A magyar mitol�gia r�gi �llapot�nak �s szerkezet�nek megismer�s�hez a t�bbi finnugor n�p mitol�gi�j�nak �s istenrendszer�nek kellene mint�ul szolg�lnia. A magyar anyag azonban erre nem ad lehet�s�get, mert teljesen elt�r a t�bbi finnugor, de m�g a nyelvileg legk�zelebbinek tartott obi-ugor anyagt�l is. Ez a t�ny azzal magyar�zhat�, hogy a magyars�g a legk�zelebbinek tartott nyelvrokonait�l is t�bb ezer �ve elv�lt, �s megsz�nt k�z�tt�k minden nyelvi, illetve kultur�lis kapcsolat. Mivel a magyar n�phitanyagban nincsenek olyan korai sz�vegek, amelyeket a kutat�s joggal tarthat a m�toszteremt� korok term�k�nek (mint pl. az �szaki germ�n n�pek sag�i vagy a kauk�zusi N�rt-eposz), ez�rt a k�zvetett forr�sokra kell t�maszkodnunk. A mitol�giai adatok forr�sai lehetnek a r�g�szeti leletek, az antik szerz�k magyarokra vonatkoz� adatai, a k�z�pkori t�rt�neti kr�nik�k elbesz�l�sei, az �rott forr�sok, k�zt�k az elm�lt sz�zadok irodalmi hagyat�ka �s v�g�l a folkl�r. Az�rt kell hangs�lyozni a sz�beli n�phagyom�ny, a szok�sok �s a n�pm�v�szet (k�l�n�sen a fafarag�s �s a h�mz�sek ornamentik�j�nak) forr�s�rt�k�t, mert mindezek a kultur�lis "nyelvezetek" a sokf�le idegen hat�s ellen�re meg tudt�k �rizni a hajdani mitologikus gondolkod�s egyes elemeit. K�l�n�sen becsesek azok a 19. sz�zadi mitol�giai munk�k, amelyeknek szerz�i tudatosan gy�jt�tt�k a korabeli folkl�rt. A forr�sok sokf�les�ge miatt a rendelkez�sre �ll� adatok min�s�ge sem lesz egyforma, ugyanakkor e forr�sok n�lk�l nem lehet a magyar n�phit t�rt�neti r�tegeit felder�teni. A rekonstrukci� egyik probl�m�ja �ppen az, hogy a megtal�lt adatok l�nyegesen befoly�solj�k azt a k�pet, amit kialak�tunk, �gy az egyes forr�scsoportok figyelmen k�v�l hagy�sa jelent�sen v�ltoztat a magyar n�phit t�rt�neti k�p�n. Tov�bbi neh�zs�get jelent, hogy n�p�nk a 11. sz�zad elej�n �tt�rt a kereszt�ny hitre, �s az �j vall�s fogalmait a nyelvben r�g�ta megl�v�, t�bbnyire �t�r�k eredet� szavakkal fejezte ki (�gy pl. b�jt, �ld�s, �tok, gy�n). �rdekes von�sa a magyar n�phitnek az is, hogy az egyes mitikus (vagy pszeudomitikus) alakok, a hiedelemt�rt�netek f�h�sei mennyire a folkl�r egyes m�fajaihoz, illetve egyes forr�scsoportokhoz k�t�dnek. �gy pl. a f�ld alatti vil�g hetes r�tegzetts�g�re csak bizonyos r�olvas�ssz�vegek utalnak (a f�ld h�t cs�nja, vagyis f�ld alatti r�tege), vagy a hiedelemmond�kon k�v�l a boszork�nyperekb�l tudhatunk meg a legt�bbet a magyar boszork�nyhiedelmekre vonatkoz�an. A magyar mitol�gia legr�gibb t�rt�neti r�tegeir�l sz�lva els�sorban a r�g�szetet kell seg�ts�g�l h�vni. �gy p�ld�ul a honfoglal�s kori lovastemetkez�s, a l��ldozat szok�sa a rendszer fontos elem�nek tekinthet�. A temet�ket megfigyelhet�en v�zen t�lra telep�tett�k, a s�rokat pontosan bet�jolt�k, l�bbal (vagyis arccal) kelet fel� fektett�k a s�rba a halottakat, akikkel egy�tt temett�k el mindennapi haszn�lati t�rgyaikat �s szem�lyes holmijaikat. Mindezek fontos tipol�giai jellemz�k lehetnek az �sszehasonl�t� vizsg�latok sor�n. Nyoma van kr�nik�inkban bizonyos totemisztikus m�toszoknak: nevezetesen a turulhoz (hatalmas, sashoz hasonl� mad�r) kapcsol�d� t�rt�net szerint az �rp�d-h�zi uralkod�csal�d �sanyja egy turulmad�rt�l esett teherbe. Ez a m�tosz tipol�giailag �sszevethet� Szib�ria �s a T�vol-Kelet, p�ld�ul a mandzsuk s�m�nista mitol�gi�j�nak alapt�rt�net�vel, nevezetesen azzal, hogy az els� s�m�n anyja szint�n sast�l foganva sz�lte gyermek�t. Egy m�sik m�toszt�red�k a csodaszarvast �ld�z� testv�rp�r, Hunor �s Magor t�rt�net�t, feles�gszerz� kalandj�t, vagyis a nemzets�galap�t�s esem�nyeit mondja el. Az �gi eredet� csodaszarvas-mot�vum egy�bk�nt megjelenik a sok �si mitologikus elemet tartalmaz� reg�s�nekekben is. A hazai kutat�k egyet�rtenek abban, hogy a honfoglal�s kor�ban a magyars�g mitol�giai vil�gk�p�nek alak�t�s�ban fontos szerepe volt a samanizmusnak. Ennek nyomait t�rta fel ma m�r klasszikusnak sz�m�t� m�v�ben, A s�m�nhit eml�kei a magyar n�pi m�velts�gben c�m� monogr�fi�j�ban Di�szegi Vilmos. A s�m�nmitol�gia elemei t�l�lt�k az �vsz�zadokat, a magyar n�phit szinte napjainkig meg�rizte azokat a mot�vumokat, amelyeknek legjobb p�rhuzamai a szib�riai n�pek k�r�ben tal�lhat�k. �gy p�ld�ul a magyar s�m�njel�lt is betegs�g �tj�n, teh�t passz�van, mintegy akarata ellen�re v�lik tud�v�, de meg kell szenvednie a tud�s�rt (l�sd a "feldarabol�s" mot�vum�t, �s meg kell m�sznia az �gig �r� f�t). S�m�n eleve csak az lehet, aki m�r sz�let�s�t�l fogva valamilyen jelet visel (pl. foggal vagy burokban sz�letett - ez a hiedelem �sszef�gg a szib�riai s�m�nok "felesleges csontj�nak" k�pzet�vel). Ami a s�m�n felszerel�s�t illeti, a magyar n�phit rosta vagy szita alakban �rizte meg a s�m�ndob eml�k�t, de fellelhet� az agancsos fejviselet, a s�m�nl�tra (mint �gig �r� fa) �s az ext�zis eml�ke is. A viaskod� t�ltosbik�r�l sz�l� hiedelemmond�k �s a reg�s�nek refr�nje ("haj reg� rejtem") szint�n fontos adal�kok �s bizony�t�kok egy valamikori samanisztikus vil�gk�p megismer�s�hez. A magyar n�pi mitol�gia - melyet a kutat�s �jabb sz�haszn�lata szerint "n�pi hitvil�gnak" nevez�nk - szerkezet�t k�l�nf�le szempontok szerint lehet le�rni, mint ahogy a k�l�nb�z� n�pek mitol�gi�i vagy istenrendszerei is egym�st�l mer�ben elt�r�ek lehetnek. A k�vetkez�kben az eg�sznek keretet ad� vil�gk�ppel foglalkozunk els�k�nt, majd a magyar istenk�pzet ismertet�se ut�n sorra vessz�k azokat a term�szetfeletti szelleml�nyeket, amelyek a magyar n�phitben szerepelnek, v�g�l a term�szetfeletti k�pess�g� szem�lyekhez f�z�d� hiedelmeket ismertetj�k. Az ilyenfajta rekonstrukci� csak egy a lehets�gesek k�z�l, �s az adott keretek k�z�tt nem t�rhet ki minden r�szletre. A vil�gk�p rendez� elve h�rom vil�gra osztja a mindens�get: a fels�, a k�z�ps� �s az als� avagy t�lvil�gra. A fels� az isten(ek) �s a megszem�lyes�tett bolyg�k, csillagok (Nap �s Hold) vil�ga. A k�z�ps� az emberek lakhelye, akik k�zel�ben a term�szetfeletti l�nyek (k�l�nf�le k�s�rtetek, erdei �s v�zi l�nyek) m�k�dnek, �s itt fejtik ki tev�kenys�g�ket a term�szetfeletti k�pess�g� emberek, mint p�ld�ul a t�ltos �s a boszork�ny. A magyar n�pmes�k seg�ts�g�vel rekonstru�lhat� mitol�giai vil�gk�pben k�zponti helyet foglal el az �gig �r� fa vagy tetejetlen fa (m�s finnugor n�pekn�l a vil�gfa) k�pzete. Ez a hatalmas fa jelk�pesen �sszek�ti az eget �s a f�ldet, vagyis az istenek fels� vil�g�t �s az emberek �let�nek sz�nter�t, gy�kerei pedig a f�ld alatti vil�gba ny�lnak, illetve a t�v�n�l t�tong� lyukon lehet lejutni a s�t�t f�ld alatti vil�gba. Ezt a hatalmas oszlopot csak a s�m�ni k�pess�gekkel rendelkez� h�s (a fiatal kan�szbojt�r) tudja megm�szni, hogy eljusson a Hold �s a Nap h�z�ba, az ez�st-, illetve aranykast�lyba. Egyes mesesz�vegek szerint ez a fa gy�m�lcs�t (aranyalm�t) terem, amit azonban a t�nd�rek minden �jjel elt�ntetnek. M�s meset�pusokban egy hatalmas sas f�szkel az �gig �r� fa �gai k�z�tt, vagy a sas fi�k�it megment� h�st hozza fel egy hatalmas mad�r (rendszerint griff) az alvil�gb�l a f�ld felsz�n�re, a fa t�v�hez, ahonnan kalandos �tj�ra elindult. Mindezeket a mot�vumokat egyes kutat�k �sszef�gg�sbe hozz�k az als�, illetve a fels� vil�gba tett s�m�nutaz�s k�pzetk�r�vel. Az eget el�r� hatalmas fa egyes elk�pzel�sek szerint oszlopk�nt tartja a s�torszer�en a vil�gra borul� �gboltot, amely n�hol lyukas, s ezek a lyukak a csillagok. Az �gnek felett�k h�t vagy kilenc r�tege van, s ezek a r�tegek megfeleltethet�k az �gig �r� fa �gainak, melyeknek sz�ma ugyanennyi. Az ut�bbit a magyar r�olvas�sokban f�rfik�nt eml�tik ("�j Hold, �j Kir�ly"), m�g a Napot az istenanya megszem�lyes�t�j�nek tartj�k, teh�t a n�i princ�piummal azonos�tj�k (a "napba-�lt�z�tt-asszony"). Egyes n�pcsoportok archaikus folkl�rj�ban (pl. a moldvai cs�ng�kn�l �s a kunok k�r�ben) megtal�lt�k a reggeli napk�sz�nt� im�kat �s gesztusokat, melyek feltehet�en a Naphoz f�z�d� n�pi vall�si gyakorlat, egy hajdani naptisztelet eml�k�t �rzik. A gyimesi cs�ng�k k�r�ben pedig egy kor�bban nem ismert mitologikus alak (Babba M�ria) feltehet�en a kereszt�ny M�ria-kultusz �s egy kor�bbi pog�ny n�i istens�g szinkretizmus�b�l keletkezett. A Holdnak els�sorban a n�pi gy�gy�t�sban volt szerepe, bizonyos esetekben a r�olvas�sok m�gikus erej�t v�lt�k er�s�teni azzal, hogy holdvil�gn�l v�gezt�k a cselekv�st. A holdfoltokr�l azt tartott�k, hogy Szent D�vid heged�l �s Cicelle t�ncol, de ismert egy m�sik (feltehet�en pog�ny eredet�) magyar�zat is: egy p�sztor alakja l�that� a Holdban. A Tej�tnak t�bbf�le elnevez�se ismert a magyar n�phitben: Szalm�s �t, �reg Isten orsz�g�tja, az �risten vagy J�zus urunk orsz�g�tja, azonk�v�l Csaba kir�lyfi �tja. Mindezek az elnevez�sek valamikori mitologikus sz�zs�k kivonat�t �rzik vagy �rizhetik. Ismert egy �gitestfal� mitikus l�ny, a markol�b a magyar n�phitben, ennek tulajdon�tj�k a nap-, illetve a holdfogyatkoz�st. Az �ggel - ahol a mennyorsz�g tal�lhat� - szemben �ll a pokol, mint az alvil�g, vagyis a vil�gk�p harmadik r�sze. A menny, a f�nyess�g birodalma valahol fenn van, ahov� azoknak a lelke ker�l, akik tisztess�gesen �s embers�gesen viselkedtek f�ldi �let�k sor�n. Ezzel szemben a pokol, amely szl�v eredet� sz�, a s�t�ts�g birodalma, ahov� a gonoszok ker�lnek. Ez a szemben�ll�s feltehet�en a kereszt�ny tan�t�sok �s r�gebbi dualisztikus elk�pzel�sek �sszeolvad�s�nak eredm�nye a magyar n�phitben. A pokol m�lyen a f�ld alatt van, a f�ld alatti vil�g ugyan�gy t�bbszint�, mint az �gi r�tegek ("a f�ldnek h�t cs�nnya van"). A magyar m�svil�gk�pzetek �rdekes kett�ss�get mutatnak (ebben sem egyed�l�ll� a magyar mitol�gia), nevezetesen, hogy vil�gosan megk�l�nb�ztethet� az alvil�g �s a t�lvil�g oppoz�ci�ja. M�g az el�bbit ink�bb a pokolra, az elk�rhozottak lakhely�re �rtik, addig a t�lvil�g semlegesebb elnevez�s, �s valamif�le v�zen t�li vil�got jel�l, �ltal�ban a halottak tart�zkod�si helyek�nt haszn�lva a sz�t. A vil�gk�pben teh�t megtal�lhat� egy vertik�lis �s egy horizont�lis oppoz�ci�p�r a f�ldi vil�g- �s a m�svil�gk�pzetek szintj�n. A magyar mitol�gia istenpanteonj�nak f� alakja a t�bbf�lek�ppen megnevezett teremt�, az Isten vagy az �r. (A n�pi sz�haszn�latban az �risten, de neve ismert az �registen, J�isten, Atyaisten �sszet�telben is.) � a vil�g ura, a legf�bb ir�ny�t� l�ny, aki kez�ben tartja az ember �s minden �l�l�ny sors�t, seg�t� �s igazs�gos, de b�ntet is. Mindezek a tulajdons�gok egy �ltal�nos istenfogalom jellemz�i lehetnek, legyen az ak�r pog�ny, ak�r kereszt�ny eredet�. Mindenesetre �rdekes, hogy nincs k�l�n kultusza, nincs k�l�n mondak�re, �s maga a sz� is ink�bb min�s�gjelz� k�zsz� (pl. az istencsap�sa utal�s sorsir�ny�t� funkci�j�ra). Az �gben lakozik, ahonnan bizonyos m�rt�kig passz�van figyeli a vil�g foly�s�t, noha m�s mitol�gi�khoz hasonl�an neki tulajdon�tj�k a f�isteneket jellemz� vill�msz�r� funkci�t (v�. istennyila - vill�mcsap�s vagy egyszer�en mennyk�). Az Istennel egy�tt vesz r�szt a teremt�s munk�j�ban az �rd�g mint mitol�gi�nk demiurgosza, t�le sz�rmaznak az embernek kellemetlens�get okoz� l�nyek (pl. a l�gy, a tet� vagy a bolha �s m�s hasonl�k). Lakhelye a pokol, az � birodalma a f�ld m�ly�n tal�lhat�, ahov� az elk�rhozott lelkek ker�lnek. A k�znyelvi haszn�latban mindenfajta gonosz megtestes�t�j�nek tartj�k. A f�istenhez �s ellenfel�hez vil�gosan szemben �ll� tulajdons�gp�rok rendelhet�k (isten = fenn, j�, vil�gos; �rd�g = lenn, gonosz, s�t�t). Az �szak-eur�zsiai n�pek mitol�gi�iban a legt�bb esetben a f�rfi nemhez tartoz� �s szemben �ll� f�istenp�rhoz n�k is tartoznak, de legal�bb egy istenn�. A magyarok isten�nek nincs feles�ge, egy tal�nyos elnevez�s m�gis arra utal, hogy valamikor lehetett a rendszerben egy fontos funkci�kat bet�lt�, nagy tiszteletnek �rvend� istenanya, akinek neve Boldogasszony vagy Boldoganya. A n�phitnek ez a reprezent�nsa feltehet�en a honfoglal�s el�tti �s a kereszt�ny k�pzetek szinkretizmus�nak az eredm�nye, vagyis a sz�l�st seg�t�, �letad� istenasszony alakja �sszevethet� egyfel�l az obi-ugor Kaltes asszony�val, m�sfel�l pedig a kereszt�ny istenany��val, M�ri��val, akinek �lland� jelz�je volt a "boldog, boldogs�gos". Az istenn� neveiben az asszony sz� - amely osz�t eredet� -, de az anya is, azt jelzik, hogy valakinek a feles�ge, asszonya, vagyis volt f�rje-ura, s ez pozit�v tulajdons�gaib�l k�vetkez�en nem lehetett m�s, mint a f�rfi f�isten. A magyar n�phit term�szetfeletti l�nyeinek csoportj�t �sszevetve p�ld�ul a szl�vok, latinok vagy a burj�tok istenrendszereivel, azt tal�ljuk, hogy m�s n�pek mitol�gi�iban ezek az als�bbrend� istens�gek n�pes csoportokat, csal�dokat alkotnak - nem �gy a magyarokn�l! V�lem�ny�nk szerint ez nem a roml�s vagy felejt�s eredm�nye, hanem fontos tipol�giai jellemz�. A magyar n�phitre is jellemz� - noha nem olyan m�rt�kben, mint m�s finnugor n�pek�re -, hogy a term�szetet szelleml�nyekkel n�pes�tik be. �gy p�ld�ul az erd� titokzatos l�nyek lakhelye, de ezek nem a term�szet gazd�i, mint Szib�ri�ban, �s nem istenszer�ek, ink�bb csak ijeszt�i az arra j�r� embereknek. Vid�kenk�nt v�ltoz� nev�k is mutatja, hogy nem tartoznak a pog�ny kori mitol�gia alapr�teg�hez: vad�rd�g (sz�rrel bor�tott test�, vad tekintet� �reg embernek k�pzelt�k), vadle�ny (meztelen�l j�r, hossz� haja �s k�rme van), erdei le�ny, �nekl� kisasszony (az erdei l�ny neve a sz�kelyf�ldi magyarok k�r�ben). Az �n. "term�szeti szellemek" m�sik csoportj�t a v�zi l�nyek alkotj�k. A f�rfi v�zi ember a nagyobb foly�k, tavak vagy mocsarak vizeinek lak�ja a n�phit szerint. Vesz�lyes szelleml�ny, mert leh�zza az embert a v�z al� (alakja �sszevethet� m�s finnugor n�pek v�zi l�nyeivel, mint p�ld�ul a mari Vit-Kan �s Ved-ava. A n�i v�zi l�ny a magyarokn�l a sell�, akit sz�p �s ifj� le�nyalakban k�pzeltek el, �s mivel a v�zben �l, halteste van der�kt�l lefel�. Az id�j�r�s v�ltoz�sait a mitologikus tudat gyakorta egy-egy istens�g k�zvetlen beavatkoz�s�nak tekintette, s a k�l�nf�le jelens�geket (sz�l, es�) k�l�n-k�l�n szem�lyes�tette meg (pl. a lengyel Pagoda, vagy a g�r�g zephir-sz�l). A magyar n�phitben ilyen az �regasszony alakj�ban elk�pzelt Sz�lanya, aki a szeleket �rzi �s kiengedi egy barlangb�l. A n�pmes�kben a vil�gfa �gai k�z�tt tany�zik. Az �jabb kutat�s id�j�r�sd�monnak tekinti a s�rk�ny alakj�t is, amely mind a n�pmes�knek, mind a hiedelemmond�knak gyakori szerepl�je, mint a h�s ellenfele, illetve seg�t�je. Megjelen�si form�ja (h�t-, kilenc-, tizenk�t fej�) nem k�l�nb�zik m�s n�pek s�rk�nyalakjait�l. �rdekes viszont, hogy maga a sz� �t�r�k eredet� �tv�tel a magyar nyelvben. Van a magyar n�phitben n�h�ny olyan kifejez�s, amely t�bbf�le d�monikus l�ny megnevez�s�re alkalmas: a szellem, a l�lek �s a k�s�rtet. Szellemnek neveztek mindenfajta testetlen mitikus l�nyt. Az elnevez�s mitopo�tikai m�lyr�tegeiben a sz�lszer�nek elk�pzelt mitikus l�nyek csoportja h�z�dhat meg. Ehhez hasonl� t�pus� a l�legzet jelent�s� szavunkb�l sz�rmaz� l�lek terminus, melyet els�sorban a meghaltak test�t elhagy� megfoghatatlan szubsztancia jel�l�s�re haszn�ltak. A finnugor n�pek t�bb l�lekk�pzetet ismertek, t�bbek k�z�tt olyat, amelyik elhagyhatja az ember test�t, amikor az ember alszik vagy r�v�letbe esik. A moldvai cs�ng�k k�r�ben szint�n feljegyeztek olyan hiedelemmond�kat, amelyek az embert dong� alakj�ban elhagy� l�lekr�l sz�lnak. A kutat�s pszeudomitikus l�nyeknek tekinti a n�phit azon alakjait, amelyeknek csak a nev�t ismerj�k, de pontos alakjukat, megjelen�si form�jukat nem, illetve a k�l�nb�z� elbesz�l�sek nagyon is elt�r� le�r�st adnak r�luk. Ilyenek a "fikt�v" betegs�gd�monok: a fene, a guta, a nyavalya, amelyek t�bbnyire fenyeget�, rosszat k�v�n� sz�l�sok form�j�ban maradtak fenn a mitopo�tikai tudatban a mai folkl�r elemeik�nt. Ismert a n�phitben n�h�ny ijeszt� szerep� l�ny, melyek alakja nehezen k�r�l�rhat�, nev�k is csak egy k�zsz� (ilyen pl. a k�s�rtet �s a hal�l), de van olyan is, mint a lid�rc. Ez a tal�nyos l�ny t�bbf�le alakban is megjelenhet, �s ezekr�l az alakv�ltozatokr�l sok hiedelemmonda tud�s�t. A lid�rc az "�rd�gszeret�" egyik t�pusa a magyar n�phitben, de a hozz� f�z�d� hiedelmek azt mutatj�k, hogy alakj�ban sokf�le mitikus mot�vum keveredik (pl. t�zes fark� rep�l� csillag, bolyg� lid�rcf�ny, k�s�rtet, hazaj�r� halott, gazdags�got hoz� l�ny). Van a magyar n�phitben egy meglehet�sen n�pes hiedeleml�ny-csoport, amelynek egyetlen funkci�ja az eg�szen kicsi gyermekeknek az ijeszt�se, ha t�ls�gosan hangosak, helytelen�l viselkednek vagy nem akarnak aludni. Leggyakoribb neveik: bubus, mumus, bankus, bunkus, b�nk�s, b�l�s, kankus, kunkos, kankas, k�k�s, k�k�r, mum�k, mummu, mam�, hemmes, mankuj, vankuj. L�nyeg�ben ezeknek a l�nyeknek csak nev�k ismert, amelyet egy r�vid, ijeszt� �rtelm� mondatban haszn�lnak: "Elvisz a bankus!" - "J�n a mumus!", de megjelen�s�kr�l, alakjukr�l semmit sem tudunk, annak ellen�re, hogy az eg�sz magyar nyelvter�letre kiterjed�, igen alapos gy�jt�s �ll rendelkez�sre. A t�bb ezer adatb�l kivil�glik, hogy az egyes ijeszt� szavak haszn�lata csak bizonyos j�l k�r�lhat�rolhat� etnikai csoporthoz k�t�dik (pl. a k�k� a pal�cok k�r�ben, a k�kus csak Szabolcs-Szatm�rban, a m�k�r �s a banku pedig csak a kunok lakta vid�ken volt haszn�latos). Noha gyermeknyelvi kifejez�sr�l van sz�, a hangalaki v�ltozatok nagy sz�ma �s az orsz�gos elterjedts�g egy valamikori (er�s negat�v tulajdons�gokkal b�r�) mitol�giai l�ny eml�k�t sejteti. A n�pmesei, illetve mondasz�vegekben szint�n megjelennek k�l�nf�le pszeudomitikus alakok, ezeket szokt�k �ltal�ban a mitol�giai rendszerek als�bb szintjein elhelyezni. A magyarban ilyen a man�, a t�rpe, az �ri�s, a t�nd�r �s a boszork�ny. A man�k �s a t�rp�k alacsony n�v�s�, de roppant er�s, hossz� haj� �s szak�ll�, furfangos l�nyek, akik az �ri�sokkal egy�tt csak a n�pmes�kben szerepelnek. Ez ut�bbiak t�vol, valahol a vil�g perem�n, hegyek k�z�tt �lnek, m�g a t�rp�k �s a man�k az erd�ben vagy a f�ld alatt, ezzel kapcsolatos kincs�rz�i szerep�k. A mitol�gia als� szintjeinek l�nyei lakhely�ket tekintve k�v�l �lnek az emberi vil�g kultur�lisan berendezett k�r�n, a term�szeti k�rnyezet: erd�k, barlangok, hegyek, tavak, l�pok, vizek jelentik �let�k sz�nter�t. A n�nem� l�nyek k�z�l a legismertebbek a t�nd�rek, akiket j� sz�nd�k� �s cs�bosan sz�ps�ges l�nynek rajzolnak n�pmes�ink �s mond�ink. Jellegzetes, hogy palot�ik egy v�z alatti, �r�k boldogs�got �g�r� birodalomban vannak. A n�v etimol�gi�j�t nem der�tette ki a nyelvtudom�ny, de ismer�nk p�ld�t hasonl� mitol�giai n�vad�sra, amikor maga a k�zsz� jelent�se jelzi az alak legf�bb tulajdons�g�t (ez esetben a t�nd�kl�s, ragyog�s, elb�v�l�s jelent�sk�r�t). Ha a t�nd�r a mitol�gia als� szintj�nek sz�p, fiatal, v�zben lakoz� l�nye, akkor negat�v tulajdons�gokkal felruh�zott ellenp�rj�nak minden bizonnyal a vasorr� b�ba tekinthet�, akinek alakj�t mes�ink cs�nya, rosszakarat� �regasszonynak rajzolj�k.A mitol�giai rendszer r�sz�nek tekinthet� a t�rt�neti epikus hagyom�ny rendk�v�li h�seinek csoportja, akikr�l sok esetben nem lehet eg�szen pontosan tudni, hogy val�ban �ltek-e, illetve val�ban vel�k t�rt�ntek-e meg azok a csod�s �s alig hihet� esem�nyek. Ilyen mitikus elemekkel �tsz�tt hagyom�ny kapcsol�dik a nagy erej� Botond vit�zhez, Lehel vez�rhez �s k�rtj�hez, Szent L�szl� kir�ly k�zdelm�hez a kun harcossal - ez ut�bbit k�z�pkori templomfresk�k �rizt�k meg napjainkig - �s a nagy erej� Toldi Mikl�s alakj�hoz is. A nemzets�galap�t� �s�k a sz�jhagyom�ny vil�g�ban az id�k folyam�n mitikus h�s�kk� lesznek �s be�p�lnek a n�p tudat�ba. Alakjaival a m�tosz a t�rt�nelem kezdeteir�l mes�l, a t�rt�nelmi h�s�k pedig lassan mitikus alakokk� lesznek (mint p�ld�ul az igazs�goszt� M�ty�s kir�ly) a m�l� id�ben. A k�z�ss�g sz�m�ra az a fontos ebben a folyamatban, hogy azonos�tani tudja mag�t a mitikus t�rt�nelem vagy t�rt�nelmi m�tosz h�seivel. A hagyom�nyokat �rz� �s konzerv�l� mitol�giai rendszernek identit�ser�s�t� szerepe van. Ez a legfontosabb t�rsadalmi erej�k a hajdan volt mitol�gi�knak.