Hall s krlmnyei
CSrg Zoltn 2006.01.28. 19:09
-
A hall egyszerre elmls s szlets - gy tekintettek r a rgi magyarok, akik szilrdan hittek a hallon tli, a tlvilgi ltben. Tudtk: a hall nem vglloms, csak egy lloms, mert az idõt ciklikus folyamatnak, a ltezst letek lncolatnak ltk meg s ebben a folyamatban a legfontosabb jelkp a Vilgfa volt, mint kapocs g s fld, sszektõ t let s hall, a lelkek tja lõk s õsk kztt.
A halott krli teendõket nagyon alaposan szablyoztk, egyrszt hogy a llek tlvilgi tjt minl knnyebb tegyk, msrszt hogy elkerljk a visszatrst, mert a ksrtõ llek zaklatstl nagyon tartottak. A hall pillanatban a leheletlleknek gyorsan kitrtk a stornylst, ksõbb az ajtt, ablakot, de a szabadlelkt temetsig a testbe igyekeztek zrni.
Ezrt zrjk le gyorsan ma is a halott szemt, rgebben mihamarabb mg bõrbõl kszlt arclepelt, szemfedõt, egyfajta halotti maszkot is adtak r, amelyre a szemnl, szjnl rendszerint ezstlemezeket erõstettek. Ilyen ezstlemezt tettek a szvre is. Ritkbban, nyilvn a hadjratokban elesett elõkelõbbeknl, az ezst helyett aranypnzekkel fedtk le a szemet. Ezek egyrszt taln a halott rt tekintete ellen s a llek idõ elõtti tvozstl vdte az ittmaradtakat, msrszt az tra keltnek kellett.
A temetsi szertartsok alkalmval aprlkos gonddal ksztettk fel s bocstottk msvilgi tjra az elhunytat. A szktknl, hunoknl szoks volt - az uralkod, mint pldul Attila hallakor az egsz npnl -, hogy megsebeztk, megvgtk arcukat, hogy ne csupn knnyel, hanem vrrel is kifejezst adjanak gyszuknak, valamint lenyrtak a hajukbl is. Az elhunytrl, rdemeit s ernyeit hosszan sorolva dicsõtõ gyszdalokat nekeltek (33.)
A helyes kelet-nyugati, de taln inkbb az ppeni napjrs szerinti irnyt s a srhelyet a honfoglals idejn a pogny pap jellte ki a temetõ terletn, hiszen az a falu, a nemzetsg, a nagycsald, a had rendje szerint “npeslt be”. A srgdrt elkszltekor - a rgszeti leletek tansga szerint - fsttel, a benne rakott tûzzel megtiszttottk az rt szellemek jelenlttõl. Hogy tjkozdst, tjt megknnytsk, nyugat fel, a holtak birodalmnak tjrja fel fektettk fejjel a holtat, hiszen ott nyugszik, hal meg naponta a Nap is.
Az õsk kultusznak rsze volt az az elgondols is, hogy a tlvilgon a szellemek lete bizonyos szempontbl hasonl lehet, mint az evilgi volt, ezrt temettk el a megmosdatott holtat legszebb ruhjban. A felltztetett halottat lepelbe csavartk, gy tettk bele a fatrzsbõl kivjt koporsba. Mielõtt a koporst lezrtk, a leplet vagy a szemfedõt felvgtk, megnyitottk, hogy a llek tjt szabadd tegyk. Ha zenni akartak az õsknek a tlvilgra, a halott feje lgyra kiltottak. Lbaira ritkbban baltt vagy fokost raktak, vagy a testre sarlt, a ront szellemek ellen, esetleg hogy ez is megakadlyozza a llek visszajrst hozztartozihoz.
Az elõkelõt olykor felesgvel, szolgival, de emellett fegyvervel, htaslovval, lelemmel, kszerekkel, a rangjt jelzõ vagyontrgyaival helyeztk srba, amelyek meghatroztk, hogy ki is õ, illetve amelyeket megszokott s szksge lehet rjuk a tlvilgon is. Vagy rangjnak megfelelõen lttk el nylvesszõkkel is, vagy hetet tettek mell, amelyeket minden bizonnyal a tlvilgi megprbltatsok, a ht grtegen val tmenete sorn kell hasznlnia. Pirosra, a vr, az let sznre festett tojst is tettek olykor a holttest bal vllhoz vagy a sarkhoz az jjszlets remnyben.
A srhant fl halmot emeltek, amely a vele vrands anyafldet, az jjszletst biztost Fldanya domborod hast jelkpezte. A srhalomra Vilgft megtestestõ jelet tettek, zszls kopjt, kopjaft, mshol emberalakot mintz fejft, sõt valsznûleg egszen ritka esetekben kõblvnyt, mint a kunok, akik mellkn sszefogott kezkben ldozati ednyt tart ember alak kõszobrokat lltottak srjaik fl. A srjelnek minden bizonnyal jeleznie kellett az elhunyt trsadalmi rangjt, nemt, kort. A fejft, kopjt a fejhez szrtk le, ami megint csak a fejben lakoz z Vilgfn felfel vezetõ tjhoz szolglt irnymutatsul.
A srhantot krbejrtk, kzben magot, mkot szrtak a sr kr (34.), mgikus krrel zrtk le a halott nyughelyt, jcskn megneheztve ezzel a visszatrni szndkoz feladatt, mert annak minden egyes szemet - akrcsak a hzhoz ront szndkkal rkezõ boszorknynak - nyilvn a megfelelõkpp elmondott varzsigk knyszertõ hatsnak ksznhetõen mind fel kellett szednie(35.).
A halotti toron, ahol vendgl lttk az elhunytat egy bcslakomra, gy beszlgettek a halott lelkvel, mint ami jelen van, csak - kivve a tltosnak - lthatatlan. A temets alkalmval az evs-ivs mellett, ms nnepekhez hasonlan versenyeket, lovas viadalokat is rendeztek, ezekre valsznûleg minden alkalmat megragadtak vitzsgk brentartsa vgett. A temetsi szertarts vgeztvel visszafel menet lbnyomaikat eltûntettk, hazarve a hrom elemmel tisztt szertartst vgeztek: vzzel megmosakodtak, tzet gyjtottak, fstt gerjesztettek s ms ruht is ltttek, valsznûleg fehret, mert korbban ez lehetett a gysz szne.
A halomsros temetkezs mellett ismernk egy, igaz sokkal ritkbb, de annl nevezetesebb temetkezsi mdot is õseinknl. A folyvz al vagy kzvetlenl mell temetkezs azonos rtelmû, mint a fba, fatrzsbe val temetkezs - ami kapcsolatba hozhat mg a ksõbbi, elterjedt koporsba temetkezssel is -, a csecsemõket pldul faodba temettk el. Tudjuk jl, hogy a Vilgfa gi msa a Tejt, a nagy gi folyam, teht a fban illetve folyban val eltemets, klnsen elõkelõ szemly, vezr, a nemzet uralkodja esetn, a llek gyors s biztos tnak indtst szolglta a Lelkek tjn: a Vilgfn illetve a Tejton.
Attilt elterelt foly medrbe, rpdot a Pilisben egy foly ktfejnl, forrsnl, Botondot a Verõce foly mellett, a megkeresztelkedni nem akar besenyõ Tonuzobt felesgvel egytt az abdi rvnl, Taksony fejedelmet, majd ksei leszrmazottjt, ddunokjt, a Vata-fle pognylzads vgn meghalt pogny Leventt - I. Andrs s I. Bla testvrt -, mint fejedelmet ugyanott, szintn foly mentn, a Dunnl temettk el(36.). A honfoglals kori temetõk is mind vizek mentn tallhatk, gy, hogy a falut vz vlasztotta el a temetõtõl. A msvilg, az alvilg a halottak s a halak lettere, a vizek szintje, azaz a lthatr alatt helyezkedik el, tlvilg gy is, hogy a vzen tli vilg.
A holtak birodalma, ahov az elhunyt lelke rkezik, vzi tkrzõdse, fonkja, mint mr rtuk: fordtottja evilgnak. A holttest eltemetsnl ezt a legaprbb rszletekig figyelembe vettk. Ami itt napnyugatra - amerre a Nap is, Hold is nyugszik - esik, az a holtaknl a keleti gtj, ezrt helyeztk fejjel nyugatnak õket, hogy mint a Hold, onnan rkezzenek.
A tlvilgon csak a Hold vilgt, a Nap nem, ami itt vilgos volt, ott stt lesz, gy a nappalok s az jszakk rendje megfordul, ezrt jrnak a halottak lelkei jjel. Felcserlõdik a jobb s a bal is, a frfiak, akik letkben a lakhely jobb oldalt foglaltk el, a srban baloldalra kerlnek, s fordtva teszik melljk a fegyverket, szablyjukat, jukat, tegezket is. Ami azonban mg lnyegesebb: az emberi let is visszafel halad az regkortl egszen a csecsemõkorig, mgnem megszletik - ezt ltja halla pillanatban az ember, mintegy megelõlegezve, leperegni lelki szemei elõtt.
A tlvilgi t teht negyven napig tart, s ekzben az lett visszafel lõ llek az itteniek segtõ irnytsval megrkezik a Vilgfhoz, hogy ezutn fordtva tve meg az tjt, hiszen szletsekor onnan rkezett, visszatrjen annak tetejbe. Amikor a sr mellett megltk a halott lovt, majd lenyztk s hst megettk a halotti toron, a bõrben benne hagytk az llat rnyklelkt rejtõ koponyjt valamint a lbszrcsontokat s valsznûleg egy kzel fggõleges rdra helyeztk, s csak negyven nap elteltvel helyeztk el felszerszmozva, felnyergelve, fejjel nyugatnak a holttest baloldalra. A rd itt is a Vilgft, az gbe vezetõ utat jelkpezi. Ezen a veszlyekkel teli, hossz tlvilgi ton a halott lelknek, miutn “elpatkolt”, szksge van a lovra, annak erejre - mint a mesehõsnek a tltosparipra -, hogy minden megprbltatson szerencssen tljutva vgl az gbe rkezzen.
Az õsk hitben az z madr alak s a leszletendõ lelkek mint madarak lnek a Vilgfa gain, vrjk, hogy leszllhassanak, bekltzhessenek egy jszlttbe. A nemzetsg elhalt tagjainak lelke ugyanis a leszrmazottakba, a szletõ fiatalokba szll t. Ezrt, s nem csak a jindulatuk elnyerse vgett volt igazn fontos az õsknek szl ldozat: mert azzal a llek tlvilgi tjt egyengettk. Minl sikeresebb pedig a llek tlvilgi tja, azaz minl tbb fldi nyûgt tudott levetni magrl, annl megtisztultabban rt az gbe s vrt egy j szletsre, s majdan annl nemesebb llekkel testeslt meg. Ez az j, az elkvetkezõ nemzedkek rdekben mindennl kvnatosabb s kieszkzlendõbb cl volt.
Mindezeknek a hosszan felsorolt s rtelmezett szoksoknak vszzadok, sõt egy vezred mltval, ha legtbbszr elhomlyosult rtelemmel is, sok nyoma lelhetõ fel a kzelmlt npszoksaiban. Sok mindent ismernk a falvak nphitbõl, amit nem tudhatunk, gy volt-e mr a honfoglalk idejben is. Pldul mielõtt a haldokl elrkezne a harmadik szksghez, a hallhoz, figyeltk krltte a jeleket, mennyire kszl megtrni a Teremtõjhez. Prbakppen llthattak gyertyt a beteg gya al, majd figyeltk, mit tesz elsõknt, ha felkeltik. Mikor fellt, tudtk, hogy kszen ll a hallra, de ha csak az oldalra fordult, klnskpp ha a baloldalra, akkor gy vettk, hogy mg felpl. Hozhattak egy marknyi fldet is a temetõbõl, ezt az gynl balkzben tartottk, mg jobb kzbe egy karj kenyeret fogtak. Ha a fekvõ jobb keze mozdult elbb, akkor mg volt esly a felplsre, ha viszont a bal, akkor mr a sr fel tartott. Ilyenkor igyekeztek rvidteni a szenvedst s az ajt fel fordtottk.
A hall bekvetkeztekor kitrtk az ablakot a testet elhagy lleknek. gy tartottk, egy pillanatra azt is ltni lehet ilyenkor az gen, ahogy lefut egy csillag az grõl: az elhunytnak leldoz a csillaga. Letakarjk a tkrt is, mert ha a halottak vilga vztkr alatti, akkor tkrn tli is s onnan mr ne jjjn vissza. A tzet az egsz hzban eloltjk, taln hogy ne adjon tpot a lleknek, mert a lelket a tûz fûti, tpllja.
A msodik s a harmadik tisztessg, a hzassg s a temets szoksai nem is egyszer egymst idztk. Ahogy a lenysirat azt jelezte, hogy a frjhez menõ lenynak vget rt rgi lete, gy jelent meg a halottas szoksokban, hogy az is mennyegzõ, hiszen a halott egyesl a Fldanyval s gy a mennybe tr. Ezrt ltztettk fel nneplõs ruhjba, nemegyszer a lakodalmn viseltbe az elhunytat. A halottat nem lehetett azonnal eltemetni, gy a mestergerenda alatt felravataloztk.
A halott lelktõl fltek, a vesztesg miatti sajnlatba rettegs is vegylt, ezrt sok rendszablyt kifejlesztettek, hogy megakadlyozzk visszatrst. A holttest mellett egsz jjel virrasztottak, eredetileg egyrszt azrt, hogy el ne aludjanak, mert testket megszllhatja, birtokba veheti s ezltal megbetegtheti az elhunyt lelke. Msrszt azrt tettk ezt, hogy szerettei, sõt hivatsos siratasszonyok keserves srsukkal zajt keltve tvol tartsk a halott lelkt, akinek fel is kellett ismernie, hogy meghalt, egyben e heves sajnlkozssal biztostottk szeretetkrõl, nehogy rt, hazajr llekknt zaklassa majd a htramaradottakat.
A temetst megelõzõen tartottk a halotti tort, mg a halott s lelke a hzban tartzkodik, hogy egy bcslakomn megadjk neki az utols, a vgtisztessget, mg egyszer utoljra vendgl lssk. Msnap, temetõbe indulskor a halott visszatrse, visszatallsa ellen, megtvesztendõ a lelkt, nha az ablakon, vagy a falon bontott nylson keresztl adtk ki a tetemet. Ha az ajtra esett a vlaszts, akkor lbbal a kszb fel vittk a halottat s hromszor a kszbhz rintettk, hogy rtsre adjk: a bcs vgleges. Olykor ugyanezrt, s hogy jelezzk: a llek mr nem trhet vissza ednybe, testbe, mikor pp a kszb fltt tartott a holttest, eltrtek, fldhz vgtak egy korst. les szerszmot is tettek olykor a kszbre, hogy ezzel lesen megvonjk a hatrt az lõk s a holtak kztt.
A kszb az tmenet jelkpe, ami sszekti s egyben el is vlasztja a vilgokat. A rgi idõkben nem volt szabad a kszbt megrinteni, rlpni, rllni, klnsen gihbor idejn, mert az emberbe belcsaphatott a mnkû...
A srnl a korbban eltvozottak szmra mg zenetet bztak a halottra, esetleg a flbe sgtk azt, majd j utat kvntak neki. A szkelyek rgebben a srba lõttek ht nylvesszõt s csak utna kezdtk a fldet hnyni a koporsra. A holttest elhantolst kvetõen a temetsi udvart beszrtk frissen hozott flddel, homokkal, hogy eltntessk a lbnyomokat, mert ha nem gy trtnik, a halott lelke azok alapjn is visszatallhat egykori otthonba. Sajt sorsukra gondolva titokban mgis azt remltk, hogy a halott jobb ltre szenderl, ezrt nem illett zavarni, mert a srok megbolygatsa, a halottak nyugalmnak hborgatsa tlvilgrl is that tkot von maga utn.
Az elhunyt fejhez lltott fejfa, csakgy, mint a ksõbb a kereszt, a Vilgft jelkpezi, amelyre a nõknl holdat, “kontyot”, vagy tulipnos letft, frfiaknl Napot, koront, madaras letft faragtak. Az is elõfordult, hogy ft ltettek a sr fejhez, ami megint csak a llek tjt, az gbevezetõ svnyt, az õs-utat mutatja, s nemcsak az elhunyt srjnak jellsre szolglt. Egy biztos, ahogy az õsk tisztelete az utdoknak, gy a rgi hagyomnyok tisztelete a nemzet szmra a vilg rendjnek megtartst, megteremtsnek lehetõsgt jelentette.
*
A hagyomnyos paraszti trsadalom szerepeit teht, mint lthattuk, a nemek klnbsge, az letkor fzisai s a rokonsgi rendszer szabta meg alapvetõen. A trsadalmi munkamegosztsban vllalt hely korntsem volt annyira meghatroz az egyntõl elvrt szerepek tekintetben, mint a mai korban, ahol ezt radsul a legklnbzõbb interakcis helyzetek is sznezik. (38.) A mai korban teht alapvetõen megvltoztak a szerepelvrsok, radsul sokkal tbb szerepe van ma egy embernek. Mindez alapvetõen meg is nehezti, ha hagyomnyos szoksokra plõ tmeneti rtusok feleleventst tûznnk ki clul.
Jelen vilgunk az tmeneti szertartsok kzl leginkbb a hzassgra, az eskvõre fektet nagy slyt. A szlets s a keresztelõ egyrszt a hiedelmek eltûnte, mint aminõk szerint a gyermeket negyven napig, avatsig meg kell vdeni az rt hatalmaktl, valamint a vallsnak a kzssgben s egyn letben betlttt szerepnek jelentktelenedse miatt mr nem von maga utn szertartsos cselekedeteket oly mrtkben, mint rgen. A hall pedig, amelynek a tudata a hagyomnyos trsadalmak embernek mindennapjaiban jelen volt, ma elkendõztt tnye az letnek, mert veszlyezteti azt a hallrl tudni nem akar szemlletet, amely a javak gyaraptst, a fogyasztst, ezen keresztl a termels fokozst alapvetõ clknt maguk elõtt tart civilizlt, indusztrilis s posztindusztrilis trsadalmak sajtja.
Egy nagyon lnyeges tmeneti rtus azonban hinyzik ma az emberek letbõl, ez pedig a felnõtt avats rtusa. Ezt nem tudjk ptolni, helyettesteni az iskolk befejezshez ktõdõ, minden ritulis elemet nlklzõ szoksok sem, mint amilyen pldul a ballags. Egy rettsgi vizsga, brmekkora megprbltats is lehet egyeseknek, nem vethetõ ssze azokkal a llekerõstõ prbattelekkel, amelyeknek rgen, a legnyavats napjn az avatand fikat alvetettk.
Nemcsak zskot, kvet kellett felemelnik, hanem bizonysgot kell adniuk arrl is, hogy kpesek zoksz nlkl tûrni a nha egyszerûen pofonnal, mskor fortlyosabban elõidzett fjdalmat. Aki kpes volt uralkodni magn s bebizonytotta, hogy legny a talpn, az indulhatott a kirlyvlaszts versengsben. A legnyek testi erõ s gyessg dolgban mrkõztek, de az igazi verseny elõtt mg birkzsban, bothzsban is eldntttk az egyms kztti rangsort.
Nhny szz vvel ezelõtt Szent Lszl lovasversenynek neveztk a legnyek vetlkedst. (39.) A lovasverseny hrom futsbl llt, a versenyzõk hromszor indultak a hatrhalomtl, harmadszorra csak ketten, az elsõ kt futs nyertesei. A clhoz legelõszr odarkezõnek pznra felaggatott kendõt kellett lerntania. A megelõzõ versengsek arra is jk voltak, hogy ki-ki eldntse, elg rtermett-e a rszvtelre, mert aki megbotlott, elvgdott, vagy netn leesett a lovrl s gy nevetsgess vlt, azt kitrltk a legnysg sorbl.(40.) Ha a lovasversenynek nem fogadtk el az eredmnyt, akkor a versenyzõknek vad bikt kellett megfkeznik - s ebben a rgiek szelleme szerint vgezetl csak az gyõzhetett, aki az nmagban elszabadul erõk megfkezsre is kpes volt.
Az elsõbbsgrt, hogy ki legyen a kirlyi mltsg, vrõl-vre meg kellett kzdeni - vagyis a kivlsgrt folyamatos meghaladsban kell lenni, mert az egyszeri dicsõsg bizony hamar elmlik. A versengsben gyõztes s gy kirlly vlasztott legny nagy r lett, de csak egy ll esztendeig, mert hatalma egy vig volt rvnyben. A kirlysg nem volt res cm a kzssgben, mert ktelezettsgekkel s kivltsgokkal jrt: mint a legkivlbb ifj, a fiatalsg vlasztott fõnke, a kzssg feje, ezentl brskodnia, okosan dntenie kellett a tbbiek gyes-bajos dolgaiban, a kisebb perekben.
A felsgnek azonban felesg is jrt. A kirlynõt a lnyok vlasztottk, a legszebb leny lett az nnepsg dsze. A kirlynõvlaszts utn a pr virgokkal nneplyes ltzkben feldsztve krljrta a falut, fejkre korona vagy virgkoszor, kezkbe virgokkal ktett plca kerlt, ngy fehrre hmozott bot tartotta a piros kendõt, amit flttk vittek. Utols prbjuk az volt, hogy komoly arccal kellett megjelennik, mert ha elnevettk magukat, akkor rgvest vge szakadt a pnksdi kirlysgnak...
Termszetesen ez esetben sem lehet sz arrl, hogy leutnozzuk a rgi szoksokat, de az j kihvsoknak megfelelõen ma is ki lehetne alaktani egy olyan szertartst, amelynek sorn a felnõttkor kszbhez rkezett fiatalok prbatteleken keresztl jutnak bensõ lmnyekhez s szilrd eltkltsghez a rjuk vr feladatok megoldshoz. Ugyanakkor mindez meglhetõ csupn bent is, hiszen az vkrben megjelenõ vltozsok j mintkkal szolglnak ahhoz is, hogy az letnkben zajl vltozsokat, tmeneteket feldolgozzuk.
|