Vagyis legal�bb annyif�l�k a t�nd�rek, ah�ny f�l�k az emberek. A legismertebb t�nd�rek a pixie-k, a goblinok, a trollok, a gn�mok, az elfek, a koboldok, a szilfek �s a mermaidek. Soksz�n�s�g�ket mutatja, hogy lehetnek ak�r f�l�nkek, de szemtelenek is, lehetnek rosszak, de szorgalmasak is. Vannak seg�t�k�sz, �s l�teznek ellens�ges t�nd�rek is. A k�z�s benn�k az, hogy var�zser�vel rendelkeznek. A t�nd�rek �s az emberek nagyon r�gen m�g egy�tt �ltek. Ekkor a t�nd�rek �ri�sok voltak, k�s�bb azonban t�rp�v� v�ltak. M�s n�zetek szerint el�fordulhatnak mindenf�le m�retben. Az emberek egyre ink�bb kizs�km�nyolt�k a term�szetet, a t�nd�rek ez�rt a f�ld al� menek�ltek, elz�rk�zva mindent�l �s mindenkit�l. Voltak olyan t�nd�rek is, akik egyszer�en csak l�thatatlann� v�ltak. A t�nd�rek �rorsz�gban, Sk�ci�ban �s a Balk�non maradtak fenn legtiszt�bb form�jukban. A Brit-szigeteken m�g ma is l�tni sidhe-ket, m�s n�ven t�nd�rdombokat. �gy tartj�k az �rek, hogy minden ilyen t�nd�rdombnak van kir�lya �s kir�lyn�je, akik felett szint�n �ll egy uralkod�, vagyis �k csak annak h�b�resei. A t�nd�rek az �v bizonyos napjain el�b�jnak, de ember meg nem l�thatja �ket. �rorsz�gban azonban azt gondolj�k, hogy a t�nd�reket mindazok l�thatj�k, akik sz�pen tudnak hangszeren j�tszani. Azt tartj�k, hogy a h�rfa a t�nd�rekt�l sz�rmazik, �k hozt�k magukkal, m�g istenek form�j�ban. �ppen ez�rt a h�rf�n j�tsz�kat nagy tiszteletben tartott�k, b�r VII. Henrik �s Erzs�bet kir�lyn� uralkod�sa alatt kiv�geztett�k �ket, mint az �si hagyom�nyok �rz�it. Akik m�gis �letben maradtak, azok ma utcazen�szk�nt m�k�dnek. A t�nd�rek azonban nem szerettek annyira zen�lni, mint t�ncolni, �s a zen�l�st ez�rt hagyt�k ink�bb az emberekre, akik k�s�bb t�ncolni is elkezdtek. Nem sokat v�ltoztak az elm�lt �vezredek sor�n. Pedig m�g biztosan �lnek, hiszen halhatatlanok. A t�nd�rek leggyakrabban t�lgyfa ligetekben, bodzaf�k �s �gerf�k k�z�tt, illetve gomb�k k�rny�k�n tany�znak. A t�nd�rek k�z�s elnevez�se a fairy �s a faerie, ami a latin fata (istenn�) sz�b�l sz�rmazik �s az �francia 'fay', var�zslat, b�b�j szavakb�l ered. R�gen a k�vetkez� elnevez�sekkel illett�k �ket: j� n�p, anyai �ld�s, par�nyi n�p �s j� szomsz�dok. Az�rt h�vt�k �gy �ket, mert f�ltek nev�k�n nevezni a t�nd�reket, hiszen azok megharagudhattak volna r�juk, �gy viszont egy�tt �lhet ember �s t�nd�r egym�s mellett. A Balk�non �l� t�nd�rek �ltal�ban betegs�geket, vesztes�geket okoz� d�moni l�nyek voltak, b�r n�h�nyan k�z�l�k ak�r term�kenys�get el�id�z� k�pess�gekkel is rendelkezhetnek. Ezen a vid�ken �ltal�ban a tavaszi �s kora ny�ri pog�ny �nnepeken jelentek meg, de gyakran vihar �s forg�sz�l form�j�ban is el�fordulhatnak. A balk�ni t�nd�rhagyom�nyok a g�r�g-r�mai, az �szl�v, a d�l-n�met t�nd�rm�toszokban gy�kereznek. Az ut�bbiak a t�li napfordul� idej�n jelennek meg �s eredetileg a fon� n�k munk�j�t ellen�rzik. K�zeli rokonuk a szlov�n Zlata Baba illetve a magyar Luca is, aki n�lunk december 13-�n jelenik meg. A Balk�non �l� t�nd�rek k�l�nb�z� neveket viselnek, ami ter�letenk�nt �s n�penk�nt v�ltozik. A sz�l, forg�sz�l sz�b�l ered� �vila� n�vvel illett�k a szerb-horv�t t�nd�reket. A bolg�r hitvil�gban szint�n hasonl� az elnevez�s�k, hiszen ott a 'szamovila' sz�t haszn�lj�k. Itt is, hasonl�an az �r hagyom�nyokhoz �ltal�ban nem haszn�lt�k ezeket a szavakat, ink�bb kital�ltak �lneveket, hiszen f�ltek a t�nd�rekr�l besz�lni. Rom�ni�ban n�i neveket is adtak a t�nd�reknek, holott f�rfi t�nd�rek is l�teznek. Persze mondhatjuk azt, hogy m�rpedig t�nd�rek nincsenek, hiszen a Mikul�s is kital�lt szem�ly, m�gis j� hinni benne. Aki ezek ut�n m�gis szeretne t�nd�rt l�tni, annak egy j� tan�cs: minden t�nd�rt mereven kell n�zni, hiszen a tekintet fogva tartja �ket, mely el�l nem menek�lhetnek.