A hal�l egyszerre elm�l�s �s sz�let�s - �gy tekintettek r� a r�gi magyarok, akik szil�rdan hittek a hal�lon t�li, a t�lvil�gi l�tben. Tudt�k: a hal�l nem v�g�llom�s, csak egy �llom�s, mert az idõt ciklikus folyamatnak, a l�tez�st �letek l�ncolat�nak �lt�k meg �s ebben a folyamatban a legfontosabb jelk�p a Vil�gfa volt, mint kapocs �g �s f�ld, �sszek�tõ �t �let �s hal�l, a lelkek �tja �lõk �s õs�k k�z�tt.

A halott k�r�li teendõket nagyon alaposan szab�lyozt�k, egyr�szt hogy a l�lek t�lvil�gi �tj�t min�l k�nnyebb� tegy�k, m�sr�szt hogy elker�lj�k a visszat�r�s�t, mert a k�s�rtõ l�lek zaklat�s�t�l nagyon tartottak. A hal�l pillanat�ban a leheletl�leknek gyorsan kit�rt�k a s�torny�l�st, k�sõbb az ajt�t, ablakot, de a szabadlelk�t temet�sig a testbe igyekeztek z�rni.

Ez�rt z�rj�k le gyorsan ma is a halott szem�t, r�gebben mihamarabb m�g bõrbõl k�sz�lt arclepelt, szemfedõt, egyfajta halotti maszkot is adtak r�, amelyre a szemn�l, sz�jn�l rendszerint ez�stlemezeket erõs�tettek. Ilyen ez�stlemezt tettek a sz�v�re is. Ritk�bban, nyilv�n a hadj�ratokban elesett elõkelõbbekn�l, az ez�st helyett aranyp�nzekkel fedt�k le a szemet. Ezek egyr�szt tal�n a halott �rt� tekintete ellen s a l�lek idõ elõtti t�voz�s�t�l v�dte az ittmaradtakat, m�sr�szt az �tra keltnek kellett.

A temet�si szertart�sok alkalm�val apr�l�kos gonddal k�sz�tett�k fel �s bocs�tott�k m�svil�gi �tj�ra az elhunytat. A szk�t�kn�l, hunokn�l szok�s volt - az uralkod�, mint p�ld�ul Attila hal�lakor az eg�sz n�pn�l -, hogy megsebezt�k, megv�gt�k arcukat, hogy ne csup�n k�nnyel, hanem v�rrel is kifejez�st adjanak gy�szuknak, valamint leny�rtak a hajukb�l is. Az elhunytr�l, �rdemeit �s er�nyeit hosszan sorolva dicsõ�tõ gy�szdalokat �nekeltek (33.)

A helyes kelet-nyugati, de tal�n ink�bb az �ppeni napj�r�s szerinti ir�nyt �s a s�rhelyet a honfoglal�s idej�n a pog�ny pap jel�lte ki a temetõ ter�let�n, hiszen az a falu, a nemzets�g, a nagycsal�d, a had rendje szerint “n�pes�lt be”. A s�rg�dr�t elk�sz�ltekor - a r�g�szeti leletek tan�s�ga szerint - f�sttel, a benne rakott tûzzel megtiszt�tott�k az �rt� szellemek jelenl�t�tõl. Hogy t�j�koz�d�s�t, �tj�t megk�nny�ts�k, nyugat fel�, a holtak birodalm�nak �tj�r�ja fel� fektett�k fejjel a holtat, hiszen ott nyugszik, hal meg naponta a Nap is.

Az õs�k kultusz�nak r�sze volt az az elgondol�s is, hogy a t�lvil�gon a szellemek �lete bizonyos szempontb�l hasonl� lehet, mint az evil�gi volt, ez�rt temett�k el a megmosdatott holtat legszebb ruh�j�ban. A fel�lt�ztetett halottat lepelbe csavart�k, �gy tett�k bele a fat�rzsbõl kiv�jt kopors�ba. Mielõtt a kopors�t lez�rt�k, a leplet vagy a szemfedõt felv�gt�k, megnyitott�k, hogy a l�lek �tj�t szabadd� tegy�k. Ha �zenni akartak az õs�knek a t�lvil�gra, a halott feje l�gy�ra ki�ltottak. L�baira ritk�bban balt�t vagy fokost raktak, vagy a test�re sarl�t, a ront� szellemek ellen, esetleg hogy ez is megakad�lyozza a l�lek visszaj�r�s�t hozz�tartoz�ihoz.

Az elõkelõt olykor feles�g�vel, szolg�ival, de emellett fegyver�vel, h�taslov�val, �lelemmel, �kszerekkel, a rangj�t jelzõ vagyont�rgyaival helyezt�k s�rba, amelyek meghat�rozt�k, hogy ki is õ, illetve amelyeket megszokott �s sz�ks�ge lehet r�juk a t�lvil�gon is. Vagy rangj�nak megfelelõen l�tt�k el ny�lvesszõkkel is, vagy hetet tettek mell�, amelyeket minden bizonnyal a t�lvil�gi megpr�b�ltat�sok, a h�t �gr�tegen val� �tmenete sor�n kell haszn�lnia. Pirosra, a v�r, az �let sz�n�re festett toj�st is tettek olykor a holttest bal v�ll�hoz vagy a sark�hoz az �jj�sz�let�s rem�ny�ben.

A s�rhant f�l� halmot emeltek, amely a vele v�rand�s anyaf�ldet, az �jj�sz�let�st biztos�t� F�ldanya domborod� has�t jelk�pezte. A s�rhalomra Vil�gf�t megtestes�tõ jelet tettek, z�szl�s kopj�t, kopjaf�t, m�shol emberalakot mint�z� fejf�t, sõt val�sz�nûleg eg�szen ritka esetekben kõb�lv�nyt, mint a kunok, akik mell�k�n �sszefogott kez�kben �ldozati ed�nyt tart� ember alak� kõszobrokat �ll�tottak s�rjaik f�l�. A s�rjelnek minden bizonnyal jeleznie kellett az elhunyt t�rsadalmi rangj�t, nem�t, kor�t. A fejf�t, kopj�t a fejhez sz�rt�k le, ami megint csak a fejben lakoz� �z Vil�gf�n felfel� vezetõ �tj�hoz szolg�lt ir�nymutat�sul.

A s�rhantot k�rbej�rt�k, k�zben magot, m�kot sz�rtak a s�r k�r� (34.), m�gikus k�rrel z�rt�k le a halott nyughely�t, j�csk�n megnehez�tve ezzel a visszat�rni sz�nd�koz� feladat�t, mert annak minden egyes szemet - ak�rcsak a h�zhoz ront� sz�nd�kkal �rkezõ boszork�nynak - nyilv�n a megfelelõk�pp elmondott var�zsig�k k�nyszer�tõ hat�s�nak k�sz�nhetõen mind fel kellett szednie(35.).

A halotti toron, ahol vend�g�l l�tt�k az elhunytat egy b�cs�lakom�ra, �gy besz�lgettek a halott lelk�vel, mint ami jelen van, csak - kiv�ve a t�ltosnak - l�thatatlan. A temet�s alkalm�val az ev�s-iv�s mellett, m�s �nnepekhez hasonl�an versenyeket, lovas viadalokat is rendeztek, ezekre val�sz�nûleg minden alkalmat megragadtak vit�zs�g�k �brentart�sa v�gett. A temet�si szertart�s v�gezt�vel visszafel� menet l�bnyomaikat eltûntett�k, haza�rve a h�rom elemmel tiszt�t� szertart�st v�geztek: v�zzel megmosakodtak, t�zet gy�jtottak, f�st�t gerjesztettek �s m�s ruh�t is �lt�ttek, val�sz�nûleg feh�ret, mert kor�bban ez lehetett a gy�sz sz�ne.

A haloms�ros temetkez�s mellett ismer�nk egy, igaz sokkal ritk�bb, de ann�l nevezetesebb temetkez�si m�dot is õseinkn�l. A foly�v�z al� vagy k�zvetlen�l mell� temetkez�s azonos �rtelmû, mint a f�ba, fat�rzsbe val� temetkez�s - ami kapcsolatba hozhat� m�g a k�sõbbi, elterjedt kopors�ba temetkez�ssel is -, a csecsemõket p�ld�ul faod�ba temett�k el. Tudjuk j�l, hogy a Vil�gfa �gi m�sa a Tej�t, a nagy �gi folyam, teh�t a f�ban illetve foly�ban val� eltemet�s, k�l�n�sen elõkelõ szem�ly, vez�r, a nemzet uralkod�ja eset�n, a l�lek gyors �s biztos �tnak ind�t�s�t szolg�lta a Lelkek �tj�n: a Vil�gf�n illetve a Tej�ton.

Attil�t elterelt foly� medr�be, �rp�dot a Pilisben egy foly� k�tfej�n�l, forr�s�n�l, Botondot a Verõce foly� mellett, a megkeresztelkedni nem akar� besenyõ Tonuzob�t feles�g�vel egy�tt az ab�di r�vn�l, Taksony fejedelmet, majd k�sei lesz�rmazottj�t, d�dunok�j�t, a Vata-f�le pog�nyl�zad�s v�g�n meghalt pog�ny Levent�t - I. Andr�s �s I. B�la testv�r�t -, mint fejedelmet ugyanott, szint�n foly� ment�n, a Dun�n�l temett�k el(36.). A honfoglal�s kori temetõk is mind vizek ment�n tal�lhat�k, �gy, hogy a falut v�z v�lasztotta el a temetõtõl. A m�svil�g, az alvil�g a halottak s a halak �lettere, a vizek szintje, azaz a l�t�hat�r alatt helyezkedik el, t�lvil�g �gy is, hogy a v�zen t�li vil�g.

A holtak birodalma, ahov� az elhunyt lelke �rkezik, v�zi t�kr�zõd�se, fon�kja, mint m�r �rtuk: ford�tottja evil�gnak. A holttest eltemet�s�n�l ezt a legapr�bb r�szletekig figyelembe vett�k. Ami itt napnyugatra - amerre a Nap is, Hold is nyugszik - esik, az a holtakn�l a keleti �gt�j, ez�rt helyezt�k fejjel nyugatnak õket, hogy mint a Hold, onnan �rkezzenek.

A t�lvil�gon csak a Hold vil�g�t, a Nap nem, ami itt vil�gos volt, ott s�t�t lesz, �gy a nappalok �s az �jszak�k rendje megfordul, ez�rt j�rnak a halottak lelkei �jjel. Felcser�lõdik a jobb �s a bal is, a f�rfiak, akik �let�kben a lak�hely jobb oldal�t foglalt�k el, a s�rban baloldalra ker�lnek, s ford�tva teszik mell�j�k a fegyver�ket, szably�jukat, �jukat, tegez�ket is. Ami azonban m�g l�nyegesebb: az emberi �let is visszafel� halad az �regkort�l eg�szen a csecsemõkorig, m�gnem megsz�letik - ezt l�tja hal�la pillanat�ban az ember, mintegy megelõlegezve, leperegni lelki szemei elõtt.

A t�lvil�gi �t teh�t negyven napig tart, s ek�zben az �let�t visszafel� �lõ l�lek az itteniek seg�tõ ir�ny�t�s�val meg�rkezik a Vil�gf�hoz, hogy ezut�n ford�tva t�ve meg az �tj�t, hiszen sz�let�sekor onnan �rkezett, visszat�rjen annak tetej�be. Amikor a s�r mellett meg�lt�k a halott lov�t, majd leny�zt�k �s h�s�t megett�k a halotti toron, a bõrben benne hagyt�k az �llat �rny�klelk�t rejtõ kopony�j�t valamint a l�bsz�rcsontokat �s val�sz�nûleg egy k�zel f�ggõleges r�dra helyezt�k, s csak negyven nap eltelt�vel helyezt�k el felszersz�mozva, felnyergelve, fejjel nyugatnak a holttest baloldal�ra. A r�d itt is a Vil�gf�t, az �gbe vezetõ utat jelk�pezi. Ezen a vesz�lyekkel teli, hossz� t�lvil�gi �ton a halott lelk�nek, miut�n “elpatkolt”, sz�ks�ge van a lov�ra, annak erej�re - mint a mesehõsnek a t�ltosparip��ra -, hogy minden megpr�b�ltat�son szerencs�sen t�ljutva v�g�l az �gbe �rkezzen.

Az õs�k hit�ben az �z mad�r alak� �s a lesz�letendõ lelkek mint madarak �lnek a Vil�gfa �gain, v�rj�k, hogy lesz�llhassanak, bek�lt�zhessenek egy �jsz�l�ttbe. A nemzets�g elhalt tagjainak lelke ugyanis a lesz�rmazottakba, a sz�letõ fiatalokba sz�ll �t. Ez�rt, s nem csak a j�indulatuk elnyer�se v�gett volt igaz�n fontos az õs�knek sz�l� �ldozat: mert azzal a l�lek t�lvil�gi �tj�t egyengett�k. Min�l sikeresebb pedig a l�lek t�lvil�gi �tja, azaz min�l t�bb f�ldi nyûg�t tudott levetni mag�r�l, ann�l megtisztultabban �rt az �gbe �s v�rt egy �j sz�let�sre, s majdan ann�l nemesebb l�lekkel testes�lt meg. Ez az �j, az elk�vetkezõ nemzed�kek �rdek�ben mindenn�l k�v�natosabb �s kieszk�zlendõbb c�l volt.

Mindezeknek a hosszan felsorolt �s �rtelmezett szok�soknak �vsz�zadok, sõt egy �vezred m�lt�val, ha legt�bbsz�r elhom�lyosult �rtelemmel is, sok nyoma lelhetõ fel a k�zelm�lt n�pszok�saiban. Sok mindent ismer�nk a falvak n�phit�bõl, amit nem tudhatunk, �gy volt-e m�r a honfoglal�k idej�ben is. P�ld�ul mielõtt a haldokl� el�rkezne a harmadik sz�ks�ghez, a hal�lhoz, figyelt�k k�r�l�tte a jeleket, mennyire k�sz�l megt�rni a Teremtõj�hez. Pr�bak�ppen �ll�thattak gyerty�t a beteg �gya al�, majd figyelt�k, mit tesz elsõk�nt, ha felkeltik. Mikor fel�lt, tudt�k, hogy k�szen �ll a hal�lra, de ha csak az oldal�ra fordult, k�l�n�sk�pp ha a baloldal�ra, akkor �gy vett�k, hogy m�g fel�p�l. Hozhattak egy mar�knyi f�ldet is a temetõbõl, ezt az �gy�n�l balk�zben tartott�k, m�g jobb k�zbe egy kar�j kenyeret fogtak. Ha a fekvõ jobb keze mozdult el�bb, akkor m�g volt es�ly a fel�p�l�sre, ha viszont a bal, akkor m�r a s�r fel� tartott. Ilyenkor igyekeztek r�vid�teni a szenved�s�t �s az ajt� fel� ford�tott�k.

A hal�l bek�vetkeztekor kit�rt�k az ablakot a testet elhagy� l�leknek. �gy tartott�k, egy pillanatra azt is l�tni lehet ilyenkor az �gen, ahogy lefut egy csillag az �grõl: az elhunytnak le�ldoz a csillaga. Letakarj�k a t�kr�t is, mert ha a halottak vil�ga v�zt�k�r alatti, akkor t�kr�n t�li is �s onnan m�r ne j�jj�n vissza. A t�zet az eg�sz h�zban eloltj�k, tal�n hogy ne adjon t�pot a l�leknek, mert a lelket a tûz fûti, t�pl�lja.

A m�sodik �s a harmadik tisztess�g, a h�zass�g �s a temet�s szok�sai nem is egyszer egym�st id�zt�k. Ahogy a le�nysirat� azt jelezte, hogy a f�rjhez menõ le�nynak v�get �rt r�gi �lete, �gy jelent meg a halottas szok�sokban, hogy az is mennyegzõ, hiszen a halott egyes�l a F�ldany�val �s �gy a mennybe t�r. Ez�rt �lt�ztett�k fel �nneplõs ruh�j�ba, nemegyszer a lakodalm�n viseltbe az elhunytat. A halottat nem lehetett azonnal eltemetni, �gy a mestergerenda alatt felravatalozt�k.

A halott lelk�tõl f�ltek, a vesztes�g miatti sajn�latba retteg�s is vegy�lt, ez�rt sok rendszab�lyt kifejlesztettek, hogy megakad�lyozz�k visszat�r�s�t. A holttest mellett eg�sz �jjel virrasztottak, eredetileg egyr�szt az�rt, hogy el ne aludjanak, mert test�ket megsz�llhatja, birtokba veheti �s ez�ltal megbeteg�theti az elhunyt lelke. M�sr�szt az�rt tett�k ezt, hogy szerettei, sõt hivat�sos sirat�asszonyok keserves s�r�sukkal zajt keltve t�vol tarts�k a halott lelk�t, akinek fel is kellett ismernie, hogy meghalt, egyben e heves sajn�lkoz�ssal biztos�tott�k szeretet�krõl, nehogy �rt�, hazaj�r� l�lekk�nt zaklassa majd a h�tramaradottakat.

A temet�st megelõzõen tartott�k a halotti tort, m�g a halott �s lelke a h�zban tart�zkodik, hogy egy b�cs�lakom�n megadj�k neki az utols�, a v�gtisztess�get, m�g egyszer utolj�ra vend�g�l l�ss�k. M�snap, temetõbe indul�skor a halott visszat�r�se, visszatal�l�sa ellen, megt�vesztendõ a lelk�t, n�ha az ablakon, vagy a falon bontott ny�l�son kereszt�l adt�k ki a tetemet. Ha az ajt�ra esett a v�laszt�s, akkor l�bbal a k�sz�b fel� vitt�k a halottat �s h�romszor a k�sz�bh�z �rintett�k, hogy �rt�s�re adj�k: a b�cs� v�gleges. Olykor ugyanez�rt, s hogy jelezz�k: a l�lek m�r nem t�rhet vissza ed�ny�be, test�be, mikor �pp a k�sz�b f�l�tt tartott a holttest, elt�rtek, f�ldh�z v�gtak egy kors�t. �les szersz�mot is tettek olykor a k�sz�bre, hogy ezzel �lesen megvonj�k a hat�rt az �lõk �s a holtak k�z�tt.

A k�sz�b az �tmenet jelk�pe, ami �sszek�ti �s egyben el is v�lasztja a vil�gokat. A r�gi idõkben nem volt szabad a k�sz�b�t meg�rinteni, r�l�pni, r��llni, k�l�n�sen �gih�bor� idej�n, mert az emberbe bel�csaphatott a m�nkû...

A s�rn�l a kor�bban elt�vozottak sz�m�ra m�g �zenetet b�ztak a halottra, esetleg a f�l�be s�gt�k azt, majd j� utat k�v�ntak neki. A sz�kelyek r�gebben a s�rba lõttek h�t ny�lvesszõt s csak ut�na kezdt�k a f�ldet h�nyni a kopors�ra. A holttest elhantol�s�t k�vetõen a temet�si udvart besz�rt�k frissen hozott f�lddel, homokkal, hogy elt�ntess�k a l�bnyomokat, mert ha nem �gy t�rt�nik, a halott lelke azok alapj�n is visszatal�lhat egykori otthon�ba. Saj�t sorsukra gondolva titokban m�gis azt rem�lt�k, hogy a halott jobb l�tre szender�l, ez�rt nem illett zavarni, mert a s�rok megbolygat�sa, a halottak nyugalm�nak h�borgat�sa t�lvil�gr�l is �that� �tkot von maga ut�n.

Az elhunyt fej�hez �ll�tott fejfa, csak�gy, mint a k�sõbb a kereszt, a Vil�gf�t jelk�pezi, amelyre a nõkn�l holdat, “kontyot”, vagy tulip�nos �letf�t, f�rfiakn�l Napot, koron�t, madaras �letf�t faragtak. Az is elõfordult, hogy f�t �ltettek a s�r fej�hez, ami megint csak a l�lek �tj�t, az �gbevezetõ �sv�nyt, az õs-utat mutatja, s nemcsak az elhunyt s�rj�nak jel�l�s�re szolg�lt. Egy biztos, ahogy az õs�k tisztelete az ut�doknak, �gy a r�gi hagyom�nyok tisztelete a nemzet sz�m�ra a vil�g rendj�nek megtart�s�t, megteremt�s�nek lehetõs�g�t jelentette.

*

A hagyom�nyos paraszti t�rsadalom szerepeit teh�t, mint l�thattuk, a nemek k�l�nbs�ge, az �letkor f�zisai �s a rokons�gi rendszer szabta meg alapvetõen. A t�rsadalmi munkamegoszt�sban v�llalt hely kor�ntsem volt annyira meghat�roz� az egy�ntõl elv�rt szerepek tekintet�ben, mint a mai korban, ahol ezt r�ad�sul a legk�l�nb�zõbb interakci�s helyzetek is sz�nezik. (38.) A mai korban teh�t alapvetõen megv�ltoztak a szerepelv�r�sok, r�ad�sul sokkal t�bb szerepe van ma egy embernek. Mindez alapvetõen meg is nehez�ti, ha hagyom�nyos szok�sokra �p�lõ �tmeneti r�tusok feleleven�t�s�t tûzn�nk ki c�lul.

Jelen vil�gunk az �tmeneti szertart�sok k�z�l legink�bb a h�zass�gra, az esk�võre fektet nagy s�lyt. A sz�let�s �s a keresztelõ egyr�szt a hiedelmek eltûnte, mint aminõk szerint a gyermeket negyven napig, avat�s�ig meg kell v�deni az �rt� hatalmakt�l, valamint a vall�snak a k�z�ss�gben �s egy�n �let�ben bet�lt�tt szerep�nek jelent�ktelened�se miatt m�r nem von maga ut�n szertart�sos cselekedeteket oly m�rt�kben, mint r�gen. A hal�l pedig, amelynek a tudata a hagyom�nyos t�rsadalmak ember�nek mindennapjaiban jelen volt, ma elkendõz�tt t�nye az �letnek, mert vesz�lyezteti azt a hal�lr�l tudni nem akar� szeml�letet, amely a javak gyarap�t�s�t, a fogyaszt�st, ezen kereszt�l a termel�s fokoz�s�t alapvetõ c�lk�nt maguk elõtt tart� civiliz�lt, indusztri�lis �s posztindusztri�lis t�rsadalmak saj�tja.

Egy nagyon l�nyeges �tmeneti r�tus azonban hi�nyzik ma az emberek �let�bõl, ez pedig a felnõtt� avat�s r�tusa. Ezt nem tudj�k p�tolni, helyettes�teni az iskol�k befejez�s�hez k�tõdõ, minden ritu�lis elemet n�lk�l�zõ szok�sok sem, mint amilyen p�ld�ul a ballag�s. Egy �retts�gi vizsga, b�rmekkora megpr�b�ltat�s is lehet egyeseknek, nem vethetõ �ssze azokkal a l�lekerõs�tõ pr�bat�telekkel, amelyeknek r�gen, a leg�nyavat�s napj�n az avatand� fi�kat al�vetett�k.

Nemcsak zs�kot, k�vet kellett felemelni�k, hanem bizonys�got kell adniuk arr�l is, hogy k�pesek zoksz� n�lk�l tûrni a n�ha egyszerûen pofonnal, m�skor fort�lyosabban elõid�zett f�jdalmat. Aki k�pes volt uralkodni mag�n �s bebizony�totta, hogy leg�ny a talp�n, az indulhatott a kir�lyv�laszt�s verseng�s�ben. A leg�nyek testi erõ �s �gyess�g dolg�ban m�rkõztek, de az igazi verseny elõtt m�g birk�z�sban, both�z�sban is eld�nt�tt�k az egym�s k�z�tti rangsort.

N�h�ny sz�z �vvel ezelõtt Szent L�szl� lovasversenynek nevezt�k a leg�nyek vet�lked�s�t. (39.) A lovasverseny h�rom fut�sb�l �llt, a versenyzõk h�romszor indultak a hat�rhalomt�l, harmadszorra csak ketten, az elsõ k�t fut�s nyertesei. A c�lhoz legelõsz�r oda�rkezõnek p�zn�ra felaggatott kendõt kellett ler�ntania. A megelõzõ verseng�sek arra is j�k voltak, hogy ki-ki eld�ntse, el�g r�termett-e a r�szv�telre, mert aki megbotlott, elv�g�dott, vagy net�n leesett a lov�r�l �s �gy nevets�gess� v�lt, azt kit�r�lt�k a leg�nys�g sor�b�l.(40.) Ha a lovasversenynek nem fogadt�k el az eredm�ny�t, akkor a versenyzõknek vad bik�t kellett megf�kezni�k - �s ebben a r�giek szelleme szerint v�gezet�l csak az gyõzhetett, aki az �nmag�ban elszabadul� erõk megf�kez�s�re is k�pes volt.

Az elsõbbs�g�rt, hogy ki� legyen a kir�lyi m�lt�s�g, �vrõl-�vre meg kellett k�zdeni - vagyis a kiv�l�s�g�rt folyamatos meghalad�sban kell lenni, mert az egyszeri dicsõs�g bizony hamar elm�lik. A verseng�sben gyõztes �s �gy kir�lly� v�lasztott leg�ny nagy �r lett, de csak egy �ll� esztendeig, mert hatalma egy �vig volt �rv�nyben. A kir�lys�g nem volt �res c�m a k�z�ss�gben, mert k�telezetts�gekkel �s kiv�lts�gokkal j�rt: mint a legkiv�l�bb ifj�, a fiatals�g v�lasztott fõn�ke, a k�z�ss�g feje, ezent�l b�r�skodnia, okosan d�ntenie kellett a t�bbiek �gyes-bajos dolgaiban, a kisebb perekben.

A fels�gnek azonban feles�g is j�rt. A kir�lynõt a l�nyok v�lasztott�k, a legszebb le�ny lett az �nneps�g d�sze. A kir�lynõv�laszt�s ut�n a p�r vir�gokkal �nnep�lyes �lt�z�kben feld�sz�tve k�r�lj�rta a falut, fej�kre korona vagy vir�gkoszor�, kez�kbe vir�gokkal �k�tett p�lca ker�lt, n�gy feh�rre h�mozott bot tartotta a piros kendõt, amit f�l�tt�k vittek. Utols� pr�b�juk az volt, hogy komoly arccal kellett megjelenni�k, mert ha elnevett�k magukat, akkor r�gvest v�ge szakadt a p�nk�sdi kir�lys�gnak...

Term�szetesen ez esetben sem lehet sz� arr�l, hogy leut�nozzuk a r�gi szok�sokat, de az �j kih�v�soknak megfelelõen ma is ki lehetne alak�tani egy olyan szertart�st, amelynek sor�n a felnõttkor k�sz�b�hez �rkezett fiatalok pr�bat�teleken kereszt�l jutnak bensõ �lm�nyekhez �s szil�rd elt�k�lts�ghez a r�juk v�r� feladatok megold�s�hoz. Ugyanakkor mindez meg�lhetõ csup�n bent is, hiszen az �vk�rben megjelenõ v�ltoz�sok j� mint�kkal szolg�lnak ahhoz is, hogy az �let�nkben zajl� v�ltoz�sokat, �tmeneteket feldolgozzuk.