Az �jsz�vets�g utols� r�sze, a Jelen�sek k�nyve �rja le az utols� id�ket, az Armageddont (jelent�se d�nt� csata), melyben a j� �s a gonosz �sszecsap egym�ssal, �s Isten ker�l ki gy�ztesen a harcb�l. A Gonoszt „fenevadk�nt”, vad�llatk�nt” eml�ti, � a S�t�n, az Antikrisztus.

�me egy r�szlet a Jelen�sek k�nyv�b�l:
Jel 13.15
Hatalmat kapott, hogy lelket leheljen a vad�llat szobr�ba, hogy megsz�laljon a vad�llat szobra, meg hogy meg�lje azokat, akik nem borulnak le a vad�llat szobra el�tt.
Jel 13.16
Elrendelte, hogy mindenkinek, kicsinek �s nagynak, gazdagnak �s szeg�nynek, szabadnak �s rabszolg�nak jel�lj�k meg a jobb karj�t vagy a homlok�t,
Jel 13.17
�s hogy senki ne adhasson-vehessen, ha nem viseli a vad�llat jel�t: nev�t vagy nev�nek a sz�m�t.
Jel 13.18
Ez a b�lcsess�g! Akinek van esze, sz�m�tsa ki a vad�llat sz�m�t, hisz emberi sz�m: hatsz�zhatvanhat.

A nagy �sszecsap�s el�tt teh�t a Gonosz k�vet�it a homlokukon �s jobb kez�k�n viselt jel alapj�n lehet majd felismerni. A homlok �s a jobb k�z term�szetesen szimbolikus jelent�s�ggel b�rnak, a gondolatokat �s a cselekedeteket jelk�pezik.

A sz�mmisztika sokkal bonyolultabb ann�l, semmint ilyen terjedelemben foglalkozni lehetne vele. R�viden: a 7 isteni sz�m, hiszen az �r h�t nap alatt teremtette a vil�got. A 777 abszol�t t�k�letes, a szenth�roms�got jelk�pezi.

Ezzel szemben a 6 az ember sz�ma, Isten a hatodik napon teremtette az embert. A 666 is h�rmass�got fejez ki, ez azonban a t�k�letlen, emberi eredet� h�rmass�g, amely soha nem �rhet fel a 777 kiv�l�s�g�hoz. A gonosz teh�t Istent�l f�ggetlen, emberi eredet� dolog.

Val� igaz, hogy p�ld�ul az Egyes�lt Kir�lys�gban m�r nem bocs�tanak ki hivatalosan olyan rendsz�mt�bl�kat, melyeken 666 szerepel, azonban egy�ni k�r�s alapj�n ott is hozz� lehet jutni ilyenhez. Az Egyes�lt �llamokban is ink�bb ker�lik e sz�m rendsz�mokban val� alkalmaz�s�t (b�r 666-os �t van), a 911-gyel egy�tt. N�lunk ilyen korl�toz�s nincs �rv�nyben, m�g buszok is k�zlekednek 666-os rendsz�mmal.

Armageddon, Megiddo �s Ali baba
Az Armageddon sz� m�g�tt sokan az �kori Egyiptom �s a k�rnyez� n�pek egyik legv�resebb csat�j�t, a megidd�i �tk�zetet sejtik. A K�zel-Keleten, Egyiptomt�l �szakkeletre l�v� Megidd� neve azt�n a Bibli�ba is beker�lt, nem v�letlen teh�t, hogy d�nt� csat�t jelent az Armageddon itt is. A megidd�i csata �s az egyiptomi hadj�rat sz�mos k�zel-keleti n�p legend�iba, mes�ibe, hagyom�nyaiba be�p�lt. �gy p�ld�ul az Ali baba �s a negyven rabl� t�rt�nete arra az egyiptomi �jbirodalmi elbesz�l�sre vezethet� vissza, amely Dzsehuti t�bornokr�l sz�l. Ez a t�bornok a megidd�i hadj�rat idej�n Joppe v�ros�t ostromolta, s megad�st sz�nlelt, majd s�tr�ba h�vta a v�ros fejedelm�t. Ezut�n aj�nd�kok sz�ll�t�sa �r�gy�n becsemp�szte katon�it a v�rosba.