani �s a szellemi magyar�zatokat. A l�lektani magyar�zatok szerint az egy�n elm�je hozhat l�tre szokatlan lelki �lm�nyeket. Amikor Sigmund Freud a hal�l gondolat�val val� megbirk�z�s neh�zs�g�rõl �rt, �gy fogalmazott, hogy k�nyelmesebb lenne sz�munkra magunkat gondolatban k�lsõ szeml�lõk�nt elk�pzelni.{11} N�h�ny modern pszichi�ter elm�lete szerint a testen k�v�li �lm�ny csup�n a hal�l miatti agg�d�s elleni v�dekezõ mechanizmus. Mivel teh�t az ember saj�t hal�l�nak gondolata annyira r�m�tõ, a beteg elm�je ink�bb kiagyalja a testen k�v�li �lm�nyt, hogy �gy tûnj�n, hogy csak a test hal meg, a l�lek �s a szellem pedig tov�bb �l.

M�s pszichol�gusok azon gondolkodnak, hogy vajon a beteg nem keveri-e �ssze �lm�ny�nek �rtelmez�s�t a t�nylegesen megt�rt�nt dolgokkal.{12} A tudatos elm�nek sz�ks�ge van a szokatlan l�tom�s magyar�zat�ra, ez�rt az esem�nyt ismerõs dolgokkal �rtelmezi. �gy, mondj�k ezek a pszichol�gusok, az �jra�lesztett betegek elhunyt rokonaikkal, vagy a kult�r�jukban k�zismert vall�si alakokkal folytatott besz�lget�sekrõl sz�molnak be.

A szellemi magyar�zatok a testen k�v�li �lm�nyek nagy r�sz�t a szellemek val�s megnyilv�nul�s�nak tekintik.

Sokan megfigyelt�k, hogy a r�gebbi hal�lk�zeli �lm�nyekrõl sz�l� besz�mol�k ellentmondani l�tszanak a hagyom�nyos kereszty�n hit n�h�ny, a t�lvil�gr�l alkotott meggyõzõd�s�vel. Minden beteg - kereszty�n �s nem kereszty�n - a boldogs�g �s az elragadtatotts�g �rz�s�rõl sz�molt be, mindenf�le kellemetlens�g, pokol �s �t�let eml�t�se n�lk�l.

Tov�bbi kutat�sok azonban negat�v tapasztalatokat t�rtak fel. Raymond Moody p�ld�ul �rt egy olyan nõrõl, aki �ll�t�lag 15 percig "halott" volt, �s azt mondta, hogy "zavartnak" tûnõ lelkeket l�tott, akik "csoszogtak", mondta, "mint amikor valaki m�sokkal �sszel�ncolva … nem tudja, merre megy…. mindegyik�knek v�gtelen�l vigasztalan volt a tekintete …. Meglehetõsen nyomaszt� volt."{13}

Dr. Moody meg�llap�totta, "Nem tal�ltam semmi olyant, ami a pokol lehetõs�g�t kiz�rn�."{14}

N�h�nyan �gy v�lik, hogy a testen k�v�li �lm�nyek ellent�tben �llnak a vil�g v�gi utols� �t�let bibliai koncepci�j�val. Senki sem sz�mol be arr�l, hogy Isten elõtt �ll �s �t�letben r�szes�l az �r�kk�val�s�gra n�zve. Dr. Moody �gy v�laszolja meg a k�rd�st "a vil�g v�ge m�g nem j�tt el," ez�rt a k�t dolog k�z�tt nincs ellentmond�s. "Val�sz�nûleg lesz utols� �t�let," mondja. "A hal�lk�zeli �lm�nyek semmik�ppen sem utalnak ennek ellenkezõj�re."{15}

Van teh�t �let a hal�l ut�n?

Van �let a hal�l ut�n?

M�sod�ves koromban tavasszal a szomsz�dos szob�ban lak� hallgat�t agyons�jtotta a vill�m. Nem sokkal Mike hal�la ut�n a di�kokon nagy ijedts�g lett �rr�. A bar�taim egyre csak azt k�rdezt�k, "Van �let a hal�l ut�n?" �s "Hogyan gyõzõdhet�nk meg r�la?"

Lehet tudni, hogy van-e t�lvil�g? Te milyen m�dszert haszn�ln�l ennek kider�t�s�re?

N�h�nyan azt tan�csolj�k, hogy vegy�k a tudom�nyos k�s�rleti m�dszert, �s alkalmazzuk azt a hal�lk�zeli �lm�nyekn�l. Ezek az esem�nyek azonban �ltal�ban nem ir�ny�tott, klinikai szitu�ci�k. Ezek orvosi v�szhelyzetek. M�g ha ir�ny�thatn� is a tud�s, akkor sem �llnak rendelkez�sre gondolatolvas� g�pek a lelki-szellemi megtapasztal�sok igazol�s�ra. �s gondoljunk a k�s�rleti alanyok toborz�sra. Te v�llaln�d, hogy kutat�si c�lb�l al�veted magadat a klinikai hal�l �llapot�nak?

M�sok szerint a k�rd�s megv�laszol�s�hoz b�zzuk magunkat a szem�lyes megtapasztal�sra. Azonban a tapasztalati m�dszernek is vannak h�tr�nyai. Az hal�lk�zeli �lm�nyek adhatnak hasznos inform�ci�t, de elm�nk be is csaphat minket. �lmok, fant�ziak�pek, hallucin�ci�k, k�b�t�szeres utaz�sok, sokkos �llapotok - mind elõid�zhetnek lelki k�peket, amelyek val�s�gosnak tûnnek, de nem azok.

Mi lenne, ha tal�lhatn�nk egy szellemi tekint�lyt, valakit, akinek hitelt �rdemlõ felhatalmaz�sa van arra, hogy elmondja nek�nk az igazs�got a t�lvil�g k�rd�s�rõl?

Mike hal�l�t k�vetõen arra b�tor�tottam a bar�taimat, hogy tekints�k a n�z�reti J�zust hitelt �rdemlõ szellemi tekint�lynek. Ha kicsit szkeptikusan gondolkodn�k, Krisztus felt�mad�s�t magam is az egyik leghitelesebben bizony�tott t�rt�nelmi t�nynek tartan�m. {16} Ha J�zus meghalt �s felt�madt, akkor õ pontosan be tud nek�nk sz�molni arr�l, hogy milyen a hal�l �s a t�lvil�g. Annak a t�nye, hogy saj�t felt�mad�s�t sikeresen megj�vend�lte {17} seg�t nek�nk hinni abban, hogy õ az igazat mondja el a t�lvil�gr�l.

J�zus �s elsõ k�vetõi felh�vt�k a figyelmet arra, hogy a t�lvil�g szem�lyes lesz, �s hogy az ember szem�lye tov�bb folytatja l�tez�s�t. {18} Az �r�k �letben lesznek kapcsolatok, meleg, szem�lyes kapcsolatok Istennel �s m�sokkal.{19} Az �r�k �let minden k�pzeletet fel�lm�l�an �lvezetes lesz. "Amit szem nem l�tott, f�l nem hallott, �s ember sz�ve meg sem sejtett, azt k�sz�tette el az Isten az õt szeretõknek," �rta egy korai kereszty�n. {20} �s az �r�k �let val�ban �r�kk� fog tartani. Soha nem lesz v�ge. "Isten �r�k �letet adott nek�nk," �rta J�zus egyik k�zeli bar�tja, "�s ez az �let az õ Fi�ban van."{21}

A szomor� dolog az, hogy n�h�ny ember nem akar �lni az �r�k �let ny�jtotta lehetõs�ggel.

Hogyan lehetsz biztos abban, hogy �r�kk� fogsz �lni

Maurice Rawlings, M.D. kardiol�gus besz�l egy beteg�rõl, akinek a sz�vmûk�d�se a rendelõj�ben le�llt. Az �jra�leszt�si k�s�rlet alatt a p�ciens �gy ki�ltott fel: "A pokolban vagyok!" "Ne hagyja abba!"- k�rlelte õt rettegve. - "Ah�nyszor csak abbahagyja, mindig visszaker�l�k a pokolba!"{22}

A bibliai pokol, m�s n�ven a H�d�sz a jelenlegi l�tez�si helye azoknak, akik nem fogadj�k el Isten megbocs�t�s�t. Akik a megbocs�t�st visszautas�tj�k, azoknak v�gsõ tart�zkod�si hely�t "a tûz tav�nak"{23} nevezik.

Nem egy kellemes t�ma. De ne felejtsd el, hogy Isten szeret t�ged, �s azt akarja, hogy az �r�kk�val�s�got vele t�ltsd.{24} J�zust, a Fi�t k�ldte el, hogy meghaljon helyett�nk �s megfizesse a bûneink�rt nek�nk j�r� b�ntet�st (az olyan felfog�s�rt �s tettek�rt, melyek Isten t�k�letess�g�nek m�rt�k�t nem �tik meg). Egyszerûen csak el kell fogadnunk az õ megbocs�t�s�nak ingyen aj�nd�k�t - nem �rdemelhetj�k ki, nem tehet�nk �rte semmit - ahhoz, hogy az �r�k �let biztosan a mi�nk legyen. "Aki hallja az �n ig�met," mondja J�zus, "�s hisz abban, aki elk�ld�tt engem, annak �r�k �lete van; sõt �t�letre sem megy, hanem �tment a hal�lb�l az �letbe."{25}

Hogyan magyar�zhatjuk a hal�lk�zeli �lm�nyeket? �me az �n �ll�spontom, egy olyan ember�, aki hisz J�zusnak �s a Bibli�nak bizony�t�kkal al�t�masztott szavahihetõs�g�ben. {26} Ha egy adott hal�lk�zeli �lm�ny a Biblia kijelent�seinek vagy elveinek ellentmond, akkor nem fogadom el azt, hogy teljess�ggel Istentõl van. Ha a hal�lk�zeli �lm�ny nem mond ellent a Biblia kijelent�seinek �s elveinek, akkor lehet Istentõl. (A test, a gy�gyszerek, vagy az elme is befoly�solhatj�k azt.)

Egy adott hal�lk�zeli �lm�ny lehet teljesen szellemi, �s m�gsem Istentõl val�. J�zus besz�lt egy gonosz szellemi l�nyrõl, a S�t�nr�l. �rt�s�nkre van adva, hogy a S�t�n "a vil�goss�g angyal�nak adja ki mag�t,"{27} de J�zus õt "hazugnak �s a hazugs�g atyj�nak" nevezte {28}. Nem �ll�tom, hogy minden hal�lk�zeli �lm�ny a gonoszt�l van, csak j�indulattal felh�vom a figyelmet arra, hogy n�h�ny ember val�sz�nûleg f�lre van vezetve.

Egyszer egy Cincinnati melletti �jszakai mulat� zs�fol�sig tele volt emberekkel. Egyszer csak az elõad�st megszak�tva, egy mosogat�fi� l�pett fel a sz�npadra �s bejelentette, hogy az �p�letben tûz van. Tal�n mert f�st�t nem l�ttak, sok vend�g a hely�n maradt. Lehet, hogy viccnek vett�k, mint ami r�sze az elõad�snak, �s ezzel a magyar�zattal meg is el�gedtek. Amikor v�g�l megl�tt�k a f�st�t, m�r t�l k�sõ volt. T�bb mint 150 ember halt meg, mik�zben a mulat� le�gett. {29}

Abban hiszel, amit hinni akarsz, vagy abban, ami bizony�t�kokkal al� van t�masztva? J�zus ezt mondta: "�n vagyok a felt�mad�s �s az �let, aki hisz �nbennem, ha meghal is �l."{30} Arra b�tor�talak, hogy ha eddig m�g nem tetted volna, most vesd a hitedet J�zusba. Akkor majd te is, ha meghalsz is �lsz.

Megjegyz�s
Rusty Wright cikke nyom�n, "One Minute After Death" (Egyperccel a hal�l ut�n), Pursuit magazin, V. �vfolyam, 2. sz�m, 1996; Rusty Wright, "A Funny Thing Happened on the Way to the End" (K�l�n�s dolog t�rt�nt �tban a v�g fel�), Collegiate Challenge, 17. k�tet. 1978, 2-5 old.; �s Rusty Wright, The Other Side of Life (Az �let m�sik oldala) (Singapore: Campus Crusade Asia Limited, 1979, 1994).
R�vid�tett form�ban �tv�ve Raymond A. Moody, Jr., M.D., Life After Life (�let az �let ut�n) c. k�nyv�bõl (New York: Bantam, 1976), 21-22.
Carolyne Zinko, "When Stone saw the light" (Amikor Stone megl�tta a f�nyt), San Francisco Chronicle, 2002. november 28., The Features Page. A cikk besz�mol arr�l, hogyan mondja el Stone �lm�ny�t Katie Couric-nak, az NBC TV munkat�rs�nak.
Stanislav Grof, M. D., �s Joan Halifax-Grof, "Psychedelics and the Experience of Death" (A pszichedelikumok �s a hal�l�lm�ny), Toynbee-ben, Koestler, �s m�sok, Life After Death (�let a hal�l ut�n) (New York: McGraw-Hill, 1976), 196.
Daniel Goleman, "Back from the Brink" (Vissza a mered�ly sz�l�rõl), Psychology Today, 1977. �prilis, 59 old.
Olaf Blanke �s m�sok, "Stimulating illusory own-body perceptions" (Illuz�rikus saj�t test �rz�kel�s stimul�l�sa) Nature, 419 k., 2002. Szeptember 19., 269. old.
Michael Grosso, "Some Varieties of Out-of-Body Experience" (A testen k�v�li �lm�ny n�h�ny v�ltozata), Journal of the American Society for Psychical Research, 1976. �prilis, 185, 186.
Grof and Halifax Grof, ugyanott, 193-195 old.; Stanislav Grof, "Varieties of Transpersonal Experiences: Observations from LSD Psychotherapy" (Transzperszon�lis �lm�nyek: az LSD pszichoter�pia megfigyel�sei), The Journal of Transpersonal Psychology, 4:1, 1972, 67 old.; Russell Noyes, Jr., M.D., �s Roy Kletti, "Depersonalization in the Face of Life-Threatening Danger: An Interpretation" (Tudatzavar �letvesz�ly eset�n: interpret�ci�) Omega: Journal of Death and Dying, 7:2, 1976, 108. old.
Moody, Life After Life (�let az �let ut�n), 157. old.
Louis Jolyon West, M. D., "A Clinical and Theoretical Overview of Hallucinatory Phenomena" (A hallucin�ci� jelens�g�nek klinikai �s elm�leti �ttekint�se) R. K. Siegel �s L.J. West (eds.), Hallucinations: Behavior, Experience, and Theory (Hallucin�ci�k: viselked�s, �lm�ny �s te�ria) (New York: John Wiley & Sons, 1975), 292.
Sigmund Freud, "Thoughts for the Times on War and Death" (Gondolatok h�bor� �s hal�l idej�re) (1915), Collected Papers, 4. k�tet, Basic Books, 1959; id�zve Russell Noyes, Jr., M.D., "The Experience of Dying", (A hal�l �lm�nye) Psychiatry, 1972. m�jus, 178. old.
Dr. Charles Tart in Robert A. Monroe, Journeys Out of the Body (Testen k�v�li utaz�sok) (Garden City, New York: Doubleday, 1971), 6,7.
Raymond A. Moody, Jr., Reflections on Life After Life (Gondolatok az �let az �let ut�n c. k�nyvrõl) (New York and Covington, Georgia: Bantam/Mockingbird, 1977), 19-21.
Ugyanott, 36.
Ugyanott, 36, 37.
L�sd pl. Josh McDowell, The New Evidence That Demands A Verdict (�t�letet k�vetelõ �j bizony�t�k) (Nashville: Thomas Nelson Publishers), 1999.
L�sd pl. J�zus felt�mad�s�nak megj�vend�l�s�t a Luk�cs 9:22-ben �s a 18:31-33-ban, �s azok beteljesed�s�t a Luk�cs 24-ben.
L�sd pl. Luk�cs 23:42-43; M�t� 8:11; 2 S�muel 12:23; M�t� 17:1-8.
J�nos 14:2-3; Filippi 1:23; J�nos 17:3.
1 Korintus 2:9. L�sd m�g Jelen�sek 21:4; Zsid�k 12:2.
1 J�nos 5:11
Maurice Rawlings, M.D., Beyond Death's Door (T�l a hal�l kapuj�n) (Nashville: Thomas Nelson, 1978), 19-20.
Jelen�sek 20:11-15.
J�nos 3:16.
J�nos 5:24
L�sd pl. McDowell, eml�tett mûv�t.
2 Korintus 11:14
J�nos 8:44
"They Didn't Believe It" (Nem hitt�k el), The New York Times, May 30, 1977, 16. old.; Hal Bruno, "The Fire Next Time" (Mikor �jra tûz lesz), Newsweek, June 13, 1977, 24, 27. old.
J�nos 11:25

A szerzõrõl

Rusty Wright a Probe Ministries t�rselõad�ja �s �r�ja, nemzetk�zi elõad�, kit�ntetett szerzõ, �js�g�r� �s t�bb �js�gban publik�l� �lland� cikk�r�, aki hat kontinensen tart elõad�sokat. A term�szettudom�nyok doktora fokozat�t a Duke Egyetemen (pszichol�gia), a teol�gia magisztere fokozat�t az Oxford Egyetemen szerezte. El�rhetõs�ge: RustyWright@aol.com.

Mi a Probe?

A Probe Ministries egy non-profit szolg�lat, melynek k�ldet�se az, hogy seg�ts�get ny�jtson a gy�lekezet sz�m�ra a h�võk gondolkod�s�nak kereszty�n vil�gszeml�lettel val� meg�j�t�s�ban, �s felv�rtezze a gy�lekezet tagjait ahhoz, hogy Krisztus vil�g�t megragadj�k. A Probe ezt a k�ldet�st a fiatalok �s felnõttek sz�m�ra rendezett Mind Games konferenci�in, a napi 3,5 perces r�di�programj�n, a www.probe.org nevû, sz�les k�rû Weboldal�n �s az Austinban mûk�dõ Texas Egyetem ProbeCenter-�n kereszt�l teljes�ti.

A Probe anyagair�l �s a szolg�latr�l tov�bbi inform�ci� kaphat� a Probe Ministries-n�l.